Választási reform Magyarországon

 Ahogy az a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-kormány korábbi, az eddigi állapotokat radikálisan megváltoztató javaslatai esetén is történt, az ellenzék ezúttal is diktatórikus magatartással, illetve saját hatalmának bebetonozására tett kísérlettel vádolja a kormányoldalt, az MSZP-s és LMP-s képviselők ki is vonultak az Országgyűlés választójogi albizottságának üléséről.
Áder János, a választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő szombaton, a parlamenti ülésszak lezárulta előtti utolsó hétvégén ismertette azt a javaslatot, amely az ellenzék részéről heves bírálatokat váltott ki, és amely immár az erdélyi magyar olvasók számára is fokozott jelentőséggel bír, hiszen a könnyített honosítás révén egyre többen lesznek azok, akik a most elfogadandó választójogi törvények alapján valamilyen formában szavazásra jogosultak lesznek a következő magyarországi parlamenti választáson.

Egyfordulós rendszer jöhet

A Fidesz elnöksége a hétvégi ülésen egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasolt. A vegyes szisztémában az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a 200 tagúra csökkenő parlamenten belül. Kompenzációs lista az elképzelések szerint nem lesz. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy valamennyivel növekedjen a tervezett 200-as létszám, ez ugyanis „modellfüggő”, de azt például Áder János nem tartja valószínűnek, hogy 210 fölé emelkedjen az országgyűlési képviselők száma. Az egyfordulós rendszer lényege, hogy ha van érvényességi küszöb, tehát 50 százalék plusz egy szavazó részt vett a választáson, akkor az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A pártokra vonatkozó ötszázalékos parlamenti bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz – a jelenlegi 750 helyett – 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre. Az országos lista állításának feltételeiről szólva kifejtette: a választókerületek egynegyedében lenne szükséges jelöltet állítania az adott pártnak, és „megfelelő országos reprezentációra” is szüksége lenne a listaállításhoz, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené. A külföldön élő választópolgárok szavazati jogának megadása kapcsán úgy fogalmazott, nem tesznek mást, mint követik az európai uniós tagországok nagy többségében alkalmazott gyakorlatot, ismertetése szerint ugyanis a 27 EU-tagállamból 24-ben biztosítják a külföldön élő választópolgároknak a szavazati jogot.

Az, hogy hogyan élhetnek majd ezen jogukkal, augusztus végére fog kiderülni. Különböző megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Az egyik ilyen a személyes részvétel, ehhez azonban pusztán a konzulátusok nem elegendők, szükség lenne ideiglenes szavazókörökre is, ami a két ország közötti kétoldalú megállapodás kérdése. A másik lehetőség az elektronikus úton történő szavazás, a harmadik pedig a levélben voksolás. Áder János – a személyes szavazás lehetőségének biztosítása mellett – úgy látja, jelentős számú részvételt csak a levélben való szavazás biztosíthat. A Magyarországon élő kisebbségek voksolásáról szólva elmondta: az elnökség azt javasolja, hogy az etnikai kisebbségek számára biztosított legyen a parlamenti részvétel lehetősége. A tervek szerint – mivel nem ugyanaz a politikai súlyuk az adott kisebbségeknek – abban az esetben, ha valamelyik etnikai kisebbségnek a képviselői nem szereznek mandátumot, egy új jogintézményt hoznának létre, törvényi szinten biztosítva ezzel a „kisebbségi szószóló” intézményét. Ez egyfajta tanácskozási, véleménynyilvánítási, javaslattételi jogot jelentene az Országgyűlésben – szavazati jog nélkül. A jelenlegi számítások szerint az új választójogi törvény október közepén kerülhet a Ház elé.

MSZP: nem a határon túliak szavazati jogára

A három ellenzéki parlamenti párt gyakorlatilag teljes elutasítással fogadta a Fidesz javaslatát. A legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki alakulat, az MSZP bejelentette: sajnálja, hogy a Fidesz nem egyeztetett választójogi reformjavaslatáról a parlamenti pártokkal, és a szocialisták szerint az Áder János által szombaton ismertetett javaslat visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest.  Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója szerint a tervezet „az arányosság követelményének még kevésbé felel meg”. Molnár Zsolt az egyik legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a javasolt rendszer nem tükrözi vissza a választási akaratot. „A győztes túlkompenzálásával a leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok közötti jelentős különbséghez vezet, hiszen a kompenzációs mandátumok megszüntetése nagyon erősen a győztes túlkompenzálásához vezethet” – mondta. Ugyanakkor a javaslat egyes elemeit – a részletektől függően – elfogadhatónak nevezte a politikus, például az egyfordulós megoldást és az ajánlószelvények megtartását. A határon túli magyarok szavazati jogára vonatkozó  elképzelést azonban elfogadhatatlannak nevezte. Azt mondta: „a belföldi lakóhelyhez nem kötött szavazati jog gyakorlatilag a köztársaság törvényeibe való beavatkozást enged a határon túliaknak.” Hozzátette: azok szavazzanak a magyar belügyekről, akik a Magyar Köztársaság területén élnek, hiszen rájuk van hatása a törvényeknek. Az MSZP-s képviselő a demokrácia sárba tiprásának nevezte, hogy a kompenzációs lista eltörlésével a vesztes egyéni jelöltekre adott szavazatok elvesznének, így a Fidesz – mint mondta – több millió választó akaratát venné semmibe.

