Interjú Barabás László néprajzkutatóval, a Magyar Kultúra Lovagjával

Interjú Barabás László néprajzkutatóval, a Magyar Kultúra Lovagjával

Fotó: Boda Gergely

1947. november 13-án született Parajdon. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Mezőfeketén, Marosvécsen, Disznajón és Szászrégenben tanított, később a Munkásélet című hetilap, majd az Új Élet magazin és utódja, az Erdélyi Figyelő munkatársa volt. 1991-től a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola tanára, 1993-tól igazgatója. Kutatási területe az erdélyi magyar népszokások; a néprajz és kulturális antropológia doktora. Január 22-én Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke ütötte a Magyar Kultúra Lovagjává.

2012. február 17., 11:142012. február 17., 11:14

– Milyen szerepet tölt be a népi művelődés általában a kultúrában?

– A népi művelődés a nemzeti művelődés fontos része, egyik alappillére. A falusi emberek, falusi értelmiségiek is többnyire ezt a kultúrát szívták magukba ösztönösen, ebben nőttek fel.  Amikor felnőttek, netán értelmiségivé váltak, akkor jönnek rá, hogy milyen kultúrában éltek, felfedezik ennek az értékeit. Én is későn, egyetemista koromban „fedeztem fel” annak az értékét, hogy serdülő koromig sóvidéki népviseletben, harisnyában jártam.

– Ma már identitásképző szimbólumként tartjuk számon a harisnyát...

– Valóban identitásképző, erdélyi magyar, székely szimbólumunk a harisnya. A sóvidéki ember számára is az volt, hiszen más volt a harisnyájuk a korondiaknak, más az alsósófalviaknak és a parajdiaknak, más a sóváradiaknak. A harisnyájuk, a szegő, a vitézkötés, a zseb színe, formája alapján az emberek meg tudták mondani a vásárban, a búcsún, a templom előtt, a piacon, hogy ki melyik faluból, melyik vidékről jött.

– Miért kell nekem azt tudnom messziről, hogy a másik ember magyarbikali vagy alsósófalvi?

– Azért, mert mindenki számára fontos volt, hogy egy adott kisebb vagy nagyobb világon belül milyen sokfélék vagyunk. Ez a sokféleség viszont egy nagy egységet is alkotott, mert a sóváradi is harisnyában volt, csak az övén a szegő fekete, az alsósófalvi is, de az övén kék, a felcsíkién piros. Ha egy nagyobb  egységben, mondjuk a székelységben vizsgálódunk, akkor még nyilvánvalóbb, hogy milyen gazdagok vagyunk, és kiderülhet, hogy ebben a gazdagságban mi az, ami jellemző ránk, mi az egyéniségünk. A kultúrának ez az egysége és különbözősége adja akár egy falunak, akár egy régiónak, egy nemzetnek vagy akár Európának a kulturális sokszínűségét.

– Ez a változatosság nyilván abban is segített – megmaradva a hétköznapok szintjén –, hogy ránéztem, és már láthattam is, mire számíthatok attól az atyafitól. De mire számíthatunk még a továbbiakban a népi kultúrában?

– Nagy változások zajlanak. Megfigyelhető folyamat, hogy a népi kultúra hagyományos műfajai, területei visszaszorulóban vannak. Ez az egyik jelenség, és ezt sokféleképpen lehet értelmezni. Lehet siratni, lehet ezen bánkódni. Szerintem nem ez a helyes álláspont, bár meg kell értenünk azokat, akik elsiratják. De meg kell értenünk azokat is, akik levetkőzik a népi kultúrát akár viseletben, építkezésben vagy szokásokban. Viszont, hála Istennek, olyan szemlélet is kikristályosodott, hogy a népi kultúra értékei, szabályszerűségei nem elvetendők. A népi kultúrának a keretei ma is alkalmasak arra, hogy tartalommal, élő funkcióval telítődjenek. Itt a jó példa, a friss példa: a táncházmozgalom, amely a világ kulturális örökségének részévé vált.

A táncházmozgalmat városi értelmiségiek kezdték el, de erdélyi magyar néphagyomány, a széki táncház volt az alapja, és napjainkban magyar kulturális modellként vált a világörökség részévé. De lehetne példákat mondani az építkezésben – például a székely kapuk állításának reneszánszát –, a viseletben vagy akár a szokásokban. Ez a két folyamat egymással párhuzamosan zajlik. Sok minden eltűnt és el fog tűnni a népi kultúrából, vagy esetleg muzeális értékké válik. Nekünk közösen talán az a dolgunk, hogy ismerjük meg és őrizzük kulturális örökségünket. Ami múzeumba való, azt a múzeumban vagy gyűjteményekben, ami a közművelődésbe, az élő kultúrába, azzal éljünk is: családban, óvodában, iskolában, színházban, kiállításon, emlékünnepségen, kisebb-nagyobb közösségeinkben. Ami az élő kultúrába építhető, annak legyen helye a jövő emberének műveltségében is.

