Koszorúzási államtitkár

•  Fotó: Bone Ewald

Fotó: Bone Ewald

Moldován József távközlési és informatikai államtitkár ünnepi tiszteletadásának programja az 1848–49-es hősök előtt – ez a címe annak a dokumentumnak, melyet március 12-én villámpostán kaptak meg az erdélyi magyar szerkesztőségek Tósa Csaba sajtótanácsostól.

Gazda Árpád

2010. március 19., 10:482010. március 19., 10:48

A dokumentumból kiderül, az államtitkár március 14-én Borszéken kezdi meg ünnepi beszédeinek sorát, aztán március 15-én 11 órától Gyergyócsomafalván, 13 órától Gyergyóditróban mond beszédet és helyez el koszorút, ezt követően a 15 órakor kezdődő nyergestetői ünnepségen helyezi el az emlékezés koszorúját, majd 17 óra 30 perctől a csíkszeredai Vár téri ünnepi megemlékezésen vesz részt és koszorúz.

Az informatikai államtitkár zsúfolt ünnepi programjának az első ismertetőjébe még afféle informatikai baki is becsúszott (valaki rákönyökölhetett a számítógép billentyűzetére), a második kiadás viszont már hibátlan változatban futott be az erdélyi magyar újságírók elektronikus postaládájába.
Ki ez a Moldován József, aki ennyire felkapott szónoka és koszorúzója a nemzeti ünnepnek? – fogalmazódik meg az emberben a kérdés, melyhez némi szégyenérzet is társul. Aki két évtizede dolgozik már az erdélyi magyar sajtóban, hajlamos azt hinni, hogy többé-kevésbé megismerte a hazai közélet sztárjait. Tudja, ki Tőkés László, fogott már kezet Markó Bélával, és kapott húsvéti SMS-üzenetet Szász Jenőtől.

Az is megvillan a fejében, Egyed Ákos történész ünnepi beszédei érdemelnének hasonló publicitást, hiszen az akadémikus az erdélyi 1848 legavatottabb ismerője, a gyergyói helyszíneken pedig talán Rokaly József tanár úr mondhatna a forradalom helyi sajátosságait is érintő beszédeket. A zsúfolt koszorúzási program láttán azt érzi az ember, saját tájékozatlansága lepleződhet le, ha beismeri: nem hallott még Moldován Józsefről. És ha már megtudta, mely helyszíneken tapsolhatnak a hazai távközlés és informatika második emberének, hát maga is az informatika síkjára lép: az interneten próbál tájékozódni Moldován Józsefről.

Az RMDSZ csíki szervezetének honlapját dobja ki elsők közt a Google kereső, ahonnan megtudhatjuk, államtitkárunk 34 éves közgazdász, és 32 évesen már az Országos Urántársaság vezérigazgatója volt. Hátrább sorolja a kereső a 2008-as parlamenti választásokra készült RMDSZ-honlapot, amelyen a suceavai 9. választókörzetben versenybe szálló Moldován József életrajza is szerepel. Ebből kiderül, 2006-ban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem vállalatmenedzseri szakán szerzett diplomát, 2007-ben a bukaresti Közgazdasági Akadémián kapott magiszteri fokozatot, egy évvel később pedig a petrozsényi egyetemen iratkozott be doktori képzésre. 1998-tól 2007-ig a borvízben utazott: a borszéki Romaqua vámügynöki tisztségétől a csíkszentkirályi Perla Harghitei exportmenedzseri tisztségéig vitte. Innen vezetett az útja az Országos Urántársaság vezérigazgatói székéig, majd a minisztériumig és az 1848-as emlékhelyekig.

A Google kereső listáján még néhány hír található arról, hogy az RMDSZ állandó tanácsa ez év január 11-én jelölte az államtitkári tisztségbe, kinevezése pedig január 21-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A többi vele kapcsolatos hír immár március idusán tartott koszorúzásairól szól. Sajtótanácsosa is ezekkel kezdte az erdélyi magyar szerkesztőségek bombázását. Hogy eddigi államtitkári pályafutása során mit tett le az asztalra a távközlés, az informatika terén, arról nincs hír a neten. Pedig hát Moldovánt nem a koszorúzási minisztériumba küldte a pártja. Tőle elsősorban a képviselt területen várja az erdélyi magyar polgár az eredményeket. Ha pedig e területen bizonyította rátermettségét, és az erdélyi magyar közélet ismert szereplőjévé vált, egy-egy szűkszavú közleménynek talán már a koszorúzási hőstetteiről is helye lenne.  A normalitás azonban ezt a sorrendet diktálná.

Moldován József kétségkívül tud valamit. Különben nem jutott volna el ilyen rövid idő alatt a mostani magasságokba. Azonban az államtitkár ünnepi körútját taglaló közlemény, és a másik kettő, amelyek a március 14-i és 15-i beszédeiből bocsátanak szemelvényeket a sajtó számára, inkább azt mutatja: mit nem tud Moldován József, mi az, ami hiányzik a személyiségéből. Ez pedig nem más, mint az alázat. Annak a sejtése, hogy a magas állami pozíciókban az ember voltaképpen szolgál. A közösséget, a közt szolgálja. Azt nem látja, hogy az államtitkári tisztség nem csak azért jó, mert be lehet írni a szakmai önéletrajzba, mert szolgálati gépkocsi, sofőr, csinos titkárnő és a hőstetteit zengő sajtótanácsos jár melléje; a nemzeti ünnep pedig nem csupán szereplési lehetőség.

„Ma is, akárcsak 1848-ban, a jövőnkért, a szabadságunkért harcolunk. Ma ezt nem fegyverrel, hanem kapcsolatteremtéssel, párbeszéddel, méghozzá villámgyorsan, a modern technikák segítségével tesszük – legyen az számítógép, telefon, üzenőfal vagy SMS” – szónokolta Moldován József a borszéki megemlékezésen egy nappal azt követően, hogy az RMDSZ tanácsosai nem vettek részt a sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlésen, és nem szavazták meg a magyar nyelv székelyföldi hivatalos nyelvvé emelését. Sem neki, sem a hasonlóan zsúfolt koszorúzási programmal rendelkező pártbéli fölötteseinek nem fordult meg a fejében, hogy amit Petőfi és társai 1848. március 15-én tettek, az olyan merész és kockázatos politikai tett volt, amilyen ma mondjuk a Székelyföld önrendelkezésének kikiáltása lenne.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei