Könyvekkel szolgálok tovább

A háború kezdetekorTordán volt pap. Hogyan lehetett akkoriban lelkipásztoriszolgálatot végezni?

Torda a bécsi döntéskorDél-Erdélyben maradt, és állandólincshangulat uralkodott. Később aztán Gyulafehérvárrakerültem, és egy tordai kereskedőt letartóztattak,aki híreket vitt a magyaroknak. A kereskedőhöz nem voltsok közöm, de ismertem, és ez elég voltahhoz, hogy engem is letartóztassanak.

Mi volt a vád?

Hazaárulás, kémkedés.Ez negyvenháromban történt. Elhurcoltak Brassóba,vallattak, aztán a hadbíróság elékerültünk Szebenbe. Amikor visszaindítottakBrassóba, Kőhalomnál leugrottam a vonatról, ésmegszöktem. Két éjjel kóboroltam azerdőben, aztán valahogy véletlenül átjutottama magyar oldalra. Közben távollétemben halálraítéltek Szebenben. Az átálláskormeg bejelentették az általános amnesztiát,de kiderült, rám nem vonatkozik. Úgyhogy csak négyév múlva lett egyértelmű, hogy rám isvonatkozik az amnesztia, így hát 1948-ig bármikorelfoghattak volna.

Nem próbált menekülni?

Nagyon sok pap elmenekült. Áronpüspök úr kiadott egy rendeletet, hogy aki elmenthazulról, ne menjen tovább, aki helyén van,helyén marad. Nekem pedig azt üzente, mivel énveszélyben vagyok, én menjek. Én azt válaszoltammásnap, hogy maradok. Kolozsvárt voltam káplánebben az időben. Szerencsére a románokat nem engedtékbe az elején Kolozsvárra, aztán pedig engemgyorsan elhelyeztek Ditróba, ahol nem volt plébános.Amikor a plébános hazajött a menekülésből,kineveztek Karcfalvára.

Azokban az időkben különösennehéz volt a katolikus papság helyzete. Elég, haarra gondolunk, hogy Márton Áron püspökötbörtönbe zárták, a hatóságokpedig megpróbálkoztak a békepapi mozgalommegszervezésével.

Annak kevés eredményevolt. A püspök, mielőtt elvitték volna, átadtaa joghatóságot, az utód szintén átadtaazt, és így tovább. Õk voltak az ordinariussubstitutusok.

Vikárius úr is kapottilyen megbízást...

Én csak később. Áronpüspököt negyvenkilencben letartóztatták,utána ordinarius substitutusok vették át azegyház vezetését: dr. Boga Alajos, SándorImre, Jakab Antal. Sorra vitték öket börtönbe.A következő Márton Mózes volt, aki úgykapott megbízást, hogy maradjon titokban. De perszemegtudták. Látta, hogy veszélyes a dolog, ésezért nem egy delegációt adott ki, hanem háromutódot jelölt, sőt utána negyedikkéntengem. Akkor aztán a hármat vele együttletartóztatták, csak én maradtam szabadon.Márton Mózest arra akarták kényszeríteni,hogy menjen Gyulafehérvárra, és adja át ajoghatóságot az egyik kanonoknak, akiben ők megbíztak,Adorján Károlynak. Õ maga nem volt erre hajlandó,de valaki azok közül, akinek ő átadta ajoghatóságot, vállalta.

Sikerült tehát legyőzni azegyházat?

Nem sikerült, mert az illetőnekabban a pillanatban megszűnt a joghatósága, ahogyletartóztatták, így nem adhatott érvényesmegbízást Adorjánnak. A sorban akkor énkövetkeztem volna, én viszont akkor márkényszerlakhelyen voltam Désaknán, úgyhogyannyit tehettem csupán, hogy a dési ferencesekkelegyütt körlevelet írtunk, és aztterjesztettük a papok között. Ebben leírtuk,hogy a fehérvári vezetés jogtalan, úgyhogya papság többsége nem is ismerte el. Végüla Szekuritáté rájött, hogy ki terjeszti alevelet, és letartóztattak, elvittek Piteºti-re. Kétévre ítéltek. De addigra már én isátadtam a joghatóságot Szilveszter Sándornak,hogy legyen törvényes utód. Úgyhogy amikorÁron püspököt szabadon bocsátották,jelentkezett nála az utolsó ordinárius.

A börtönévek utánmi történt?

Végül két évhelyett csak egy évet ültem, mert hoztak egy rendeletet,hogy akit nem bíróság ítélt el,azt bocsássák szabadon. Így kerültem visszaDésaknára, de elfelejtették beírni aszemélyi igazolványomba a kényszerlakhelyetjelölő D. O. (domiciliul obligatoriu) betűket, úgyhogyszabadon mozoghattam. De mindig fenyegettek.

Időközben viszont megszerveztéka kommunisták a vásárhelyi békegyűlést,ahol úgymond rendezni kívánták az egyházés az állam viszonyát. Ennek mi lett akövetkezménye?