Az LMP radikálisabban fogalmazott az MSZP-nél: a parlamentbe először a tavalyi választások nyomán bejutott ökopárt szerint még tárgyalási alapként sem fogadható el a Fidesz választási rendszerre vonatkozó legújabb javaslata, mert az egyebek mellett tovább erősítené az ország politikai megosztottságát, és a két nagy párt, a Fidesz és MSZP „bebetonozását” szolgálná. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy véli: nincs az országban olyan szakértő, és a Fidesz–KDNP-n kívül nincs egyetlen párt sem, amely ne az ajánlási rendszer eltörlését szorgalmazná, mert az súlyosan sérti az állampolgárok adatvédelmi jogait, és „a nagy pártok játékává silányítja a demokratikus versenyt.” Kitért arra is, hogy a Fidesz javaslata eltörölné a nem győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok kompenzációját. Ezzel – fűzi hozzá – a rendszer még a jelenleginél is rosszabbul fejezné ki a parlamentben a szavazók akaratát.  Ilyen játékszabályok alapján a Fidesz 2010-ben a szavazók 53 százalékának a támogatásával nemcsak a mandátumok bő kétharmadát, de akár a háromnegyedét is megszerezhette volna – véli Karácsony Gergely.

Szerinte a kormánypártok javaslatával a Fidesz–KDNP-n kívül az MSZP is jól járna. Áder János előterjesztése csupán a két nagy párt bebetonozását szolgálja, aránytalanná teszi a választási rendszert, aminek egyértelmű vesztese a magyar demokrácia lenne – hangsúlyozza. Az LMP korábban egyébként a határon túliak választójoga ellen foglalt állást.

A Jobbik szerint a Fidesz választási reformja a kompenzáció eltörlésével még igazságtalanabbá tenné az eddig is aránytalan választási rendszert, és gyakorlatilag „megpuccsolná” a többpártrendszert.  Ez az újabb aránytorzítás már „az egypártrendszer felé tett ugrást” jelentené – közölte Dúró Dóra, a párt szóvivője, felidézve, hogy az 53 százalékos társadalmi támogatottságból kapott „torz módon” kétharmados parlamenti többséget a Fidesz–KDNP.

„A választási rendszerek sohasem semlegesek”

A politikai elemzők ugyanakkor mérsékeltebben reagáltak a pártpolitikusoknál. Szerintük a választási rendszer sohasem lehet pusztán semleges technikai kérdés, mindig hatalmi érdekek formálják, ám hatásai előre nem kiszámíthatóak. Az MTI által megkérdezett szakemberek azt is hangsúlyozták, hogy az Áder János által ismertetett javaslat még sokat változhat a két kormánypárti frakcióban lefolytatott viták során.

Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet munkatársa azt emelte ki: az alkotmányban rögzített mintegy 200 fős parlament önmagában is elkerülhetetlenné tette a választójogi reformot, ezenkívül a kisebbségek országgyűlési képviseletének csaknem két évtizedes mulasztását, illetve a jelenlegi aránytalan körzethatárok miatt sérülő választójogi egyenlőség elvét is ideje rendezni. A szakember rámutatott arra: helyes, hogy a ciklus elején rendeződik ez a kérdés, így a pártoknak lesz idejük felkészülni az új szabályok szerinti választásra. Molnár Csaba Gábor szerint az egyfordulós rendszer mellett szól, hogy a második fordulót, a pártok korábbi visszalépési gyakorlatától eltekintve, szinte mindig ugyanaz a jelölt nyerte, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezte. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint nem létezik semleges választási rendszer, mindig politikai érdekek határozzák meg létrejöttét, ám azt korántsem könynyű eldönteni, hogy milyen választási szisztéma felel majd meg például a Fidesz érdekeinek három év múlva, hiszen még senki nem tudja, milyenek lesznek a politikai erőviszonyok 2014-ben.

