Kívülről szemlélni az anyanyelvet

� A Balassi Bálint Intézetben évek óta hatékonyan oktatják a magyar nyelvet külföldieknek, és megismertetik velük a magyar kultúrát. Milyen eredményekkel?
� A BBI a magyar nyelv idegen nyelvként történő tanításának a reprezentatív intézménye. Itt folyik a leendő tanárok 60 százalékának a módszertani képzése, ők, mielőtt hazai egyetemeken a magyart idegen nyelvként tanítanák, nálunk gyakorolnak. Az előzmény: a stuttgarti magyar intézet munkatársai közreműködésével a Balassi-intézet nyelvtanárai intenzív továbbképzést szerveztek Stuttgartban és környékén a magyart idegen nyelvként oktató tanárok számára. Az ilyen jellegű kezdeményezések szakmai hitelességünk és sikerünk biztosítékai. A továbbképzési struktúra, amelyben a pragmatika, a készségfejlesztés ötvöződik a szakszerű tananyag tervezésével, kiegészítve a nyelvtani ismeretek csiszolásával, irodalmunk ismertetésének módszereivel és az újságtermés bemutatásával, alkalmas arra, hogy különféle továbbképzéseken, tartalmilag és időben az igényekhez igazítva felhasználjuk � például a külföldi magyar kulturális intézetekben, vagy akár itthon is.
� Mi a jelentősége a világ számtalan országából érkező egyetemista magyar nyelvi képzésének, illetve a határon túli magyar pedagógusok jelenlétének az intézetben, akik odahaza idegen nyelvként tanítják a magyart?
� A határon túliak praktikus okból jöttek épp most Budapestre. A nyelvpedagógiai továbbképzés egyik legfontosabb eleme az óralátogatás. Ezekben a hónapokban a magyar nyelvi és hungarológiai nyári egyetem az egyetlen oktatási forma intézetünkben. A környező országokban, ha eltérő mértékben is, de adott az anyanyelv-használati jog � és ennek fontos részterülete az anyanyelv idegenként való tanítása is. Ezúttal olyan pedagógusokat hívtunk meg a Kárpát-medencéből, akik a többségi nemzet tagjainak tanítják a kisebbségi magyar nyelvet. Az anyaországi ember tudatában még mindig fehéren-feketén elválnak a kisebbség és a többség viszonyáról szóló ismeretek. Csakhogy állandóan kiderül, hogy kissé árnyaltabb a kép. Rengeteg érdeklődő van a románok, horvátok, szlovákok, szerbek között, főként üzletemberek, akik magyarul szeretnének tanulni. Akad olyan is, aki vegyes házasságban él, ezért akarja megtanulni a nyelvet. Lelkes pedagógusok foglalkoznak velük, akik azonban szakszerű képzést nem kaptak senkitől, márpedig a magyar idegen nyelvként való tanítása önálló szakma, amelynek fontos eleme a nyelv és a kultúra külső személetének képessége. Emiatt nem elégséges a sikerhez az, hogy valaki magyar anyanyelvű. A határon túli kollégák szakmai felkészítését szívügyünknek tekintjük.
� Honnan származik a magyar társadalom előítélete, miszerint a román, a szerb vagy a szlovák eleve nem akar megtanulni magyarul?
� Nyilván óriási meglepetés, amikor halljuk, hogy vannak ellenpéldák. De a Trianon-szindróma mind az anyaországi, mind a kisebbségi sorban élő magyarok tudatában sokszintű rombolást végzett. Évtizedeken keresztül olyan mértékű nyelvi intolerancia alakult ki a térségben, amit állampolitikaként, felülről irányítottak. Csakhogy, ha mindannyian belegondolunk saját kapcsolatrendszerünkbe, találunk kivételeket. Igen-igen, megszavazták a nyelvtörvényeket, az iskolákban tiltó, nem pedig megengedő-támogató rendelkezéseket foganatosítottak a magyar nyelvvel szemben. Ennek ellenére saját ismerőseink közül sok olyan románt, horvátot, szerbet említhetünk, aki érdekes módon, talán magunk sem tudjuk, miért, de megtanult magyarul.
� Erdély nem olyan rég még háromnyelvű volt.
� Ugyanezt elmondhatjuk Pozsonyról: ugyancsak háromnyelvű város volt. Az elmúlt évtizedek nem tettek jót a többnyelvű együttélésnek. Az állami szinten irányított nyelvpolitika a Magyarország körüli országokban évtizedeken át hátrányos helyzetben tartotta a kisebbségeket. Számomra az első nagy romániai meglepetés az volt, amikor 2004-ben a Balassi-intézet képviseletében Bukarestbe mentem egy könyvfesztiválra. Bevallom, kicsit szkeptikusan álltam hozzá az egészhez, gondolván, hogy ott majd elbeszélgetünk a kolléganővel, és eltelik valahogy az idő, senki sem fog érdeklődni. Kellemes csalódás ért: megállás nélkül tájékoztattuk a kérdezősködőket. A bukaresti román fiatalság részéről óriási érdeklődést tapasztaltunk, legtöbben arra voltak kíváncsiak, miként jöhetnek Budapestre, hogy magyarul tanuljanak, egyetemre járjanak, vagy csak a magyar kultúrával ismerkedjenek.
� A pozitív példák ott gyakoribbak, ahol elenyésző a magyarok számaránya. Iaºi-ban például valóságos magyarkultusz kezd kialakulni.
