Könnyített állampolgárság: moldávok a hátsó ajtón keresztül?

A lap írásában rámutat: Băsescu nagylelkű gesztusával több százezer moldovainak kíván román útlevelet biztosítani, akik így a hátsó ajtón keresztül jutnak be az Európai Unió „gazdasági paradicsomába.” A lap emlékeztet, hogy Băsescu hazafias felbuzdulásában növelni kívánja Románia népességének számát, ezért azt szorgalmazta, hogy idén havonta tízezer új útlevelet bocsássanak ki. Így aztán az Európai Unió, amely amúgy ódzkodik a keleti irányú bővítéstől, fű alatt terjeszkedik Kelet felé, bármiféle népszavazás vagy Brüsszel, Berlin, illetve Párizs beleegyezése nélkül.

Honosítási offenzíva

A német újság rámutat, hogy azt követően, hogy a Moldovai Köztársaságban a tavalyi választások nyomán az addig hatalmon lévő kommunisták megbuktak,  és Szövetség az Európai Integrációért nevű koalíció került kormányra, Románia felgyorsította a honosítási offenzívát a kis szomszédos államban. „Bár Romániát súlyosan érintette a pénzügyi válság, az ország tavaly bőkezű hiteleket nyújtott szomszédjának. A határon felállított szögesdrótkerítést lebontották, tavaly ősz óta pedig azon moldovaiak, akik a határsáv 30 kilométeres körzetében laknak, vízum nélkül látogathatnak Romániába” – idézi fel az elmúlt hónapok eseményeit a lap. Az új moldáv kormány nem ellenséges a román gesztusokkal szemben. A kormánykoalíció parlamenti frakciójának 53 tagja közül kilenc rendelkezik román útlevéllel is, további 11 pedig már benyújtotta igénylését a román állampolgárság iránt. Mihai Ghimpu ideiglenes államfő személyében pedig egy unionista áll Moldova élén – ahogy a Románia és Moldova egyesülését szorgalmazókat nevezik – mutat rá a nagy példányszámú német lap.

A Der Spiegel felidézi egy másik unionista politikus, Dorin Chirtoacă, Chişinău kijelentését is, aki egyenesen arról beszélt, hogy „Románia és Moldova olyan közel állnak egymáshoz, mint Németország és Bajorország”, az pedig, hogy a két országot jelentős különbségek választanák el egymástól, csupán „a szovjet hatalom illúziója”  volt. A hetilap ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a moldovaiak többsége nem híve az egyesítésnek.

A kiadvány kitér arra is, hogy közben már Brüsszel is felfigyelt a Moldovából érkező bevándorlói hullámra, a nyugat-európai szélsőjobboldali szervezetek pedig már fel is kapták a témát. Andreas Mölzer, a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője máris felszólította az Európai Bizottságot, hogy állítsa le az állampolgárság könnyített biztosítására vonatkozó román gyakorlatot. A felvetés magyar vonatkozással is bír, hiszen, mint ismeretes, az új magyar kormány több ízben is hangsúlyozta, hogy az állampolgárság megszerzésének könnyítésére vonatkozó jogszabály mintájául a román törvényt választották.

Ádáz ellentétek és instabilitás

Moldovában közben továbbra is ádáz küzdelem zajlik a nyugatbarát jelenlegi kormány és a kommunista ellenzék között, főleg azt követően, hogy Ghimpu ideiglenes államfő a közelmúltban újabb mélyütést vitt be az oroszbarát kommunistáknak, és a szovjet megszállás emléknapjává nyilvánította június 28-át, azt a napot, amikor 1940-ben a szovjet hadsereg elfoglalta az akkor Romániához tartozó területet. A döntés a koalíción belül is feszültségeket okozott, az alkotmánybíróság pedig alkotmányellenesnek nyilvánította a rendeletet. Indoklásukban leszögeték: Ghimpu „egy történelmi esemény politikai interpretációját adta, s ezzel beavatkozott a belpolitikába, utasítást adott a tömegkommunikációs eszközöknek, megsértette a helyi önkormányzati autonómiát.” Moldovában ráadásul csak a parlamentnek van joga arra, hogy emléknapokról döntést hozzon.

Ghimpu ugyanakkor nem kíván visszakozni, és megpróbálja kiütni a kommunisták kezéből eddig hatékonyan működő fegyverüket, a parlamenti obstrukciót, amellyel eddig hatékonyan sikerült megakadályozniuk az államfőválasztást. A moldovai alkotmány értelmében ugyanis az ország elnökét a parlament választja meg, két sikertelen voksolás után azonban új parlamenti választásokat kell kiírni. Tavaly a jelenlegi koalíció is egy ilyen előrehozott választás nyomán került hatalomra, ám a korábban általuk alkalmazott taktikát átvéve azóta a kommunisták távolmaradása miatt bizonyult szavazatképtelennek a parlament.

Most ezt Ghimpu úgy hidalná át, hogy népszavazást írna ki, amelynek értelmében a továbbiakban az államfőt közvetlenül a polgárok választhatnák meg. Ha pedig a referendum sikeres lesz, az alkotmánybírósághoz fordul, hogy kikérje a taláros testület véleményét arról, fel kell-e oszlatnia a parlamentet vagy sem. A kommunisták azonban úgy vélik: a népszavazás csupán arra szolgál, hogy a jelenlegi koalíció megtartsa hatalmát, és ne kelljen újabb előrehozott választásokat kiírni.