Felgördült a magyar vasfüggöny

Egy bátor lépéssel, a magyar–osztrák határ megnyitásával kezdődött 20 évvel ezelőtt az a folyamat, amelyet a berlini fal lebontása jelképez, s amely átrajzolta Európa térképét – írta a Newsweek amerikai magazin a vasfüggöny lebontásának évfordulója alkalmából. „A hidegháborúnak véget vető folyamatot, a keleti blokk átalakulását az a lépés lendítette mozgásba, amelyre a történészek kevés figyelmet fordítanak: Németh Miklós és kormánya 1989. május 2-án hihetetlen dolgot tett, rést vágott a vasfüggönyön” – mutat rá a Newsweek, felidézve, hogy Németh Miklós és reformer társai hónapok óta készültek a lépésre, szinte attól a pillanattól kezdve, hogy 1988 decemberében hivatalba léptek.

A határnyitás előtt néhány nappal meghívták a nemzetközi sajtót az osztrák határra egy „különleges eseményre”. A tévékamerák előtt kijelentették: a határon húzódó elektromos kerítés idejétmúlttá vált. Magyar katonák hatalmas drótvágókkal nyitották meg a Keletet a Nyugattól négy évtizede elválasztó szögesdrót kerítés egy szakaszát. Németh Miklósnak a kerítés elleni „támadása” megtette a hatását: azon a nyáron keletnémet turisták tömegei utaztak Magyarországra, hogy a nyitott határon keresztül Nyugatra jussanak. Az „összeesküvők” titokban Bécs és Bonn között ingáztak, szoros kapcsolatban voltak Helmut Kohl német kancellárral és másokkal, akikkel a következő lépésekről egyeztettek.

Augusztus 19-én az osztrák–magyar határon, Sopron közelében megrendezték a páneurópai pikniknek nevezett békedemonstrációt; aznap több száz keletnémet állampolgár távozott Nyugatra. A magyarok egy hónap múlva már szélesre tárták a kapukat Ausztria felé; a Newsweek A nagy menekülés címmel tudósított a tömeges kivándorlásról, amely előkészítette a berlini fal 1989. novemberi lebontását. Az amerikai hetilap szerint sok szakértő utólag bevallotta: nem látták előre, mi fog történni. Bár a jelek észlelhetők voltak, akárcsak egy lavina előtt a hótömeg csikorgása és recsegése, a hidegháború olyan hosszú ideig tartott, hogy a változások elképzelhetetlennek tűntek.

Gorbacsov: „Csináljanak, amit akarnak...”

A berlini fal összeomlása akkor kezdődött, amikor Magyarország hozzákezdett a vasfüggöny lebontásához – vallja a magyar származású svájci újságíró, Andreas Oplatka is, aki legújabb, az MTI által ismertetett könyvében az akkori szereplőket, s történelmi dokumentumokat idézve az újságíró és egyben a történész alaposságával és hitelességével számol be a két évtizeddel ezelőtti történésekről. A könyv Egy döntés története címmel már tavaly megjelent Magyarországon, a németországi kiadást a Paul Zsolnay kiadó azonban nem véletlenül erre az évre időzítette.

Az idei esztendő ugyanis a berlini fal lebontásának 20. évfordulója, ezért a kiadó szerint Oplatka András műve egyfajta kordokumentum is, amelyben megszólalnak az akkori magyar, illetve európai politika meghatározó résztvevői, Németh Miklóstól Hans-Dietrich Genscherig és Mihail Gorbacsovig. A német nyelvű könyv Első rés a falban (Der erste Riss in der Mauer) címmel jelent meg, s annak előszava az 1989. szeptember 10-i – az NDK-s menekültek távozását lehetővé tévő – határnyitást bejelentő magyar közleményt felidézve megállapította: az intézkedés olyan láncreakciót váltott ki, amely elvezetett Németország újraegyesüléséhez, a Szovjetunió széteséséhez és az akkori keleti tömb több országának NATO-, illetve európai uniós csatlakozásához.

Oplatka viszszaemlékezett a Németh Miklóssal még Londonban a kilencvenes évek elején lezajlott első találkozására, amikor a volt miniszterelnök már az EBRD alelnöke volt, s – mint mondta – azután kezdett valójában a témával foglalkozni. Hasonlóan emlékekből idézi a Gorbacsovval való találkozást, s ennek kapcsán azt, hogy az akkori szovjet vezető az őt még 1989 márciusában a határzár tervezett megszüntetéséről tájékoztatni kívánó Németh Miklósnak körülbelül annyit mondott: „Nem bánom, csináljanak azt, amit akarnak...”. Azután elmondta, hogy a szeptemberi határnyitásról szóló magyar döntés a kormány augusztus 22-i ülésén született, annak legfőbb ösztönzője és támogatója pedig Németh Miklós miniszterelnök volt. „Abban a helyzetben, s abban a hangulatban már nem lehetett más döntést hozni” – válaszolta az újságíró-történész Oplatka arra a kérdésre, mi lett volna, ha Magyarország nem nyitja meg nyugati határát.

Ceauşescu bevonult volna Magyarországra

A L´Express szerint a kommunista rezsimen belüli reformerőknek, a magyar gazdaság helyzetének és a magyar–osztrák határon az elavult elektromos védelmi rendszernek együttesen köszönhető, hogy a vasfüggönyt fél évvel a berlini fal leomlása előtt először Magyarországon vágták át. A francia politikai hetilap négyoldalas képes visszaemlékezésének bevezetőjében leszögezi: Európa jövője húsz évvel ezelőtt a magyar–osztrák határon dőlt el, annak ellenére, hogy a határőrség által május 2-án megkezdett határbontásnak 1989-ben a világsajtó még nem szentelt sok figyelmet. A L´Express emlékeztet, Ausztria felé a magyar határon 1966 és 1988 között a 13 500 szökési kísérletből alig háromszáz volt sikeres, a nyolcvanas évektől azonban az elektromos védelmi rendszer lassanként elavult, de nem volt pénz a felújítására, miközben egyre több nyugati turista járt Magyarországra.

A határőrség 1989. januári jelentése, amely a határvédelem felújítását sürgette, a lapnak nyilatkozó Pozsgay Imre szerint az ő közbelépésére született meg azért, hogy az elektromos kerítést lassanként teljesen fel lehessen számolni. Április 27-én kísérleti jelleggel Budapestről elrendelték négy helyen a kerítés lebontását, amit május 2-án a határőrök meg is kezdtek. Július 3-án – amikor a lap szerint a kommunista pártban a konzervatívok és a reformerek már nem álltak szóba egymással – parancs érkezett: a kerítést egészében le kell bontani, a betonoszlopokat buldózerrel eltávolítani, de a helyükre nem kerül semmi. Amikor a határőrség a parancsnokságnak jelentést írt arról, hogy ilyen körülmények között képtelenség ellenőrizni a határátkelőket, a válasz csak annyi volt: szomorú, de nincs mit tenni.

Az augusztus 19-én Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével megrendezett Páneurópai Piknik képei már bejárták a világot, miután a rendezvény megkezdése előtt több száz keletnémet állampolgár az ideiglenes határátkelőhely kapuszárnyait benyomva Magyarországról átjutott Ausztriába anélkül, hogy a meglepett határőrök közbeavatkoztak volna. „Három héttel később Budapest hivatalosan és korlátozások nélkül megnyitotta határait, amelyen keresztül több mint 100 ezer keletnémet jutott át még a berlini fal novemberi leomlása előtt” – írta a L´Express.

A napokban két németországi napilap is megemlékezett arról, hogy az osztrák–magyar határon magyar katonák 1989. május 2-án kezdtek hozzá a vasfüggöny lebontásához. A konzervatív Die Welt az akkori eseményeket felidézve emlékeztetett: Magyarország a keleti tömbben már régóta különleges szerepet töltött be, s már viszonylag korán olyan lépéseket határozott el, amelyek az NDK-ban elképzelhetetlenek voltak. „Ezek közé tartoztak a piacgazdasági struktúrák, valamint a viszonylag akadálytalan utazási lehetőségek. 1987-ben további reformok következtek” – írta a lap, utalva arra, hogy a Magyar Demokrata Fórummal létrejött az első ellenzéki párt, egy évvel később pedig a kommunista reformerek vették át a hatalmat, s egyikük, Pozsgay Imre a határberendezéseket már 1988-ban „történelmileg, politikailag és műszakilag” elavultnak nevezte.

Az újság beszámolt arról, hogy 1989 januárjában felgyorsultak az események: a magyar vezetés feladta hatalmi monopóliumát, szabad választásokat ígért, s ezzel törvényesítette a demokratikus törekvéseket. A politikai bizottság február 28-án határozta el a nyugati határon elhelyezett jelzőberendezések eltávolítását. Németh Miklós miniszterelnök pedig Moszkvába utazott, hogy a tervezett lépésekről tájékoztassa a Kreml vezetőjét, Mihail Gorbacsovot. Németh az elavult határberendezések korszerűsítéséhez szükséges pénz hiányával érvelt, s elhallgatta a politikai okokat. Gorbacsov pedig biztosította őt arról, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni – idézte fel az akkori eseményeket a Die Welt, amely szerint az NDK akkori vezetői nem értették meg a helyzetet.