� Ugyanígy tapasztaljuk Szlovákia északi részén. Ahol nemzetiségi együttéléssel szembesülünk, ott az a kisebbségi politika, amit az adott ország érvényesít, erőteljesen rányomja bélyegét az emberek életére. Miközben a bukaresti vagy a pozsonyi magyar intézetben is vannak magyar nyelvtanfolyamok, ahová románok, illetve szlovákok járnak. Ez két jellegzetes, erős példa.
� Hogyan jutnak el a határon túli magyar pedagógusokhoz a BBI kiadványai?
� A Balassi honlapjáról elérhető a Virtuális Módszertani és Oktatási Központ. Itt gyakorlatok találhatók, és hamarosan feltöltünk egy ajánló bibliográfiát is. Már létezik a virtuális könyvtárunk, amely folyóiratcikkekkel szolgálja a tájékozódást, és folyamatosan bővül. Ezek az egységek jelentik a közvetlen didaktikai segítséget. A VMOK keretében on-line tanácsadással is foglalkozunk. A külföldön tanító kollégák tehát közvetlen kapcsolatban állnak velünk. A saját kiadványaink terjesztésével azonban bajban vagyunk. A közeljövőben jelenik meg két fontos könyvünk. Az Új Színes Magyar Nyelvkönyv meghatározó tényezővé válhat a piacon, és a magyar nyelvi egyetemi előkészítőben is fontos szerepe lesz. Persze nem azok számára készült, akik heti két órában tanulnak magyarul. A második hiánypótló könyvünk 7�11 éves gyerekek számára készült, és szeptemberben jelenik meg egy oktatócsomag részeként, Kiliki a Földön címmel. Ez Magyarországon kívül Nyugaton is felhasználható, ott, ahol sokadik generációs magyarok élnek. A Kárpát-medencében pedig azoknak szánjuk, akik a nyelvvesztés vagy a nyelvcsere szorításában élnek. A látványos oktatóprogramot saját csapatunk állította elő, a HTMH támogatásával. Virtuális vetülete is van a VMOK-ban, hiszen tudjuk, hogy a gyerekek egyre inkább a számítógép előtt tanulnak � nem mindegy tehát, milyen segédanyag áll rendelkezésükre. A kezdő szintű tananyagot interaktív gyakorlatsorokkal játékos formában ismerhetik meg a magyar nyelv iránt érdeklődők.
� A pozitív jövőkép jelentős szakmai múltra épül. Milyen kihívásokkal szembesülnek?
� Előző nyelvpedagógiai modulunkat, akárcsak az augusztus 7�11. között a határon túli pedagógusok számára szervezett módszertani képzést, szintén az Apáczai Közalapítvány támogatta, és ez munkánk megbecsülését jelzi. Ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy majdnem minden fontos egyetem szervez nyári tanfolyamokat, kurzusokat, sok helyen tanítják a magyart idegen nyelvként Magyarországon. A kínálat bőséges, az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem rendszeresen kezdeményez nyári egyetemeket. Ráadásul ezek szinte párhuzamosan futnak. Tanártovábbképzés dolgában már nem ilyen nagy a kínálat, talán ezért is van olyan nagy érdeklődés az intézet 60 órás, akkreditált továbbképzése iránt.
� Vannak-e adataik arról, hány hallgató vesz részt ezeken a képzéseken Magyarországon?
� Pontos adatot nem tudok mondani, mindössze nagyságrendet említhetek: ami a nyelvtanulókat illeti, évente mintegy kétezer főről van szó. Ez szép szám. Nagyfokú az érdeklődés a magyar nyelv iránt, bár az intenzitás igen eltérő. A magyar kultúra egyre nagyobb vonzerőt jelent, részben az európai országokban, részben a tengerentúl.
� Érezhető-e számottevő növekedési tendencia, amióta Magyarország az EU tagja?
� Nem. Illetve kétoldalú dologról beszélhetünk. A magyar nyelv és kultúra felértékelődött a Kárpát-medencében, itt másként hat, mint Európa többi országában. A csatlakozás előtti egy-két évben � várakozásainknak megfelelően � Nyugat-, Észak- és Dél-Európa országaiban megugrott az érdeklődés a magyar nyelv iránt. Szép számban érkeztek Magyarországra tanulni, Erasmus ösztöndíjjal vagy más keretben a diákok. Azonban ez a lendület lelassult, majd leállt, és nem következett be az az ugrásszerű növekedés, amelyre igazából számítottunk. Mi legalább 50 százalékos további érdeklődésre gondoltunk. A rendszerváltozás előtti években a 20�30 fős kurzusok, amint országunk érdekessé vált, bizonyos helyeken, például Strasbourgban, százas nagyságrendűre duzzadtak. Azt hittük, az EU-csatlakozás hasonló tendenciát generál. Tévedtünk, még sincs okunk panaszkodni.

Nádor Orsolya
1959-ben született, a nyelvtudomány kandidátusa (MTA, 1998), kutatási területe: a Kárpát-medencei nyelvpolitika múltja és jelene, valamint ezzel összefüggésben a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia művelődéstörténete. A Balassi Bálint Intézetben a magyar nyelvi tagozat vezetője, a Károli Gáspár Református Egyetemen alkalmazott nyelvészeti tárgyakat tanít, és a hungarológiai képzési programot vezeti. Szabó Géza