Választások Magyarország körül

Romániában parlamenti és önkormányzati voksolást is tartanak jövő év novemberében, amelyen a legfőbb cél a magyarság számára, hogy minél nagyobb számban képviseltesse magát a képviselőházban és az önkormányzatokban.

„Sok van még hátra a választásokig, és rengeteg tényezőn múlik, hogy menynyire kerülnek a célkeresztbe a magyarok” – nyilatkozta a Magyar Nemzet on-line kiadásának Bakk Miklós politológus. Rámutatott, amennyiben a választási törvény valóban úgy változik, ahogy a napokban a bukaresti kormánykoalíció pártjai megállapodtak, vagyis a vegyes rendszer erősödne, az a magyar képviselet szempontjából előnyösebb lenne, és természetesen hangsúlyosabban jelennének meg a magyarokkal kapcsolatos témák is.

A szakértő úgy látja, hogy a magyar pártok közötti ellentétek is erősíthetik a magyar–román politikai feszültségeket a verseny jellegéből adódóan. A kolozsvári egyetemi tanár szerint a kampány várhatóan attól is függ, hogy milyen irányt vesznek az európai gazdasági folyamatok, valamint a régiósítás ügye is befolyásolhatja a témákat. Úgy látja, a magyar–román ellentétek nem juthatnak el olyan szintre, mint korábban a szlovák–magyar. Az elmúlt évtizedekben az RMDSZ a román pártok nagy részével alkotott már koalíciót, így általában, aki a magyarokat támadta, az a román ellenzék soraiból került ki – emlékeztetett Bakk.

A politológus arra is fölhívta a figyelmet, hogy a román pártok között van egy hallgatólagos konszenzus, miszerint az ország államjogi berendezkedése megbonthatatlan, és a magyarellenesség alapvetően kontextusfüggő. Szerinte úgy tűnik, a balliberális USL szakít azzal az 1995–96 óta létező hagyománnyal, hogy az RMDSZ része a kormánynak, ami természetesen attól is függ majd, hogy sikerül-e egyedül megnyerniük a választást.

Előretörtek a szélsőségesek

Ukrajnában várhatóan 2012. október 28-án választanak majd új parlamentet, ráadásul már egy új szisztémában kerül sor a voksolásra. Az eddigi teljes listás rendszer helyett a képviselők felét egyéni körzetben fogják megválasztani, így ismét lehetősége nyílik a kárpátaljai magyarságnak, hogy képviselőt delegáljon a parlamentbe. Ukrajnában 2002-ben választottak utoljára egyéni körzetes rendszerben, és akkor a visszaélésektől sem mentes küzdelemben Gajdos István győzött a beregszászi kerületben. Bár Ukrajnában a magyarság nem játszik központi szerepet, a kormányzati politikában az utóbbi időben Kárpátalján is felerősödött a magyarellenesség.

Ennek „remek” példája volt a vereckei emlékmű felgyújtása, amelynek elkövetői a Szvoboda ukrán nacionalista szervezet tagjai közül kerültek ki. A párt erősödését jól mutatja, hogy a tavalyi önkormányzati választáson három megyében is az első helyen végzett, és a legfrissebb felmérések szerint népszerűségük országos szinten hat százalék körül van, így biztos bejutó helyen állnak. Ez annak fényében számít jelentős előretörésnek, hogy a 2007-es parlamenti választáson csupán 0,76 százalékot értek el, bár akkor is a nyugati megyékben szerepeltek a legjobban.

A pozsonyi Radicová-kormány bukását követően készült szlovákiai közvélemény-kutatások szerint Robert Fico egykori miniszterelnök sima győzelmet arathat a márciusi előre hozott választásokon. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) 70-80 képviselői helyet szerezne, így a 150 tagú parlamentben akár koalíciós társ nélkül is megszerezheti a többséget. Fico miniszterelnöksége alatt a magyar–szlovák viszony több esetben is rendkívüli módon felforrósodott, többek között a dunaszerdahelyi szurkolói verés idején, amikor máig tisztázatlan módon, minden előzmény nélkül, a szlovák maszkos rendőrök rátámadtak a hazai csapat szimpatizánsaira. A volt miniszterelnök 2009-ben így nyilatkozott Orbán Viktorról: „a vita minden bizonnyal nagyon élénk lesz azután, hogy kormányzati pozícióba kerül a Fidesz, mert bármilyen nyilatkozatot is tesz Orbán Viktor, akár mint miniszterelnök, vagy ha ne adj’isten, valamilyen konkrét lépésekkel jönne elő, kötelességünk lesz védeni a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeit, de művelt, európai módon.” Öllős László, a szlovákiai Fórum Társadalomkutató Intézet elemzője szerint nehéz kiszámítani, hogyan változhatnak a magyar–szlovák kapcsolatok a választások után, mivel egyelőre nem lehet megmondani, hogy Robert Fico kivel fog koalíciót kötni. A szakértő az MNO-nak úgy vélekedett, a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kettészakadása miatt könnyen elképzelhető, hogy egyik utódpárt sem fog bejutni a pozsonyi parlamentbe, így Fico mindenképpen „be fog nyomulni” ebbe a retorikai térbe, ami a feszültségek növekedéséhez vezethet.

„Abban az esetben, ha a Smer a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) kötne egyezséget, akkor a magyarellenesség szofisztikáltabb és ravaszabb lehet” – tette hozzá. A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években a magyarságdoktrína Szlovákiában alapvetően nem változott, ami abból áll, hogy az ország déli részén élő magyarok és Magyarország veszélyt jelent az államra. Öllős szerint csak matematikai alapja van annak, hogy a Fico-ellenes erők összefogjanak, ami csak akkor fordulhat elő, ha az SNS kiesik a parlamentből, míg az MKP és a Híd bejut, valamint a Smer 50 százalék alatt szerepel. A szakértő elmondta, hogy négy hónap van még a választásokig, és azt sem szabad kizárni, hogy Fico jelentős hibát vét. „Azzal az opcióval is számolni kell, hogy több párt kiesik a parlamentből, így a Smer könnyedén szerezheti meg az egyedüli kormányzáshoz a szükséges mandátumszámot.”

Jöhetnek a szerb radikálisok

Szerbiában a 2012-es választás után a nacionalista erők kerülhetnek majd többségbe a mostani uniós integrációt szorgalmazó demokratikus pártokkal szemben. A 2008-as voksolások után úgy tűnt, hogy hosszabb időre stabilizálhatja pozícióját a Demokrata Párt, mivel a Szerb Radikális Párt (SRS) kettévált. Ennek ellenére a radikálisokból kivált Szerb Haladó Párt (SNS) népszerűsége jelentősen megugrott, és komoly előnyre tett szert a demokratákkal szemben. Tomiszlav Nikolics, a párt vezetője korábban a két elnökválasztáson is alulmaradt Borisz Tadiccsal szemben, mostanra lényegesen konszolidáltabb retorikát vett fel.

Azt azonban nem lehet tudni, hogy pártja hatalomra kerülése után hogyan képzeli el Szerbia híd szerepét a Kelet és a Nyugat között. Könnyen elképzelhető, hogy a választásokat követően az SNS–SRS többséget tud létrehozni, ami a délvidéki magyarokra és az uniós integrációra is negatív hatással lehet.