Az üzletek kirakatai tele vannak töklámpással, halloween-cukorkákkal, és egyre több gyerek visz szellem- vagy boszorkányjelmezt az iskolába, óvodába mindenszentek környékén.
2014. október 31., 13:572014. október 31., 13:57
2014. október 31., 13:582014. október 31., 13:58
Barabás László néprajzkutató szerint egyfajta pótfarsangként működik nálunk a kelta gyökerű ünnep, amelynek terjedésével háttérbe szorulnak a saját néphagyományainkra épülő ünnepeink. Hogy tulajdonképpen mi közünk a televízióból, amerikai filmekből jól ismert halloweenhez?
A marosvásárhelyi néprajzkutató szerint nagyjából annyi, hogy minden kultúra fontos kérdése általában a halál témája. A természet is folyamatos körforgásban van, „meghal és újjászületik”, ilyenkor mindenszentek ünnepén pedig elmúlóban van. Az ünnepek és rítusok legősibb rendje is ehhez kapcsolódik: az időhöz, a halálhoz és az újjászületéshez – s ez már így volt a kelták idejében is.
Ijesztő jelmezekkel tartják távol a szellemeket
Az angol halloween szó szerinti fordításban a mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet, a Samhaint, vagyis „a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a napisten és a holtak ura előtt. Hitük szerint ugyanakkor ezen a napon tért vissza a földre az elhunyt bűnösök lelke.
Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon hitük szerint az elhunytak megbocsátást nyertek, és bekerülhettek a mennyországba. A családok meghívták otthonukba őseiket, miközben az ártó szellemeket megpróbálták kívül tartani. Ez a törekvés vezetett a jelmezviselés szokásához is: ha még félelmetesebbnek tűntek, a gonosz lelkeket is el tudták riasztani.
Marharépából lett töklámpás
Ahogy sok katolikus országban, nálunk is egybeolvadt a halloween esetében a pogány kelta hagyomány a keresztény ünneppel, és éppen ez adja gazdagságát. A katolikus egyház persze nem nézte jó szemmel a féktelen mulatozást és a babonák fennmaradását, ezért a 9. században IV. Gergely pápa áthelyezte a mindenszentek ünnepét a Samhain idejére. Azóta esik egybe az ünnep, és így jött létre a ma ismert halloween.
A naphoz számtalan hagyomány tartozik: sokak számára csak ebben merül ki az ünneplés lényege – az édességvadászat, a kosztümök, sütőtökök, szellemjárás és a horrorfilmek ideje ez. A nálunk is ismert töklámpás is a keltáktól származik, akik egy faragott marharépával szimbolizálták az elhunytak fejét, ezt tették az ablakba a rossz szellemek előzésére. Amikor a bevándorlók Amerikában meghonosították a hagyományt, a marharépát tökkel helyettesítették: ott ugyanis sokkal nagyobb tökök nőttek, és látványosabb volt belőlük lámpást faragni.
Szükségünk van a szertartásokra
Barabás László elmondta, a magyar néphitben is megvan, hogy a halottak visszajárnak halottak napja környékén, gyerekkorában ő is vitt ki töklámpást a temetőbe, pedig akkor még senki sem ismerte mifelénk a halloweent, amely egyre inkább terjed szerte az egész világon.
„Nálunk leginkább pótfarsanggá változtatták, és főként iskolákban szerveznek halloweenhez kapcsolódó ünnepi eseményeket. Az emberi léleknek szüksége van a szertartásokra, rítusokra, ünnepekre, ilyenkor ősszel meg kevesebb az esemény, talán éppen ezért terjednek a halloweenbulik is egyfajta őszi jelmezbálként. Főként a városi iskolákban terjed a szokás, néhány hagyományőrző faluban egyáltalán nincs jelen még, sőt ilyenkor például szüreti mulatságot tartanak a kicsiknek is, ami saját néphagyományunk. Megesik az is persze, hogy az ijesztgetős jelmezekbe való öltözés mellett népi gyermekjátékokat is beépítenek az ünnepbe, tehát keveredik az átvett szokás a néphagyománnyal” – mutat rá a néprajzkutató, aki leginkább a televíziókat, az amerikai filmeket s a kereskedelmet okolja az idegen ünnep vírusszerű terjedése miatt.
Úgy fogalmazott, az „importált” ünnep háttérbe szorítja saját hagyományainkat. Hozzátette, kevés szó esik arról, hogy a halloween ünnepéhez imitt-amott hozzátartoznak a halottidézések, boszorkányok, s ahogy a kelták között is szokás volt „emberáldozatot” bemutatni – Amerikában előfordult, hogy mindenszentek ünnepén gyermekeket raboltak el és áldoztak fel bizonyos szekták. „Érdemes távol tartani magunkat az ilyesmitől, s az ünnepet a vadhajtásai nélkül megélni” – összegez a néprajzkutató.
Tiltanák a halloweent a katolikus elöljárók
A romániai katolikus egyházfők arra buzdítják híveiket, hogy ne a halloweent ünnepeljék, hanem az egyház november 1-i és 2-ai ünnepeit. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia minden katolikus püspökhöz eljuttatta felhívását, amelyben arra int, óvakodjanak a „pogány szokásoktól,” és ünnepeljék mindenszentek ünnepét és a halottak napját. Rámutatnak, s konferencia tavaszi nagyváradi ülésszakán állapította meg, hogy a romániai társadalomban megannyi pogány szokás válik általánossá.
„Az egyház mindig is az élet értékét és értelmét hirdette. Mivel a társadalomban egyre több, a szakralitást nélkülöző jelenség van terjedőben, mint például a halloween, arra kérjük papjainkat, beszéljenek híveiknek a mindenszentek ünnepének értékéről, arról az ünnepről, amely imádságban egyesíti az eget és földet, és ne kapcsolódjanak be halloweenhez hasonló események szervezésébe” – áll a levélben. A felhívás kitér arra is, hogy „a halloween nem idegen a sátánista gyakorlattól, és negatívan befolyásolja a gyermekeket”.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
szóljon hozzá!