A koncerteken felcsendülő nótákat a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar kíséri a Hungarikum Kavalkád minden állomásán
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Úttörő kezdeményezés a 100 Tagú Cigányzenekart is felvonultató Hungarikum Kavalkád, amely stadionkoncert keretei között szeretné megmutatni, hogy a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta és az operett egyaránt képes nagy tömegeket vonzani. Maneszes Márton énekes, ötletgazda a márciusban Kolozsvárról induló világ körüli turnéról, a klasszikus magyar nóta helyzetéről, a műfaj mai megítéléséről, jövőjéről is beszélt a Krónikának.
2023. január 24., 17:292023. január 24., 17:29
A klasszikus magyar nótát, a magyar operettkultúrát és a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar muzsikáját állítja egyszerre színpadra a Hungarikum Kavalkád. A Kolozsvárról induló kezdeményezés – mely a külön-külön is hungarikumnak minősülő három zenei műfajt kívánja egyszerre megszólaltatni – első állomása március 11-én a kincses városi BT Aréna lesz, ezt követően világ körüli turnéra indul a Kavalkád:
Struktúra a három tenor mintájára
A 2019-ben útjára indított, magyar nyelvterületen egyedülálló kezdeményezésről Maneszes Márton kolozsvári énekes, a projekt ötletgazdája a Krónikának elmondta, a koncertsorozat ötlete még a koronavírus-járvány előtt merült fel, meg is hirdették az eseményt, azonban a lezárások miatt halasztani kényszerültek.
Noha nótázáson alapuló dalokat az egész magyar nyelvterületen előszeretettel hallgatnak az emberek, az autentikus magyar nóta, melynek a gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, kevesek számára ismert, a különböző mulatós zenei műfajokkal való ötvözetek terjedtek el a leginkább. A klasszikus magyar nóta és az operett ezért háttérbe szorult, ezeket a műfajokat nemigen szokták nagy közönség előtt megszólaltatni. A Kavalkád ezen az állapoton kíván változtatni: meg szeretné mutatni, hogy mind a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta, mind az operett képes nagy tömegeket vonzani” – fejtette ki Maneszes Márton.
A Hungarikum Kavalkád ötletgazdája Maneszes Márton kolozsvári magánénekes
Fotó: Hungarikumkavalkad.com
A vállalkozó-menedzser hozzátette, kezdeményezéséhez partnerként csatlakozott a világszerte nagy népszerűségnek örvendő 100 Tagú Cigányzenekar, így mind a kolozsvári, mind a külföldi helyszíneken a formáció kíséri a nóta- és operettslágereket.
A Hungarikum Kavalkád koncertjeinek struktúrája három pillérre épül, és a José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti alkotta, három tenor néven elhíresült triász fellépéseinek struktúráját követi.
– mondta Maneszes Márton, aki maga is énekes, több éven keresztül a Kolozsvári Magyar Opera magánénekeseként lépett fel. Megjegyezte, a külföldi fellépéseken magyar származású, az adott országban népszerűségnek örvendő énekesek működnek közre, ugyanis fontosnak tartják, hogy a helyi, komolyzenét szerető közönség is megismerje ezeket a magyar hungarikumokat. A kincses városi koncerten Maneszes Márton mellett Vigh Ibolya, a Kolozsvári Magyar Opera szólistája, valamint Buta Árpád előadóművész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára énekel.
Maneszes Mártonnal beszélgettünk a magyar nóta megítéléséről is, ugyanis a műfaj már Kodály Zoltán idejében is alulértékelt volt: a 19–20. században élt zeneszerző, népzenekutató a hanyatló dzsentri „búsmagyar” szemléletével hozta összefüggésbe, és „hervadás-, sőt rothadásszagú költészetnek” nevezte a népies műdalt, ugyanakkor felrótta, hogy a nóta ártott a hagyományos népi zenei ízlésnek.
