Változik a polgári törvénykönyv

A reform egyik jelentős aktusaként, többéves kodifikációs munka nyomán 2009. július 24-én jelent meg a 287. számú törvénybe foglalt új román polgári törvénykönyv (Ptk.), amely az 1864-es polgári törvénykönyvet váltja fel, és a 2011. június 10-én közzétett 71. számú törvény értelmében ez év október 1-jén lép hatályba. Így mindössze még pár hónap marad az új jogszabály alkalmazására szükséges felkészülésre.

Az új törvénykönyv alapvetően modernizálja és számos újításával a korábbi szabályozáshoz képest valósággal „forradalmasítja” a magánjogot, egyben sikeresen felzárkózik a nemzetközi gyakorlathoz, ezáltal pedig minden bizonnyal teljesíteni tudja azt az elvárást, hogy a civilisztika és a gazdasági élet korszerű alaptörvénye legyen. Nyilván sok rendelkezése vitatható, értelmezhető, de talán ez így is van rendjén. Az egyik jelentős vívmánya az új törvénykönyvnek, hogy megszünteti a magánjog eddigi dualista felfogását, miszerint a kereskedelemnek a polgári jogtól elkülönülő magánjoga volt. Az új román Ptk. áttér a monista felfogásra, melyben a polgári és az üzleti viszonyokat ugyanazon szabályok alapján bírálják el. Most megszűnik a külön kereskedelmi kötelmi jog, nem lesz megkettőzött szabályozása például az adásvételi vagy megbízási szerződésnek, következésképpen az új törvény hatályon kívül helyezi a gazdasági változások következtében nagy részében elavult, 1887-ben alkotott kereskedelmi törvénykönyvet is. Természetesen a Ptk. mint „anyajog” nem zárja ki a speciális törvények létezését a gazdasági élet számos vonatkozásában, így az új törvénykönyv nem tartalmazza a társasági jog egészét vagy a tőkepiaci szabályozást, de megmaradnak az egyedi szerződések, mint például a lízing vagy a franchise külön szabályai is.

Az új román Ptk. számos egyéb szerkezeti és tartalmi újítással is jeleskedik. Ezek közül említésre méltóak: a természetes és jogi személyekről szóló egységes és átfogó szabályozás; visszatérés a polgári törvénykönyv eredeti állapotára a családjog visszavételével a szövegtestbe; a tulajdonjog, jelzálogjog és az örökösödési jog korszerű szabályozása; a telekkönyvi jog, az örökbefogadási és gyámjog, valamint a nemzetközi magánjog integrálása a törvénykönyvbe; a nem vagyoni jogok védelme stb.

Éppen az új Ptk. különös jelentősége miatt, de tekintettel a terjedelmére is (az új kódex 2664 szakaszt tartalmaz), a szabályok alapos ismerete és alkalmazása céljából az államnak jóval nagyobb erőket kellett volna fordítania a bírók és más jogi hivatásrendek felkészítésére. Jelenleg a bírák többsége az új Ptk. életbe léptetésének halasztását szorgalmazza, mert szerintük a túl gyors változás miatt sérülhet az új törvénykönyv helyes alkalmazása és érvényesülése, míg az igazságügyi kormányzat számára érthetetlen, miért akarnak a bírák újabb halasztást, hiszen ezeket a jogszabályokat a parlament még 2009-ben elfogadta, így szerinte volt elég idejük felkészülni a változásokra. A kormány figyelmen kívül hagyja azonban, hogy éppen az alig pár napja megjelent 2011/71-es számú törvény több mint 200 paragrafust módosít az új Ptk. szövegében, ami még inkább bonyolítja, nehezíti a törvénykönyv gyors alkalmazását.

Talán segítheti a megoldást, hogy a napokban az ENSZ egyik raportőre, aki az igazságszolgáltatás reformjáról tájékozódott Romániában, a bírák kérésére az új Ptk. hatályba léptetésének egyéves halasztását javasolta a kormánynak. A vita a halasztásról mindenképpen folytatódik a bírák szakmai szervezete és a kormány között, de ha a hatályba léptetésről rendelkező törvény addig nem módosul, az új polgári törvénykönyv ez év október elsején életbe lép.

Gulyás József
A szerző nagyváradi jogtanácsos