Részben megmentett becsület

A módosítást, amely kiiktatta a parlamenti képviselőket, szenátorokat, a szabad foglalkozásúakat és az államfőt a közhivatalnokok sorából, egyes vélemények szerint lehetetlenné téve ezzel, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnügyi vizsgálatot indítson ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén, már elfogadását követően mind a romániai szakmai szervezetek, mind a külföld élesen bírálta.

A kormánypártok és az RMDSZ politikusai kezdetben megpróbálták védeni a módosítást, mondván: a honatyák azért nem minősülnek közalkalmazottnak, mivel választás útján kerülnek tisztségükbe, és nem meghatározatlan időre megkötött munkaszerződés alapján dolgoznak. Az igazságszolgáltatási szervek, a korrupcióellenes hatóságok, illetve az Európai Bizottság, valamint a nyugati nagykövetségek bírálatai alapján azonban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) második legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kihátrált a módosítás mögül. Crin Antonescu PNL-elnök ezt azzal indokolta, hogy a módosítás elfogadása előtt nem rendelkezett elegendő információval annak tartalmáról és lehetséges következményeiről.

Az alkotmánybíróság most kiköszörülte a csorbát – egyelőre. A legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkárhelyettese ugyanis ismét csak megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás függetlenségét, azzal vádolva meg a taláros testület néhány tagját, hogy Traian Băsescu államfőhöz állnak közel. Ezzel ő is rálépett a pártbeli főnöke, Victor Ponta miniszterelnök által kitaposott ösvényre, hiszen a PSD elnöke is részrehajlással vádolta az igazságszolgáltatást, amikor politikai ítéletnek nevezte az elődje és mentora, Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök ellen a legfelsőbb bíróság által korrupció miatt meghozott, négyéves szabadságvesztésről szóló ítéletet.

Ezzel pedig egyáltalán nem azt sugallja, hogy megértette, miért zúdult fel a hazai és a nemzetközi közvélemény is a Btk.-módosítás miatt. (Pedig nem ártott volna odafigyelnie arra, hogy az alkotmánybíróság egyhangúlag hozta meg döntését, márpedig a taláros testületnek nem csupán a jobbközép kormányok idejében beiktatott tagjai vannak: közülük többeket baloldali kormányok idején delegáltak a testületbe, sőt néhányukat már a jelenlegi koalíció nevezte ki alkotmánybírává.)

A PSD-s politikus nyilatkozata kevés jóval kecsegtet, bár a korábban visszakozó PNL ijedelme talán garanciát jelenthet arra, hogy a képviselőház nem próbálja ismét kijátszani a korrupcióellenes szerveket. Annyi bizonyos, hogy az alkotmánybíróság döntése pozitív következményekkel bír majd az ország megítélése szempontjából. Ez azonban vélhetően nem mondható el a kormánykoalíció, illetve a Btk.-módosítást megszavazó többi parlamenti párt politikusairól, akiket mind külföldön, mind belföldön a jogállamiság aláásóiként tartanak számon.

Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport