Felvidék: megcsappant magyar érdekképviselet

Az idei megmérettetésen Szlovákia 79 járásából 77-ben Robert Fico pártja, az Irány–Szociáldemokrácia (Smer-SD) győzött, a fennmaradó kettő közül a komáromiban a Magyar Koalíció Pártja, a dunaszerdahelyiben pedig a Most-Híd aratott sikert. A változást jól érzékelteti, hogy míg 2012-ben már együttvéve csak két járásban tudott nyerni magyar vagy szlovák–magyar vegyes párt, addig 2002-ben még 14 járásban nyerte a voksolást magyar párt, az akkori MKP.

Míg a 2002-es választásokon 14 járásban tudott győzni az akkori Magyar Koalíció Pártja, és így 20 képviselői mandátumhoz jutott, 2006-ban már csak 10 járásban sikerült győznie az MKP-nak, de ez akkor még mindig 20 képviselői szék megszerzését jelentette. Amikor 2010-ben először már két párt – az akkor még Csáky Pál vezette MKP és a Bugár Béla vezette Most-Híd – versengett a magyar szavazók voksaiért, akkor a Most-Híd már csak négy járásban tudott nyerni, 14 képviselőt juttatva a szlovák törvényhozásba. Az MKP-nak idén sem sikerült bejutnia a pozsonyi törvényhozásba, míg a Most-Híd 13 mandátumot szerzett, és 9 magyar és 4 szlovák képviselőt juttatott be a parlamentbe.

Bár a 2002-es parlamenti választásokon lényegesen magasabb volt a választók részvételi aránya (70 százalék), mint 2012-ben (59 százalék), a magyar szavazók által leadott szavazatok száma a két választáson nem mutatott lényeges változást. A 2011-es népszámlálás adatai szerint viszont eközben – vagyis 2001-től 2011-ig – közel 62 ezerrel, azaz a 2001-es több mint 520 ezres létszámhoz képest közel 12 százalékkal nem egész 460 ezerre csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.

Ennek ellenére a magyar szavazók voksaira számító pártokra öszszességében leadott szavazatok száma lényegében nem változott, hiszen míg 2002-ben 321 ezer szavazatot szerzett az MKP, addig 2012-ben az MKP-ra és a Most-Híd pártra leadott szavazatok összessége is hasonló volt. Elemzők szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a szlovákiai magyarok körében az idősebb – vagyis már szavazati joggal rendelkező – korosztályok nagyobb százalékaránnyal képviseltetik magukat, mint az országos átlag.

Az okok közé számít minden bizonnyal az is, hogy a Most-Híd-ra leadott szavazatok közül több tízezer szlovák szavazótól származott, amit a Bugár Béla pártja által megszerzett szavazatok járások szerinti megoszlása is alátámaszt. Bár az adatok összesítéséből több mindenre is következtetni lehet, tényként megállapítható, hogy 10 év alatt a szlovákiai magyarság létszámfogyásánál is lényegesen nagyobb ütemben csökkent a felvidéki magyarok parlamenti érdekképviselete.

„Ami a 2012-es eredményeket és az egyes járásokban elért győzelmeket illeti, csalóka lehet a kép, ugyanis a két versengő pártot megelőzhette egy nevető harmadik” – mondta el az MTI-nek Öllös László politológus. Hozzátette: sokakat demotivált az, hogy a két, magyar szavazatokra számító szlovákiai párt külön indult. Öllös szerint ezt az is bizonyítja, hogy a magyarok lakta területeken az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány a most tartott parlamenti választásokon.

A politológus szerint amikor együtt indultak a két párt politikusai, a mostaninál nagyobb mozgósító hatást sikerült gyakorolniuk a választókra. Az előre hozott parlamenti választások meghirdetését követően, 2011 őszén az MKP egy arányos közös lista felállítását ajánlotta a Most-Hídnak. Bugár Béláék ellenben csak azt a lehetőséget tartották elképzelhetőnek, hogy helyeket biztosítanának saját listájukon az MKP politikusainak. A megegyezés ezt követően nem jött létre.

„A Most-Híd olyan képet festett az MKP-ról, hogy utána egyszerűen a saját maga tárgyalási pozíciójával került volna összeütközésbe, ha egyenlő alapon megegyezik vele” – mondta Öllös László. Rámutatott: a Most-Híd ajánlata gyakorlatilag az MKP végét jelentette volna. Hozzátette: ez csak ürügy volt Bugárék részéről, hogy elkerüljék a koalíciót.