– Ez a párhuzamosság már több száz éve megfigyelhető, hiszen a szeceszszióban is felhasználták a magyar népi építészet elemeit, sajátosságait. A népi kultúra, a népi művelődés mindig is hatott a magas művelődésre, és fordítva, hiszen a valamikori úri viseletek egyszerűsödött, esetleg könnyebben elkészíthető darabjai beépültek a magyar népviseletbe. A táncházmozgalom pedig ragyogó példája annak, hogy valamit fel lehet támasztani, manapság már megint hozzátartozik művelődésünkhöz, hogy tudjanak táncolni magyar táncot a gyermekek.

– Az említett folyamat az elmúlt évtizedekben viszont felgyorsult. Az elitkultúra és a népi kultúra egymásra hatása, illetve a felsőbb társadalmi rétegeknek a hatása a századok során lassú volt, az utóbbi száz évben addig ismeretlen ütemben felgyorsult. Egyrészt az életmódváltás miatt a népi kultúra jelenségei elhagyandónak, levetkezendőnek, a maradiság jeleinek tűntek, másrészt a múlt század közepén a kommunista rendszer bizonyos elemeit, vonatkozásait szerette volna kisajátítani. Mindkettő törést, jobb esetben zökkenőt okozott. Napjaink tendenciáit figyelve mégis reménykedhetünk, hogy a két kultúra hatása, illetve a népi kultúra helye, szerepe a nemzeti művelődésben kiegyensúlyozottá válik.
– Ebben nyilván segítenek a szokások, amelyek tanulmányozása az Ön igazi asztala. A karácsonyi, farsangi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör mind a keresztény művelődésre, a keresztény egyházi ünnepekre épülő szokások, amelyek ritmust adtak, keretet biztosítottak a közösségek életének. Ezeket ma már megint szeretik tanulmányozni, és kiderül, hogy rengeteg tudnivaló van e téren.
– Különböző közösségi, ún. népszokásokban is nagyon gazdag a mi erdélyi magyar kultúránk. Az egyházi ünnepekhez fűződő szokásokat sokáig nem tanulmányozták, illetve csak részlegesen vizsgálták. A múlt század közepétől azért nem foglalkozhattak velük, mert mindaz, ami az egyházhoz kapcsolódott, klerikálisnak, reakciósnak ítéltetett.

A betlehemes játékokat, húsvéti szokásokat jórészt betiltották, vagy az életformaváltás miatt szűntek meg. Figyelemre méltó viszont, hogy az 1960-as évek második felétől egykori népszokásainak felelevenítésével tiltakozott az erdélyi magyarság az ún. szocialista kultúra ellen, ellenkultúrát hozott létre. Jó példa erre a farsangi szokások, népi színjátékok felújítása Alsósófalván, Kibéden és másutt. Ezekben jól érezték magukat az emberek, tudtak a maguk örömére ünnepelni. Kikacagták, szétkacagták azt a nyomasztó társadalmi légkört, amelyben éltek, éltünk. Ez a jellegük máig is megvan a közösségi népszokásoknak.

Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat 1990 után sokfelé felújították, és változatos formákban élnek is velük. Viszont azt is el kell mondanom, hogy bizonyos közösségi népszokások mögül – amelyek a leszorítottság éveiben (1950–1989) búvópatakként léteztek – éppen a kulturális „felszabadulás” utáni időben fogyott el a levegő. Elfogyott, felszívódott a szokásokat éltető közösség. Bár kutatásuk jelentős eredményeket ért el, az erdélyi magyar népszokások között szinte máig, az én nemzedékemig léteztek feltáratlan, értékes dramatikus népszokások. Említhetném a marosszéki farsangi játékokat, a sóvidéki pünkösdi hesspávázás szokását, a Nyárád menti húsvéti határkerülést, a Kis-Küküllő menti óesztendei tüzes kerék gurításának szokását, Nagyenyed, Balázsfalva, Dicsőszentmárton környékén az újévi aranycsitkózást. Itt nem karácsonykor kapták a gyermekek az ajándékot, nem az angyal vagy a Jézuska hozta karácsony este, hanem újév reggelén az aranycsitkó. A szomszéd, a koma, a nagynéni, nagymama öltözött szimbolikus állatalaknak, és szórta ajándékait a gyermekek örömére, rituális színjáték keretében.