A határzár lebontásával kapcsolatos lépéseket csupán „kozmetikai intézkedésként” értékelték, s úgy ítélték meg, hogy Magyarország továbbra is gondoskodni fog a határ biztonságáról. A Die Welt is emlékeztet arra, hogy június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen is átvágta a vasfüggönyt, az első lépés azonban – mint írta – 1989. május 2-án történt. A Süddeutsche Zeitung már írásának címében kiemelte, hogy a szabadság a legolcsóbb megoldás volt. A liberális újság a Die Welthez hasonlóan ugyancsak szólt arról: a döntésben szerepet játszott az is, hogy a határzár túl sokba került. A lap kitér arra, hogy „a kommunizmus legvidámabb barakkjának” számító Magyarország már régóta a liberalizálás és a demokratizálás éllovasa volt.

Az újság beszámolt a május 2-át megelőző eseményekről, kiemelve: „a fordulatot végrehajtó magyar rezsim” reformer tagjai már februárban kijelentették: „Budapest nem érzi magát hivatottnak arra, hogy idegen országok polgárait őrizze.” A határőrség számára korábban elrendelt tűzparancsot ezért visszavonták, lőfegyvert csak rendkívüli esetben lehetett használni, menekülési kísérlet megakadályozására azonban többet már nem. „Erich Honecker, az NDK akkori párt- és állami vezetője, valamint Nicolae Ceauşescu román diktátor hiába követelte a Varsói Szerződéstől, hogy katonailag avatkozzon be Magyarországon” – írta a német lap, utalva arra, hogy a Szovjetunióban akkor már Mihail Gorbacsov irányításával a „glasznoszty és a peresztrojka” uralkodott.

Magyar Nap Amerikában

Magyarország Napjává (Hungary Day) nyilvánították május 2-át több amerikai szövetségi államban az 1989-es nyugati határnyitás emlékére. Wyoming, Dél-Dakota és Montana kormányzója hivatalos proklamációban tudatta: május 2-át ezentúl Magyarország Napjaként ünneplik. A wyomingi kormányzó a proklamációban kiemelte: azzal, hogy a magyar kormány 1989. május 2-án megkezdte az osztrák határ mentén a 240 kilométer hosszú határzár lebontását, megjelentek a vasfüggönyön az első látható repedések.

A kormányzó emlékeztetett, hogy a magyar kormány döntésének dominóhatása volt, pár hónap múlva leomlott a berlini fal, Prágában lezajlott a „bársonyos” forradalom, Románia lakossága véres összetűzésekben szabadult meg egy kegyetlen diktátortól, jó egy évvel később pedig a Szovjetunió megszűnt létezni. A dél-dakotai kormányzónak a Magyarország Napját kihirdető nyilatkozatában az olvasható: a szovjet tömb legtöbb nemzete a demokratikus életformát választotta, s ez tíz év elteltével lehetővé tette Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozását. A montanai kormányzó a döntését közlő levelében aláhúzta, hogy a vasfüggöny lebontásának bátor megkezdése megváltoztatta Kelet-Európa arculatát és a térségben a demokratizálódási folyamat kezdetét jelentette.

A kansasi kormányzó, valamint Sarah Palin volt republikánus alelnökjelölt, Alaszka kormányzója személyes üdvözlőlevélben emlékezett meg a határzár lebontásának 20 évvel ezelőtti megkezdéséről. A kansasi kormányzó hangsúlyozta, hogy a magyar kormány 20 évvel ezelőtti lépése a demokratikus változások katalizátora lett. Örömét fejezi ki, hogy a magyar népnek hasznára váltak az 1989-es politikai, gazdasági és társadalmi változások. „Valamennyi magyar büszke lehet azokra az erőfeszítésekre, amelyekkel a megszerzett szabadságot fenntartja és védelmezi” – írta. Palin kormányzó szintén azt emelte ki, hogy a magyarok büszkék lehetnek arra, amit az európai demokrácia ösztönzése érdekében tettek. Az MTI tájékoztatása szerint egyébként az amerikai kormányzók a Los Angeles-i magyar főkonzulátus kezdeményezésére nyilvánították május 2-át Magyarország Napjává.