Megsugarasított utcák

A felülrõl irányított nagyzási hóbort nyomán aztán a regáti eredetû bulevardok – ott a kisebb városokban már az elsõ világháború elõtt is volt legalább egy – szaporodásnak indultak Kolozsvárt is. Így az addigi szerény, lényegében mezei út, a Szentgyörgyhegyi út – minthogy az eszelõs zsarnok õrült terve alapján itt építették föl a város egyik ipari szörnyetegét, a Nehézgépgyárat meg egy-két tömbházat, de amelynek két oldalán továbbra is több volt a mezõ, mint az épület – a Munka bulevardja, sugárútja lett (pl. Krónika, 2007. XII. 6., 5.).

A zsarnoki rendszer összeomlása után ez a hóbort, ahelyett, hogy alábbhagyott volna, még inkább elhatalmasodott, s a bulevardok tovább szaporodtak.

Ez, sajnálatos módon, a magyar nyelvû sajtóra, rádióra, tévére is kihatott. Még a hatvanas években, föltehetõen jó szándékú újságírók a bulevardot sugárútnak kezdték írni. Nyilvánvalóan azért, hogy ha az utcanévtáblákon már nem, legalább a lapokban legyen magyarul. Ezzel azonban átvették a nagyzási hóbortnak ezt a „remek\" szüleményét. Másról nem lehetett szó, hiszen az illetõ útvonal azon az 1964-i januári éjszakán, majd késõbb azzal a bizonyos tollvonással mit sem változott: vonala hajszálpontosan ugyanaz maradt, s a két oldalát szegélyezõ épületek sem cserélõdtek ki.

Az Idegen szavak és kifejezések szótára kiadásai szerint a bulvár jelentése 1. ’körút’, 2. ’fákkal szegélyezett, széles, városi fõútvonal’. Jellemzõ, hogy a nagyzási hóbort a Román–magyar szótárba is (Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, Bukarest, 1980) betolakodott, s eszerint a bulevard ’sugárút’, ’bulvár’. A francia boulevard [bulvár] – a városi útvonalat illetõen – és a román bulevard azonban magyarul gyakorlatilag ugyanazt jelenti. A sugárút a Magyar Értelmezõ Kéziszótár 1972. és 2003. évi átdolgozott, bõvített kiadása szerint egyaránt ’központi térbõl kiinduló hosszú, egyenes, széles városi útvonal’.

A magyarban azonban egyetlen városi útvonalat sem illetünk ezzel a meghatározással. A szûk, esetleg rövid útvonal régen sikátor volt, ugyanez ma – elsõsorban hivatalosan – köz. Az utca ennél szélesebb, hosszabb. Ez egyben a legáltalánosabb elnevezés. Az út a széles, egyenes, hosszú útvonal meghatározása. A körút ennek ív alakú változata. A sor, szer a csupán egy oldalán beépített útvonal neve.

A bulevard szabatos magyar megfelelõje az út. Kolozsvárt – hogy példánknál maradjunk – városi útvonal meghatározásaként ez is csak az 1899. április 17-i, ma is fölöttébb sajnálatos nagy utcanév-változtatás alkalmával tûnt föl elsõ ízben. Amikor az utcanévadó szerepet a város lakosságától átvette a helyhatóság, s amikor az utca valamilyen jellegzetessége (hossza, szélessége, más utcához viszonyított helyzete, kialakulásának ideje, valamilyen benne lévõ építmény, lakóinak foglalkozása, nemzetisége stb.) alapján adott, úgynevezett beszélõ nevek helyett, emlékállítás céljából az utcával semmilyen kapcsolatban nem lévõ, elsõsorban jeles személyekrõl keresztelte el a város útvonalainak jelentõs részét. Így a Nagy utca helyett Ferenc József (késõbb Horthy, most Horea) út, Új utca helyett Rudolf út (késõbb Szent István út, azután Karl Marx, illetõleg Marx Károly, legújabban Decebal utca), Külsõ-Monostor utca helyett Monostori út (Mócok útja) stb. lett, de a városból kivezetõ útvonalak egy része is Fenesi, Szamosfalvi, Szopori stb. út. Addig, a város lakói által adott beszélõ utcanevek korában, csak a városból kivezetõ (Patai, Györgyfalvi, Bácsi [Erzsébet] út), illetõleg a városon kívüli (Vágás út [Törökvágás]) útvonalakat nevezték így.

A sajtóban egyre-másra sugárútnak nevezett Kossuth Lajos utca egy 1372. évi oklevélben Mager Utchaként tûnik föl. Miután e név a Szent Péter nevû falu felõl a városfalig növekedett utcára is kiterjedt, Belsõ- és Külsõ-Magyar lett, de továbbra is utcaként. Bár a házak az utca két oldalán kertes-földszintesbõl idõvel egy-két-, sõt többemeletessé magasodtak, az útvonal továbbra is utca maradt. Egészen addig a bizonyos 1964. évi, januári éjszakáig. Ugyanígy a Deák Ferenc is – Petru Grozaként – utca volt 1990-ig.

Ha az utca századokig ez volt, nevezzük nyugodtan továbbra is ennek. Legyünk szerények, ne ragadjon el bennünket is a nagyzási hóbort. Hagyjuk a sugárutat a többmilliós nagyvárosoknak. Még a kétmilliós Budapesten sincs efféle, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky is út, pedig mindkettõ sugárút lehetne a javából. Ne feledjük, hogy amit románul ennek vagy annak neveznek, azt nem kell mindenképpen – akár szó szerinti fordítással – átvennünk. A két nyelv egymástól független, s mindkettõ beszélõinek megvan a maguk szokása, hagyománya. Jelen esetben ami románul bulevard, az magyarul egyszerûen út. Tizenhét évvel a rendszerváltozás után saját házunk táján ideje fölhagyni az öntudatlanul terjesztett nagyzási hóborttal.

A nyelvünk szerves részét alkotó helynevek, így az utcanevek tudatosításának, éltetésének, továbbadásának egyetlen módja az, ha a magyar sajtó, rádió, tévé minden alkalommal a magyar nevet is közli a román mellett.