Vásárhelyre erőszakkalvitték a papokat, míg Áron püspök úrbörtönben volt. A cél az volt, hogy elszakítsákaz egyházat Rómától: úgy jártunkvolna, mint a görög katolikusok. A gyűlést egyÁgotha Endre nevű békepap vezette, és az összesrésztvevő kiközösítés aláesett. Ez alól feloldozást kellett kérniük,Ágothát a vezető szerepe miatt ráadásulcsak Róma oldozhatta fel.

A hívek hogyan viszonyultak ahelyzethez?

Ahol csak lehetett, bojkottáltáka behozott papot, különösen ott, ahol kéttemplom volt. Például egyiküket kineveztékCsíkszeredába főesperesnek, és egyszerelmondta, egyetlen lejt sem kapott a hívektől, és atemplomot is alig látogatják az emberek. Persze aholnem volt más lehetőség, ott kénytelenek voltaka hívek a békepaphoz járni, de ha közelvolt a szomszéd falu, az emberek egy része odamentmisére.

Nem érzett kísértést,hogy beálljon a békemozgalomba, ha nem másért,hogy könnyebben tudja folytatni a lelkipásztori munkát?

Semmilyen kísértéstnem éreztem. Ismertem a programjukat, ami a vallásfelszámolásáról szólt. Egy pap nemvállalkozhat arra, hogy ezt elősegítse.

Volt, aki megtette...

Igen, de a többség nemvállalkozott. Aki mégis megtette, az többnyire nemmeggyőződésből, hanem félelemből. Akadt néhányolyan pap is, aki nem volt tisztában a helyzettel, nem tudtapéldául, hogy Fehérvárnak nincs érvényesjoghatósága, mert nem jutott el hozzá azinformáció.

Sokat beszélnek manapságarról, hogy az egyháznak is szembe kell néznie amúltjával. Az erdélyi katolikus egyházbanmennyire aktuális ez a kérdés?

Nincs értelme ezzel különösebbenfoglalkozni. A békepapi mozgalom nálunk csak párévig tartott, amíg Áron püspököthaza nem engedték, és a besúgóklegnagyobb része mára már különben ismeghalt.

De hát vikárius úrkönyvet írt az erdélyi békepapimozgalomról...

Azt azért írtam, hogy azemberek tudják, mitől szabadultak meg. Más könyveimis vannak, imakönyvet írtam, meg fiatal jegyeseknek isegy útmutatót a boldog házassághoz.

Legismertebb talán mégisa Megszentelt kövek, az erdélyi templomok történetévelfoglalkozó munkája. Hogyan született a kétkötetesmű?

Ezt én a kommunistáknakköszönhetem. Amikor Désaknán voltam,megtűrték, hogy a szomszéd falvakat is ellássam,ahol nem volt pap. Akkor döbbentem rá, hogy mennyitemplom épült Szolnok-Doboka vármegye területén.Elkezdtem tudatosan keresni, hol voltak templomok, mindegyiknekleírtam a történetét. Amikor aztánkineveztek plébánosnak Marosvásárhelyre,nem tudtam abbahagyni. Körülbelül 30 esztendőbe telt,amíg a teljes anyagot összegyűjtöttem. Mindig akadtegy plébános, akinek autója volt, ő adta azautót, én adtam a benzint, és néha, mikorvolt időm, elmentem vidékre. Nyolc-tíz templomot isfelkerestem egy-egy alkalommal, lefényképeztem, megadatokat gyűjtöttem.

A hatóságok engedték,hogy csak úgy fényképezgessen?

Általában nem szóltakbele, de egy alkalommal egy csendőr kihívta Szebenből aSzekuritátét, amikor egy szász templomotfényképeztem. Mindig féltem, hogy egyszerkitalálnak valamit, és az egészet elveszik.Elkezdtem rejtegetni a szöveget, egyszer úgy eldugtam,hogy alig találtam meg. Amikor véget ért akommunizmus, sikerült kiadni. Úgyhogy most, amikor márnem dolgozhatok plébánián, számomra nagyörömöt jelent, hogy a könyveimmel mindig tudok ahíveknek nyújtani valamit.

L. J.

Léstyán Ferenc

Született 1913-banCsíkszentkirályon. 70 éve, a gyulafehérváriteológia elvégzése után 1937-benVorbuchner Adolf erdélyi püspök szentelte pappá.1937–44 között több helyen káplán,1945 után plébános Gyergyóditróban,aztán Csíkkarcfalván és Désaknán.1952-ben egy hétig titkos ordinárius. 1955–1992között Marosvásárhelyen plébános,templomigazgató és főesperes. 1992-ben általánoshelynökké nevezik ki, majd nyugdíjba megy.Kitüntetései: Marosvásárhely díszpolgára(1992), a Magyar Köztársasági Érdemrendkiskeresztje (1994), Fraknói Vilmos-díj (2002),Julianus-díj (2005). Tizenegy kötet szerzője.