Európai politika: célkeresztben a bevándorlók

Az idegenellenes Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 17,5 százalékát szerezte meg a 2008-as parlamenti választásokon. Az októberi bécsi helyhatósági voksoláson is hagyományos programmal indulnak: kampányuk keretében különleges szavazást követelnek a minaretek, valamint a szem kivételével az egész testet elfedő muszlim öltözet (burka) betiltásáért.

David Cameron brit miniszterelnök új kormánya a választási ígéretek betartására törekedve korlátozni akarja a bevándorlást Nagy-Britanniába, amely Olaszország után a migránsok második legkedveltebb célpontja volt tavaly az EU-n belül. Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a britek 64 százaléka úgy gondolja: a bevándorlás jelenlegi szintje mellett országuk élhetetlenebbé válik. Ennek ellenére a szélsőjobb irányultságú Brit Nemzeti Párt nem ért el kiugró eredményt a választásokon. Bulgáriában a romaellenes, szélsőjobboldali Ataka tavaly a szavazatok 9,4 százalékának elnyerésével a negyedik legnagyobb parlamenti erővé vált. A párt a cigánytelepek felszámolásáért küzd, valamint azért, hogy szüntessék meg a szociális segély folyósítását azon romáknak, akik nem járatják iskolába gyermekeiket.

A Jean-Marie Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front a 2002-es elnökválasztás során ért 30 éves pályafutása csúcsára. 2007-ben csökkenni kezdett támogatottsága, mivel Nicolas Sarkozy francia elnök kemény fellépésével elhódította szavazóinak egy részét, de egy márciusi helyi választás azt mutatta, hogy kezd magához térni. Sarkozy egy idén nyáron indított kampány keretében több száz romát küldött haza, és arról beszélt, hogy egyes nem francia eredetű bűnözők állampolgárságuktól megfoszthatóvá válnának. Emellett Franciaország az első olyan állam Európában, ahol nyilvános helyen megtiltották a burka viselését. A németországi szélsőjobboldali pártok növelték támogatottságukat a parlamenti választásokon, de egyikük sem került az 5 százalékos bejutási küszöb közelébe.

Az országban a népes török kisebbség integrációja még mindig komoly fejtörést okoz a kormánynak. Kutatások azt is kimutatták, hogy sokan felsorakoznának egy olyan új párt mögött, amely kemény fellépést ígérne a migránsokkal szemben. Magyarországon a Jobbik áprilisban jutott be először az Országgyűlésbe, és mindjárt 47 helyet biztosított magának. Az október 3-i önkormányzati választások várhatólag szavazói bázisának további növekedését mutatják majd. A Jobbik az ország népes roma kisebbsége elleni érzelmeket próbálja meglovagolni, és legutóbb azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a közbiztonságra veszélyes cigányokat ellenőrzött közrendvédelmi táborokban kellene elhelyezni.

A bevándorlásellenes, autonómiát támogató Északi Liga, amely a Silvio Berlusconi kormányfő vezette koalíciónak is tagja, a legutóbbi választásokon erősítette meg befolyását az olasz politikai életben. Olaszország régóta Európa kapujának számít az afrikai bevándorlók szemében: tavaly itt volt a legnagyobb a migránsok száma az EU-n belül, pedig az utóbbi években még csökkent is a bevándorlás mértéke. Róma nyíltan támogatja Franciaország romapolitikáját, és saját maga is keményen bünteti az illegális bevándorlást. Geert Wilders Szabadságpártja a júniusi hollandiai választások során a harmadik befutó volt, és komolyabb befolyásra is szert tehet, ha a jobbközép pártok végül Wilders segítségével kisebbségi kormányt alakítanak.

Felmérések szerint egy újabb voksoláson a hollandok többsége a Szabadságpártra szavazna, amely betiltaná a Koránt és a fejkendőt, bezárná az iszlám oktatási intézményeket. A 16,6 millió lakosú Hollandiában egymillió muszlim él. Eközben a Svéd Demokraták alapelve, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a svéd értékekkel. A szélsőjobboldali párt a múlt vasárnapi választásokon jutott be először a parlamentbe. Az idegenellenes alakulat saját javára fordította a liberális svéd menedékpolitikát, amelynek következtében több ezer iraki menekült érkezett az országba Irak 2003-as amerikai megszállása után.