Az üzletek kirakatai tele vannak töklámpással, halloween-cukorkákkal, és egyre több gyerek visz szellem- vagy boszorkányjelmezt az iskolába, óvodába mindenszentek környékén.
2014. október 31., 13:572014. október 31., 13:57
2014. október 31., 13:582014. október 31., 13:58
Barabás László néprajzkutató szerint egyfajta pótfarsangként működik nálunk a kelta gyökerű ünnep, amelynek terjedésével háttérbe szorulnak a saját néphagyományainkra épülő ünnepeink. Hogy tulajdonképpen mi közünk a televízióból, amerikai filmekből jól ismert halloweenhez?
A marosvásárhelyi néprajzkutató szerint nagyjából annyi, hogy minden kultúra fontos kérdése általában a halál témája. A természet is folyamatos körforgásban van, „meghal és újjászületik”, ilyenkor mindenszentek ünnepén pedig elmúlóban van. Az ünnepek és rítusok legősibb rendje is ehhez kapcsolódik: az időhöz, a halálhoz és az újjászületéshez – s ez már így volt a kelták idejében is.
Ijesztő jelmezekkel tartják távol a szellemeket
Az angol halloween szó szerinti fordításban a mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet, a Samhaint, vagyis „a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a napisten és a holtak ura előtt. Hitük szerint ugyanakkor ezen a napon tért vissza a földre az elhunyt bűnösök lelke.
Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon hitük szerint az elhunytak megbocsátást nyertek, és bekerülhettek a mennyországba. A családok meghívták otthonukba őseiket, miközben az ártó szellemeket megpróbálták kívül tartani. Ez a törekvés vezetett a jelmezviselés szokásához is: ha még félelmetesebbnek tűntek, a gonosz lelkeket is el tudták riasztani.
Marharépából lett töklámpás
Ahogy sok katolikus országban, nálunk is egybeolvadt a halloween esetében a pogány kelta hagyomány a keresztény ünneppel, és éppen ez adja gazdagságát. A katolikus egyház persze nem nézte jó szemmel a féktelen mulatozást és a babonák fennmaradását, ezért a 9. században IV. Gergely pápa áthelyezte a mindenszentek ünnepét a Samhain idejére. Azóta esik egybe az ünnep, és így jött létre a ma ismert halloween.
A naphoz számtalan hagyomány tartozik: sokak számára csak ebben merül ki az ünneplés lényege – az édességvadászat, a kosztümök, sütőtökök, szellemjárás és a horrorfilmek ideje ez. A nálunk is ismert töklámpás is a keltáktól származik, akik egy faragott marharépával szimbolizálták az elhunytak fejét, ezt tették az ablakba a rossz szellemek előzésére. Amikor a bevándorlók Amerikában meghonosították a hagyományt, a marharépát tökkel helyettesítették: ott ugyanis sokkal nagyobb tökök nőttek, és látványosabb volt belőlük lámpást faragni.
Szükségünk van a szertartásokra
Barabás László elmondta, a magyar néphitben is megvan, hogy a halottak visszajárnak halottak napja környékén, gyerekkorában ő is vitt ki töklámpást a temetőbe, pedig akkor még senki sem ismerte mifelénk a halloweent, amely egyre inkább terjed szerte az egész világon.
„Nálunk leginkább pótfarsanggá változtatták, és főként iskolákban szerveznek halloweenhez kapcsolódó ünnepi eseményeket. Az emberi léleknek szüksége van a szertartásokra, rítusokra, ünnepekre, ilyenkor ősszel meg kevesebb az esemény, talán éppen ezért terjednek a halloweenbulik is egyfajta őszi jelmezbálként. Főként a városi iskolákban terjed a szokás, néhány hagyományőrző faluban egyáltalán nincs jelen még, sőt ilyenkor például szüreti mulatságot tartanak a kicsiknek is, ami saját néphagyományunk. Megesik az is persze, hogy az ijesztgetős jelmezekbe való öltözés mellett népi gyermekjátékokat is beépítenek az ünnepbe, tehát keveredik az átvett szokás a néphagyománnyal” – mutat rá a néprajzkutató, aki leginkább a televíziókat, az amerikai filmeket s a kereskedelmet okolja az idegen ünnep vírusszerű terjedése miatt.
Úgy fogalmazott, az „importált” ünnep háttérbe szorítja saját hagyományainkat. Hozzátette, kevés szó esik arról, hogy a halloween ünnepéhez imitt-amott hozzátartoznak a halottidézések, boszorkányok, s ahogy a kelták között is szokás volt „emberáldozatot” bemutatni – Amerikában előfordult, hogy mindenszentek ünnepén gyermekeket raboltak el és áldoztak fel bizonyos szekták. „Érdemes távol tartani magunkat az ilyesmitől, s az ünnepet a vadhajtásai nélkül megélni” – összegez a néprajzkutató.
Tiltanák a halloweent a katolikus elöljárók
A romániai katolikus egyházfők arra buzdítják híveiket, hogy ne a halloweent ünnepeljék, hanem az egyház november 1-i és 2-ai ünnepeit. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia minden katolikus püspökhöz eljuttatta felhívását, amelyben arra int, óvakodjanak a „pogány szokásoktól,” és ünnepeljék mindenszentek ünnepét és a halottak napját. Rámutatnak, s konferencia tavaszi nagyváradi ülésszakán állapította meg, hogy a romániai társadalomban megannyi pogány szokás válik általánossá.
„Az egyház mindig is az élet értékét és értelmét hirdette. Mivel a társadalomban egyre több, a szakralitást nélkülöző jelenség van terjedőben, mint például a halloween, arra kérjük papjainkat, beszéljenek híveiknek a mindenszentek ünnepének értékéről, arról az ünnepről, amely imádságban egyesíti az eget és földet, és ne kapcsolódjanak be halloweenhez hasonló események szervezésébe” – áll a levélben. A felhívás kitér arra is, hogy „a halloween nem idegen a sátánista gyakorlattól, és negatívan befolyásolja a gyermekeket”.
Az indiai fogások közül talán a legismertebb a curry – az elnevezés vonatkozhat úgy a fűszerkeverékre, mint a különleges ízvilágú szószos ételekre. A lényeg: az aromás-fűszeres dél-ázsiai ételt könnyedén összedobhatjuk mi is otthon.
Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén a Teleki Magyar Ház meghívására – közölte a Nagybánya és a környék magyarságát összefogó szervezet.
A Máramaros megyei csendőrség figyelmezteti a Máramarosi- és a Radnai-havasokba készülő turistákat, hogy a gerincek közelében még jelentős a hóréteg, így megfelelően felszerelkezve induljanak útnak.
Életének 116. évében elhunyt Inah Canabarro Lucas brazil apáca, akit a Guinness Világrekordok a világ legidősebb embereként tartott számon.
Többéves hagyományt követve idén is a szejkefürdői majális keretében nyitja meg kapuit a Hargita megyei településen található borvízmúzeum.
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
szóljon hozzá!