Merre tovább, Sapientia?

Integratív jelleg és szerep

Az EMTE feladatát összegzo, 2000 áprilisi alapító nyilatkozat, valamint az ezt követo küldetésnyilatkozat – hazai és összeurópai szempontból – igen képlékeny, „átmenet elotti-átmeneti” felsooktatás-politikai kontextusban került megfogalmazásra. A klasszikus (elit)képzésrol a felsofokú tömegoktatásra való áttérés eloszelei már elérték Romániát, ám az ehhez kapcsolódó kihívások nem szervesültek megfelelo súllyal a hazai akadémiai közösség gondolkodásában. A kezdeti küldetésnyilatkozat egyenetlenségeit jól érzékelték az EMTE akadémiai közösségének tagjai, s ezért került sor az egyetem missziójának újrafogalmazására. A 2005-ben megfogalmazott, az egyetem szenátusa által felvállalt küldetésnyilatkozat üzenete egyértelmu: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minoségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható muködésre, regionális igényeknek való megfelelésre (és az ehhez igazodó szervezeti forma kialakítására), valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik.

Az egységes intézményi keret és a „regionális igényeknek való megfelelés” jól érzékelteti az egyetem fontos funkcióját: integratív jellegét és szerepét. Az 1990-es évektol az erdélyi magyar felsooktatási kínálat folyamatos bovülésérol beszélhetünk, s ennek keretében egy sor oktatási kezdeményezés született, melyek a legkülönfélébb szervezeti keretekbe ágyazódtak. A 90-es évek elso felének oktatási „hoskorszakát” aztán lassan az integráció folyamata váltotta fel: egyes képzési formák külföldi, mások hazai egyetemekhez kapcsolódtak. Néhány jelentos lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különbözo régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkezo szakmai muhelyek és az egyetem egymásra találtak. A küldetésnyilatkozatban szereplo másik fontos cél, nevezetesen a magyar kultúra értékei megorzésének viszonylatában pedig elmondható, hogy a magyar felsooktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelezo az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása.

Képzési struktúra

Az EMTE jogi-gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes muködési engedélyt (2002/410-es kormányhatározat). Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását (2002/944-es kormányhatározat), a 2004/2005-ös tanévtol pedig (2004/940-es kormányhatározat) tizenkilenc szak muködését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következo: Muszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Muszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Muvészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmmuvészet, média, európai tanulmányok szakok.

Az EMTE alapítása óta jelentos fejlodésen ment keresztül. Kialakultak az intézményi struktúrák, vezeto és döntéshozó testületek, megtörtént a szakok elindítása és – részben – az ezekhez szükséges személyi és infrastrukturális háttér kialakítása. Az EMTE felépítése – jóllehet „hálózati” jelleggel bír – a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), muködését az egyetemi charta szabályozza. Sajátos helyzet, hogy a stratégiai és finanszírozással kapcsolatos alapveto döntések meghozatala részben a finanszírozó magyar kormány és a Sapientia Alapítvány kuratóriumának kompetenciája, illetve hogy a kari struktúra a végleges akkreditációig jogilag nem elismert szervezeti egység. Jelenleg az egyes karok az oktatásszervezésnek és a költségvetés végrehajtásának az eszközeit jelentik: elobbi tekintetben feladatuk a képzések elindítása, a szakok végleges akkreditációjának megszerzése, oktatásszervezési feladatok ellátása; utóbbi szempontból pedig biztosítaniuk kell a költségvetés hatékony felhasználását s részben a kari költségvetés fedezetét is. Oktatáspolitikai szempontból a legfontosabb stratégiai döntések az alapítvány szintjén lesznek jogerosek, így például a szakok indítása – a karok által megfogalmazott javaslatok alapján – kuratóriumi döntés által történik.

Túljelentkezés – minden évben

A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentosen nott a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTe-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az oktatók száma tekintetében hasonló fejlodésrol lehet beszámolni: az elso évben 73 oktatói állással rendelkezett az egyetem, jelenleg pedig 296 állás fedezi a képzési szükségleteket. Fontos adat ebben a kontextusban, hogy a 296 állást jelenleg 170 foállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be.

A kedvezotlen demográfiai elorejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekintheto. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés volt az intézmény által meghirdetett helyekre, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt tapasztalható (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok).

Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az elso évfolyam, öszszesen hat szakon, a végzettek a Babeo–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. 2006-ban a diákjainkat államvizsgáztató intézmények köre kibovült a Temesvári Nyugati Egyetemmel, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel, illetve a brassói Transilvania Egyetemmel, 2007-ben pedig a bukaresti Filmmuvészeti Akadémiával és a Hyperion Egyetemmel.

Nem a „nagy tervek” idoszaka

Az EMTE jövojét meghatározó kihívások sorában dönto jelentoséggel bír az akkreditáció megszerzése az egyes szakok, majd pedig az intézmény szintjén. Ettol az évtol ugyanis a Bachelor szintu alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, Szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Fontos itt megjegyezni, hogy a törvények értelmében 3 akkreditált szakkal már kezdeményezheto a teljes EMTE akkreditálása, mely dönto fejleményt jelenthet a intézmény jövoje szempontjából. (Az intézményi akkreditációt az egyetemi szintu stratégiák a 2008-as év végére prognosztizálják.) Összegzésképpen megállapítható, hogy az intézmény nem a „nagy tervek” idoszakát éli, eroforrásait az akkreditációs és minoségbiztosítási eloírásoknak való megfelelés köti le.

A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévo kihívás a többlépcsos oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszeru mesterképzést (MA) ugyanis az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy egyetemünk továbbra is versenyképes lehessen, s hogy magiszteri szinten is képzési kínálattal rendelkezhessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követo legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy idoben a PhD-képzés) elindítása. Az így körvonalazódó képzési kínálathoz kell hozzáadódniuk a különbözo felnottképzéseknek, az egyetem oktatási helyszíneit kiszolgáló moduláris képzéseknek, a részleges vagy teljes idegen nyelvu oktatásnak, valamint a nem helyhez kötött képzési formáknak.

Az EMTE elott álló kihívásokat és az ezekhez kapcsolódó jövoképet tehát a következo címszavakban összegezhetjük: végleges akkreditáció elérése, minoségi oktatás feltételeinek biztosítása, képzési kínálat bovítése (MA, PhD, alternatív képzési formák), több bevételi forráson alapuló pénzügyi stabilitás megvalósítása.

Tonk Márton

A szerzo egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetoje

Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült (22–44. oldal).