A szakember leszögezte, hogy egyformán demokratikusnak tekinthető a csak listás, tisztán arányos választási rendszer, amelyre példa Hollandia, a kizárólag egyéni választókerületi rendszerre épülő, többségi elvet érvényre juttató nagy-britanniai rendszer és a két elvet kombináló vegyes választási rendszerek, mint amilyen például a magyar szisztéma is. A jelenlegi magyar rendszer az elmúlt két évtizedben mindig biztosította a stabil kormánytöbbséget – minden választás után gond nélkül alakultak meg a kormányok, előre hozott választásra nem volt példa, és olykor arányos eredményeket is produkált (2002 és 2006). A többségi elv viszont gyakran felülkerekedett: 1990-ben az MDF, 1994-ben az MSZP, 2010-ben a Fidesz profitált ebből. Az új koncepció a többségi elv irányába, az arányosság rovására mozdul el – mondta László Róbert, aki szerint ez a nagyobb pártoknak kedvez, jobboldalon a Fidesznek, baloldalon az MSZP-nek.

A jelenlegi kétfordulós helyett javasolt egyfordulós választási rendszerről a szakember úgy vélekedett: már a jelölési időszakban összefogásra késztetheti az ellenzéki erőket. Az ajánlószelvényekkel kapcsolatban László Róbert elmondta, hogy miközben 750-ről 1500-ra emelték az összegyűjtendő cédulák számát, a kisebb parlamentből következően kevesebb választókerület is lesz, így tehát azok mérete nagyjából a duplájára nő, és ez a két hatás kiegyenlítheti egymást, miután azonban a szükséges számú ajánlószelvények összegyűjtésére álló idő 36-ról 21 napra csökken, összességében mégiscsak elmondható, hogy az új rendszerben nehezebb lesz majd a kis pártok parlamentbe kerülése. Kern Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője elmondta, az új választójogi törvény megalkotása alkotmányos kötelezettség, hiszen az alkotmánybíróság már korábban kimondta: alaptörvénybe ütköző az egyes választókerületek lakosságszáma közti nagymértékű aránytalanság, továbbá meg kell alkotni a kisebbségek parlamenti képviseletét.

A Századvég kutatója szerint azért is szükséges a választójogi reform, mert a jelenlegi rendszer bonyolult, a társadalom nem nagyon érti, a választópolgár nem tudja, mit ér a voksa. Kern Tamás megjegyezte, hogy a most megismert elképzelések nem kedveznek a kis pártoknak, ugyanakkor van abban egyfajta demokratikus logika, hogy olyan politikai erő, amely nincs kellően beágyazva a társadalomba, nincs szerves kapcsolata a helyi viszonyokkal, csak a fővárosban vagy az ország egy részén kap értékelhető támogatást, az ne jusson szóhoz az országos politikában.

Az ajánlócédulák gyűjtésében ellentmondóak a tervezett változtatások, de összességében a Századvég szakembere szerint némileg szigorodnak a szabályok, ami nem kedvez a kis pártoknak. A szakember szerint az arányosság elve szűkebben érvényesülhet majd, és a hangsúly a többségi elvre helyeződik.

Nincs jogegyenlőség választójog nélkül?

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet elemzője elmondta: bár az eddigi vegyes választási rendszer jól vizsgázott, a jelenlegi kormányzó erő kétharmados felhatalmazása miatt várható volt, hogy megváltoztatják. Egy választási rendszer soha nem semleges hatalomtechnikai szempontból, de a többségi, az arányos és a vegyes választási rendszerek egyaránt demokratikusak. A most nyilvánosságra került tervek arról tanúskodnak, hogy többségi irányba mozdul el a jelenlegi vegyes rendszer, a változások a nyertes győzelmét fogják erősíteni, a leadott szavazatok és a megszerzett mandátumok aránya között jelentős különbség lehet a győztes javára, ami a pártrendszer koncentrációját, a kétpártrendszert erősíti, a jelenlegi kormánypártnak kedvez, mert jelenleg úgy tűnik, nincs hadra fogható baloldali tömb.

Ugyanakkor ez a helyzet, továbbá az a körülmény, hogy a választások várhatóan egyfordulósak lesznek, arra sarkallhatja a baloldali erőket, hogy pártszövetséget hozzanak létre – magyarázta Magyar Kornélia.  Mint megjegyezte: eddig szakmai körökben kérdés volt, törekszik-e a Fidesz arra, hogy olyan választási rendszert alakítson ki, amelyben egészen minimálisra csökken az esélye egy újabb kétharmados győzelemnek. Ezt szolgálhatta volna egy tisztán listás, arányos szisztéma. A hétvégén megismert koncepció azonban inkább abba az irányba mutat, hogy a választások nyertese stabil többséget tudhasson maga mögött, és így az ország kormányozhatósága biztosított legyen. A határon túli állampolgároknak meg kell kapniuk a választójogot a jogegyenlőség elve alapján, nem létezhetnek másodrendű állampolgárok, ugyanakkor – vélekedett Magyar Kornélia – kritikus politikai helyzetet eredményezhet, ha a határon túliak a mérleg nyelvévé válnak, és egy kormány megalakulása rajtuk áll, vagy bukik.