A magyar népdal-, cigány-, mű- és verbunkos zenei elemeket ötvöző műfajt sokan kritizálták egyszerűbb dallamvilága miatt, ugyanis míg az opera- és az operettek a zenei műveltséggel rendelkező hallgatóság számára íródtak, addig a nóta a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvés volt, és az egyszerűbb embereket kívánta megszólítani. A többi klasszikus zenei irányzathoz képest a nóta napjainkban is mellőzött műfaj, közönségét nagyrészt az idősebb korosztály teszi ki, ami azzal a veszéllyel is jár, hogy néhány évtized múlva kikopik a zenei palettáról az autentikus magyar nóta.
A kolozsvári BT Arénában Maneszes Márton, Vigh Ibolya és Buta Árpád művészek lépnek színpadra március 11-én
Fotó: Hungarikum Kavalkád/Facebook
A kolozsvári énekes elmondta, a műfajnak hatalmas rajongótábora van napjainkban is, közösségi és családi rendezvényeken rendszerint felcsendülnek dalok, nótázással végződnek az események. A nóta mai megítélését azonban az utóbbi évek-évtizedek tömegzenei irányzatai is negatívan befolyásolták, ugyanis a mindenünnen áramló mulatós és nem minőségi könnyűzene nagyban meghatározta a klasszikus magyar nóta műfajának alakulását.
– tette hozzá Maneszes Márton. Kitért arra is, hogy miközben a zeneakadémiákon, egyetemeken lehetőség van operett- vagy musicaléneklési technikákat tanulni, addig a nótaéneklés teljesen kiszorult a klasszikus zenei képzésből. Ugyancsak hiányoznak azok a tehetségkutatók, amelyek a klasszikusnóta-énekeseket szólítanák meg, az ilyen jellegű rendezvények keretében pedig mesterkurzusokra, képzésekre is lehetőség adódna, ami a nótaéneklés színvonalát is emelné.
„Ha igaz a mondás, hogy minden magyar embernek van nótája, és megfigyeljük, hogy a nótának mekkora közönsége van, érthetetlen, hogy miért szorult háttérbe ez a műfaj mind az oktatás, mind a média-népszerűsítés szintjén” – fejtette ki a kolozsvári énekes. Rámutatott, a magyar nóta helyzetén segítene, ha a rangos kulturális rendezvények, klasszikus zenei intézmények felkarolnák azokat a törekvéseket, amelyek a műfaj gyökereihez való visszatérést tűzték ki célul, és műsoraikban helyet kapnának az autentikus nótadarabok is. „Fontos lenne felvállalni a nótákat is.
– fogalmazta meg javaslatait Maneszes Márton. Hozzátette, a Hungarikum Kavalkáddal is azt a célt kívánják szolgálni, hogy visszaadják a klasszikus magyar nótának a presztízsét. Elmondta, bíznak abban, hogy a kezdeményezésük sikeres lesz, és a magyar nótakultúrát minél több zeneszerető emberrel megismertethetik.
A 100 Tagú Cigányzenekar kíséretében magyar nóták és operettslágerek csendülnek fel a tavasszal Kolozsváron.
Szépirodalmi alkotásokat, szak- és gasztronómiai könyveket, gyerekkönyveket turkálhatnak hétvégén az olvasás szerelmesei Kolozsváron. A 11. kiadásához érkező tavaszi Könyvturit április 4. és 5. között szervezi meg az EMKISZ.
Nagyszabású ingyenes koncertet ad a csíksomlyói Nyeregben a Bagossy Brothers Company június 14-én – jelentették be csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatójukon a zenekar tagjai.
A legfejlettebb technológiát az újságíró szakma legrégibb eszközével, a papírral párosította az Il Foglio című olasz napilap, amely a mesterséges intelligenciára bízta a nyomtatott kiadás megírását kísérletileg április 11-ig.
Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten, a kutató hangsúlyozta, soha nem adta és a jövőben sem adja nevét semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.
65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.
Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.
Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
szóljon hozzá!