Az aranycsitkózás szokása az ezredfordulón visszaszorulóban van, helyét átvette a karácsonyi ajándékozás. A szászcsávási tüzes kerék engedése viszont reneszánszát éli, újabb és újabb generáció gyakorolja, talál benne élményt, élő tartalmat. És talán ez a legfontosabb. Ahol van valamilyen közösségi funkciójuk a szokásoknak, ott máig is élnek, hiszen a szokásoknak mindig közösségteremtő, a közösséget összefogó funkciójuk is volt. Napjainkban a közösségek szétbomlásának, átalakulásának és újak szerveződésének vagyunk a tanúi. E

bben a helyzetben a népi kultúra egykori keretei és jelesen a népszokások – szabályaikkal, normarendszerükkel, magatartásmintáikkal, tárgyi és esztétikai értékeikkel – jó lehetőséget biztosítanak egy-egy kiscsoport, legyen az ifjúsági vagy kevésbé fiatal, egyházi vagy világi, városi vagy falusi alakulására, öszszetartására, a kultúra megélésére.

– A külföldi útleírók már a 14–15. században hangsúlyozták a magyarokról, hogy szívesebben élnek falvakon, tanyákon, semmint zsúfolt városokban, viszont olyan színvonalon élnek, hogy a legmagasabb tisztségek betöltését is vállalhatják, és a magyar művelődés valójában nem városi művelődés. Legtöbben ma is azt szeretjük, ha városból, munkahelyünkről ki tudunk szabadulni a természetbe, a hegyekbe, folyópartra, nyaralónkba, kertbe, gyümölcsösbe. A magyarság lényegében csak a 20. század második felére vált zömében városlakóvá, de ez is inkább adminisztratív rendelkezés volt, hiszen sok nagyfalut kisvárossá minősítettek. Ez azért csak meghatározza a mindennapok művelődését. Hogy érzi, az eljövendő magyar művelődés nagyvárosiassá válik, vagy pedig sikerül nekünk megtartani ezt a hagyományt?

– Nehéz kérdés. Tapasztalnunk kell a globalizáció hatásait vagy a városi kultúra befolyását. A népi kultúra értékei valóban a faluhoz mint településformához kapcsolódtak. Én azon munkálkodtam, ha szabad ezt így mondani, hogy a népi kultúra értékei globalizálódó világunkban is megmaradjanak. A kérdésre válaszolva azt mondhatom, hogy a kettő között nem látok nagy ellentétet, illetve kibékíthetőnek tartom. Az elmúlt időben sokat beszéltek a városok ruralizálódásáról, hogy a városra költözöttek ideig-óráig a falusi szokásaikat tartják meg, aztán kulturális űr következik, most meg arról beszélhetünk, hogy a városiak újból kimennek falura, és részt vesznek, vehetnek az ottani közösségi életben. Én nem ebből a szempontból közelíteném meg a kérdést, hanem megint csak a közösségek szempontjából.

Szakterületemnél maradva, a kulturális igények létrehozhatnak városon és falun egy-egy egyesületet, klubot, összejáró társaságot, ezek tagjai összejárnak, énekelnek, táncolnak, névnapot ünnepelnek, zenét hallgatnak, viccet mondanak, farsangi bált, szüreti bált stb. tartanak. Az lenne a lényeges, hogy a kultúra hajszálgyökerei megmaradjanak, és minden nemzedék életében aktivizálódjanak.

– Több évtizedes néprajzkutatói és művelődési munkájának elismeréseképpen a magyar kultúra napján tüntették ki a Magyar Kultúra Lovagja címmel. Ebből nyilván a művelődés, a művelődési munka méltányolása a legfontosabb, a lovagi cím már inkább csak jelkép, ámbár a jelképek minden művelődésben, így a népi művelődésben is rendkívül fontosak. Hogyan fogadta a kitüntető címet?

– Örömmel fogadtam, és annak is örülök, hogy a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozza a címet. Az alapítvány céljaival egyetértek, hiszen falun születtem, faluhelyen tanítottam sokáig, újságíróként, néprajzi gyűjtőként, kutatóként nagyon sok falut bejártam. Tudom, hogyan alakult az életmódjuk, milyenek az anyagi lehetőségeik, hátrányaik ezeknek a falvaknak, hogy mit jelent egy-egy szokás, istentisztelet, közösségi alkalom a kulturális életükben. Azt szeretnénk, hogy a hátrányos helyzetű, eldugott falvak lakossága is megmaradjon, ott is javuljon az élet minősége, a kultúrájuk ne sorvadjon el. Az ilyen jellegű munkáért adományozzák ezt a címet. A világ magyarsága köréből, tíz országból harmincöten vehettük át. A civil  szervezetek, a civil társadalom elismerését jelzi, és ez különösen jólesik.

Gáspár Sándor



 

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM