Németország: töretlen az érdeklődés a Stasi-papírok iránt

Különösen figyelemreméltó jelenség, hogy a fiatal korosztály egyre több tagját érdekli – sokszor akár már elhunyt – családtagjainak, hozzátartozóinak sorsa.

Tavaly több mint 88 ezer, magánszemélytől beérkezett iratbetekintési kérvényt regisztráltak, szemben a 2011 során benyújtott 80 600 kérelemmel. A közhivatalokban bizalmas munkakörre pályázó személyek múltjának átvilágításához mintegy háromszáz alkalommal nyújtott támogatást az 1991. december végén életbe lépett törvényre támaszkodó szervezet, amelyet a kereszténydemokrata–liberális kormánykoalíció 2019-ig szándékozik fenntartani.

Az 1992 óta működő hivatal összesen már majdnem 3 millió állampolgári megkeresést kapott. Állami, önkormányzati szervezetektől 2012-ben nagyjából 17 ezer megkeresés érkezett, ezek többsége jóvátételi  és nyugdíjügyekkel kapcsolatos. Több mint 300 kérelem bizalmas munkakör betöltésére jelölt személyek biztonsági ellenőrzésére – átvilágítására – vonatkozott. Tekintettel a múlt feltárását szolgáló, töretlen érdeklődésre, már most hallani olyan hangokat, hogy a rendszerváltás 30. évfordulója után is biztosítani kell az intézmény munkáját. A berlini központi és a további tizenkét regionális kirendeltség archívumaiban összesen 111 ezer folyóméter hosszúságú aktát és közel másfél millió fényképet tárolnak. Ez az anyag adja a hajdani berlini fal híres átkelőhelye, a Checkpoint Charlie közelében berendezett Stasi-kiállítás gyűjteményét is, közöttük azt a vörös műbőr koffert, amelyre az állambiztonsági minisztériumot irányító Erich Mielke dolgozószobájában leltek rá az államtanácsot dirigáló Erich Honeckerről gyűjtött és számtalan találgatásra okot nyújtó irattal.

Mindez azonban a Stasi-múlt fennmaradt adatainak csak egy része. A Nürnberg melletti Zirndorfban 1995 óta működik az a projektcsoport, amely négyszáz zsákba rejtett, szétszaggatott irat rekonstrukcióján fáradozik. A nyomozók és besúgók figyelmének fókuszában elsődlegesen természetesen keletnémet lakosok álltak, de az NSZK és más nyugati országok állampolgárai sem jelentettek kivételt.

Az állambiztonság egész családok életét befolyásolta, megszegve az NDK érvényes alaptörvényeit, így megsértve az orvosi titoktartás, a bank- és levéltitok, a lakások sérthetetlenségének szabályait. E nyomasztó örökség titkainak felderítését szolgálja a Stasi-hivatal (BStU), amelynek első vezetője az egykori rostocki evangélikus lelkész, a mai államelnök, Joachim Gauck volt. Két esztendővel ezelőtt a parlament az újságíró Roland Jahnt nevezte ki ügyvezetőnek, aki azonnal heves ellenállást kiváltó intézkedéssel mutatkozott be: megkezdve azon alkalmazottak eltávolítását, akik maguk is a Stasi szolgálatában álltak.

„Németországban mintaszerű az államszocialista múlt feldolgozása” – vélik a német kormány szakértői a témáról a napokban kiadott jelentésben, amely szerint a német tapasztalatok iránt az átalakuló arab országokban is érdeklődnek. A jelentés szerint világszerte tiszteletet vált ki a kommunizmus örökségének német feldolgozása, amely példamutató nemcsak Kelet-Közép-Európa, de Észak-Afrika és az „arab tavasz” országai számára is. A kormány továbbra is feladatának tekinti az állampárti rezsim áldozatainak rehabilitálását és a kárpótlást. Ennek jegyében a keletnémet nevelőotthonok fizikai és lelki bántalmazást elszenvedett egykori lakói számára 40 millió eurós jóvátételi alapot hoztak létre. Folytatódik az NDK-ban elkövetett jogtiprások felderítése és a felelősök büntetőjogi elszámoltatása is. A német egység helyreállítása óta eltelt évek folyamatait összefoglaló jelentés szerint már több mint ezer ügy jutott el a vádemelésig. „Minden egyes eljárás fontos lépés a felejtés ellen” – áll a dokumentumban.

Bernd Neumann kulturális államminiszter a jelentés berlini bemutatóján elmondta: a kormány évente mintegy 100 millió eurót fordít az egykori keletnémet kommunista párt, az NSZEP diktatúrájának feldolgozására. A szembenézés a múlttal a rendszerváltás után több mint két évtizeddel is fontos társadalmi feladat. „Ezt mutatja, hogy felmérések alapján az újraegyesülés utáni nemzedék ismeretei az NDK-ról ijesztően hiányosak, így sok fiatal nem tud különbséget tenni demokrácia és diktatúra között” – mondta Neumann. 

Stefan Lázár
A szerző a Magyar Nemzet kölni tudósítója