Fotó: Târgu Mureș Zoo/ Marosvásárhelyi Állatkert
Svédország összesen kétszázegy hiúz elejtését engedélyezte hetekkel azután, hogy vadászok több tucat farkassal végeztek az ország legnagyobb modern kori farkasirtása során – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása csütörtökön.
2023. március 02., 17:382023. március 02., 17:38
2023. március 02., 17:392023. március 02., 17:39
A svéd tartományi hatóságok több mint kétszer annyi hiúz kilövését engedélyezték idén márciusban, mint a korábbi években. Vadvédők és aktivisták szerint a tervezett irtás nincs arányban az állatállományra vagy az emberekre jelentett veszélyekkel, és arra kérik az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket Svédországgal szemben a környezetvédelmi jogszabályok megsértése miatt. „Ez egy trófeavadászat, olyan, mintha Afrikába mennénk oroszlánokra vadászni” – mondta Magnus Orrebrant, a Svenska Rovdjursföreningen állatvédő csoport vezetője, aki petíciót indított a hiúzok trófeavadászatának leállítására.
Természetvédők a múlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy az európai hiúzállomány összeomolhat, ha nem tesznek azonnali erőfeszítéseket az állatok védelmére. A Franciaországban megmaradt nagymacskákon végzett vizsgálatok azt mutatják: genetikai sokféleségük olyan alacsony, hogy beavatkozás nélkül kihalhatnak a következő harminc évben.
Svédországban mintegy 1450 hiúz él, körülbelül háromszázzal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A svéd környezetvédelmi hivatal szerint az országnak csak 870 állatra van szüksége az egészséges populáció fenntartásához. A hiúz fontos szerepet játszik Svédország szarvas-, jávorszarvas- és vaddisznóállományának szabályozásában. A nagymacskákat a párzási időszakban vadásszák, amikor a legvastagabb a bundájuk, ami különösen vonzó a vadászok számára – mutatott rá egy állatvédő.
Henrik Falk, a szövetség tanácsadója a The Guardiannek azt nyilatkozta: „a hiúzvadászat inkább az izgalomról szól, és néhány vadász számára természetesen az állat bundája a motiváció”. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve szerint a vadászat a haszonállatok védelme vagy a közbiztonság fenntartása érdekében engedélyezhető. Benny Gäfwert, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértője szerint „erősen megkérdőjelezhető”, hogy e feltételek bármelyike érvényes-e a svédországi hiúzra.
„Nem gondoljuk, hogy a vadászok hivatkozhatnak ezekre a kivételekre, és erről az Európai Bizottságot is értesítettük” – mondta Gäfwert. A hiúzok egész Eurázsiában elterjedtek, de élőhelyük elvesztése, a beltenyészet, az orvvadászat és a közlekedési balesetek miatt számos országban csökken az állományuk.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Az okostelefonok globális kiszállítása 4 százalékkal, 316,1 millióra nőtt az idei harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Bereczki Zoltán a Duna Tv Csináljuk a fesztivált! című népszerű show-műsorának új ítésze. További újdonság, hogy négytagú zsűri értékeli a versenydalokat a stúdióban ülő közönséggel – jelentette be csütörtökön az MTVA.
Négy európai ország rendőrei felszámoltak egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetet, amelyik több millió tablettát csempészett a skandináv országokba – közölte pénteken az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust.
Keményen nekiment Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánius elnökjelölt a The Apprentice – A Trump-sztori című, a kampány finisében mozikba kerülő film stábjának az őt lejárató jelenetek miatt.
Betiltotta a turisták szervezett éjjeli sörtúráit (pub crawls) a prágai önkormányzat.
Szeptember-októberben figyelhető meg az erdőkben a szarvasbőgés, amely a szarvasok párzási időszakában zajlik.
Egy hét szabadsággal indulhat az új év a közalkalmazottak és a hivatalos munkaszüneti napokhoz igazodó magánvállalkozások dolgozói számára, ha elfogadják a 2025-re vonatkozó pluszszabadnapokat.
A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett.
szóljon hozzá!