Párbeszéd kell a vallások között

A vallásokat két főpillérre lehet felosztani: Istenben hívő vallásokra – ezek az ábráhamita, más néven ábrahámi vallások – és a keleti vallásokra, közülük a legjelentősebb a hinduizmus, a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus. Ezek a nem-ábrahámi vallások csoportjába sorolhatók, amelyek feloszthatók a harmikus indiai vallásokra és taoikus kelet-ázsiai (kínai) vallásokra.

Az ábrahámi vallások közé sorolják a világ három fő monoteista vallását, a közös gyökerekkel és értékekkel rendelkező judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. Közös eredetük és teológiai hasonlóságaik miatt egy csoportba lehet sorolni őket. Mindhárom vallás hisz Istenben, mindhárom vallás elfogadja a próféták atyjaként, akárcsak az Ábrahám próféta személyében azonosítható spirituális hagyományt. Jóllehet általában különböző megvilágításban és jelentéstartalommal, de a szentírásokban, valamint hagyományaikban sok esetben ugyanazon személyek, történetek és helyek jelennek meg.

Napjainkban különböző becslések szerint 3,8 milliárd ember követi ezeket a vallásokat, ami a világ népességének több mint a fele, Európában viszont a népesség zöme keresztény, míg a muszlim lakosság tíz százalékot tesz ki. Az Európai Unió államaiban sajnos egyre inkább megjelenik az iszlámfóbia, azaz az iszlám vallástól való irtózás, ugyanis a nyugat-európai országokban rohamosan növekszik a muszlimok száma. A muszlim bennszülöttek mellett egyre több a muszlim bevándorló, főleg most, az észak-afrikai forradalmak miatt, több ezer bevándorló „evez” a Földközi-tenger káosz sújtotta déli és keleti partjairól észak felé, Európa felé. Ennek következtében az EU-tagállamok számos politikusa szeretné korlátozni a polgárok szabad mozgását a kontinensen, a schengeni szabályok megszüntetésével vagy módosításával.

Őket leginkább az zavarja, hogy országuk elöregedéssel, népfogyatkozással küzd, miközben egyre több muszlim gyerek születik. Például Franciaországban jelenleg több mint hatmillió muszlim él, és az ott születő gyerekek 45 százaléka ugyancsak az iszlámot követi. Hivatalos statisztikák szerint 2027-ben már minden ötödik francia állampolgár muszlim lesz. Ugyanakkor Hollandiában – ahol már most muszlim az újszülöttek fele –, ha folytatódik ez a tendencia, az ország lakosságának a fele tizenöt év múlva muszlim lesz. Továbbá Belgiumban, ahol az Európai Unió állandó székhelye található, jelenleg az ország lakosságának 25 százaléka iszlamista, és hivatalos előrejelzések szerint 2050-re minden harmadik fiatal Belgiumban muszlim lesz. A németek – akiknek közismert tulajdonsága a bátorság – ugyancsak beismerik, hogy országuk lakosságának többsége 2050-ig ugyancsak muszlim lesz, és ezeket a statisztikákat ők sem képesek megváltoztatni.

Nem kívánok kitérni itt arra, hogy számos nyugat-európai EU-tagállam egyes politikusai – a fenti hivatalos statisztikák alapján – miként próbálnak egyfajta keresztes hadjáratot  szítani népük lelkében. Sokkal inkább szeretném felhívni a figyelmet a cikkem elején már említett közös eredetre, az ábrahámi vallások közös forrására, hiszen mindenképpen ennek szellemében kell gondolkodnunk, ahelyett, hogy megismételnénk a történelem során sokszor elkövetett hibákat. Most, a 21. században semmiképpen sem szabad visszatérni a 12. században uralkodó szellemiséghez. Nem szabad azokra a politikusokra hallgatni, akik szavazathajhászás céljából, elrettentő példaként verik nagydobra a muszlimok lélekszámának növekedéséről szóló statisztikákat. Ezzel szemben, hála Istennek, szép számmal akadnak az EU-ban olyan politikusok, akik a párbeszédet szorgalmazzák annak érdekében, hogy az Európai Unióban békesség legyen a három istenhívő vallás között.

Ezt szolgálta a nemrég Gödöllőn, az EU-elnökséget betöltő Magyarország által rendezett párbeszéd, amelyen Romániát is szép számú küldöttség képviselte, a bukaresti kormány nevében pedig Adrian Lemeni vallásügyi államtitkár vett részt. Ezen a négy nyelven – magyarul, angolul, franciául és arabul – zajló rendezvényen élő videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket az ENSZ-főtitkár vallásügyi tanácsadója, és tartalmas előadást tartott a párbeszéd fontosságáról Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke is. A konferencia előadói is azt hangsúlyozták, hogy ragaszkodni kell a közös gyökerekhez, és óvakodni azoktól a politikai érdekektől, amelyek feszültséget gerjesztenek az istenhívő vallások közé.

Dr. Osman Mohamed
A szerző nagyváradi orvos, a Bihar megyei Iszlám Kulturális Közösség vezetője