Együttműködésünk mércéje az európai szuperlézer

Ma már rutineljárás a lézeres szemműtét. A gyógyítás számos más területéről ugyanúgy említhetünk példát, mint az optikai, vagy a nagy teljesítményű ipari lézerek világából. (A fegyverkezésnek is gyorsan részévé vált a lézersugár. Az amerikaiak a vietnami háborúban vetették be az első lézervezérelt bombákat.) Most Magyarországon – és természetesen Csehországon, valamint Románián – a lézeres világ szeme. Tekintsünk szét egyelőre a Tisza partján: az Új Széchenyi-terv egyik zászlóshajója, az európai uniós támogatással Szegeden épülő szuperlézer új „hungarikum”, a világ legnagyobb teljesítményű lézerberendezése lesz.

Az Európai Unió Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma 35 tudományos nagyberendezést kíván munkába állítani a legközelebbi jövőben. A világ majdani legnagyobb teljesítményű lézerberendezéséről 2009. október 1-jén született meg a döntés, mégpedig salamoni: három pályázó helyszín – Prága, Bukarest és Szeged – közösen nyert. Az ELI-t, azaz az Extreme Light Infrastructure néven emlegetett európai szuperlézert a franciák és a britek is birtokolni szerették volna, melyhez elvitathatatlan a szakmai alapjuk, ám kormányzati támogatás nem állt az ottani intézetek mögé. (A megvalósítás költsége Magyarországon 245 millió euró, Csehországban 270, Romániában 280 millió euró. Döntő része az egyes országoknak juttatandó európai strukturális alapokból fedezhető, az önrész 15 százalék.)

Óriási megtiszteltetés Magyarország számára, hogy a lézerfizikában – a világ egyik vezető „iparágában” – esélyesként indultunk, és nyertünk. A siker az itthon, illetve külföldön dolgozó magyar kutatók világszínvonalú eredményeinek köszönhető. A hazai kutatások mellett a legnagyobb hatás Krausz Ferencnek, a Müncheni Egyetem professzorának, a garchingi Max Planck Intézet vezetőjének tulajdonítható. A több évtizede külföldön alkotó magyar tudós a lézerfizika világszerte meghatározó személyisége, vele azonosítják a magyar lézeres kutatások színvonalát. Őt a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, egy éve pedig Gábor Dénes-díjban részesült.

Szabadjegy a világpiacra

Ahhoz, hogy Magyarország jelen legyen a világ tudományos térképén, elengedhetetlen ilyen léptékű program megvalósítása, óriási berendezés idetelepítése állítják egybehangzóan a tudósok és tudományszervezők. Magyarország nem egyedüli birtokosa lesz az európai szuperlézernek. Azon Csehországgal és Romániával osztozik.

A szegedi székhely tudatos választás eredménye. A Szegedi Tudományegyetem lézerfizikusainak teljesítménye, elismertségük a világban, legszebb Tisza-parti városunk vezetőinek aktivitása egyaránt e döntést indokolta. És még valami. Az a cél, hogy a dél-alföldi régió, benne Szeged, olyan karaktert vállaljon, olyan jövőképet sugározzon, ami az eddigieknél is erőteljesebben alapoz a tudásra. Hiszen a tudományos alapkutatás eredményei gyorsan hathatnak a termelésre, az ipari alkalmazásra. A szegedi szuperlézeren alapuló felhasználási lehetőségek máris felkeltették a ma gyarországi cégek érdeklődését. A szuperlézer szárnyakat adhat például az optikákat, az optikai bevonatokat gyártó magyar vállalkozásoknak. Ez csupán egyetlen példa!

Az európai döntéshozatal óta azonban nem kevés idő, két év telt el. A csehek és a románok – tudomásunk szerint – ütemesen haladnak, miközben Magyarországon látszólag alig történt valami. Éppen ezért keltettek élénk érdeklődést Schmitt Pál köztársasági elnöknek novemberben a Tudomány Világfórumán, Budapesten elhangzott szavai. A Szegeden európai összefogással megépítendő szuperlézer példáján keresztül az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a Tudomány Világfóruma (WSF) zárónapján tartott beszédében, a Parlamentben.

„Az Európai Unió – tekintettel a Szegedi Tudományegyetemen folyó ez irányú munkára és annak eredményeire – Szegeden építi meg a világ legnagyobb teljesítményre képes, kísérleti célokat szolgáló lézerét. Nemcsak egy fantasztikus berendezés készül, hanem nemzetközi kutatóközpont is. Ennek működtetésétől nagyon sok új tudást remélünk. Az úgynevezett szuperlézer megvalósítása ékes példája annak, hogy a tudomány nem csupán a versenyről, de az összefogásról is szól. A szegedi központban az Európai Unió közös nagyberendezése épül” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Az ELI – azaz a szuperlézerprogram – beláthatatlan időre történő elhúzódása, kezelhetetlenné váló késedelme, netán magyarországi kudarca nem a hazai fizikustársadalom, nem Szeged, hanem hazánk kudarca. E mondattal értékelte a mai helyzetet a Magyar Rádió Szegedi Regionális Stúdiójának hullámhosszán Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, maga is fizikus. A rektor már régóta cáfolja az esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket, amelyek szerint megint túlzásba estünk: fölösleges ilyen kis országnak ekkorát ugrani, azt a pénzt költhetjük másra is. Szerinte a szuperlézernek köszönhetően magasan képzett szakemberekkel, több száz diplomással benépesülő munkahelyeknél többet mond a lézerközpont mellett létesülő ipari parkba betelepülő befektetők által generált sok százmillió euró jövedelemtöbblet, ha csak a megtérülés sebességét számítjuk.

Ennél is izgalmasabb a tudományos megtérülés. Az a szakmai, tudományos érték, amivel – túl a hurráoptimizmuson – joggal kalkulálhatunk. A nagy cégek mellett a Szegedre települő, illetve a szuperlézer kutatási-fejlesztési projektjeiben részt vevő, oda beszállító kis- és közepes vállalkozások számára ez a munkakapcsolat szabadjegy a világpiacra.

Hogyan növelhetnénk Európa versenyképességét a világban? Mivel járulhatunk hozzá ehhez mi, magyarok?

Gyümölcsöző kínai kapcsolat

Dr. Szatmári Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke, egyben a legnagyobb hazai lézeres laboratórium vezetője eddig még nem hallatta szavát a polémiában. Az Európai Unió döntésekor hivatalos útján, Krétán értesült az örömhírről. A görög szigeten a lézerfizikusok európai szövetsége tartotta ülését. Európa legmagasabb szakmai fórumán a Szegedi Tudományegyetem lézeres laboratóriumai Szatmári professzor vezetésével képviselik országunkat. – Miért kell a vén Európának a világ legnagyobb lézerberendezését a XXI. század második évtizedében elkészítenie? – kérdeztük a nemzetközi szaktekintélytől. 

„Joggal tarthatunk attól, hogy Európa lemarad a gazdaság és a tudományok világversenyében, hiszen az USA mellett Ázsia, a Távol-Kelet vezető szerepre tör. Ebben a kiélezett világversenyben üdítő kivétel az európai lézereskutatás-fejlesztés, amelynek hagyományait kontinensünk szinte minden nagyobb országában nagyberendezések fémjelzik. Európa vezető tudománypolitikusai egyensúlyban tartják a versenyt és az együttműködést, amelynek köszönhetően a lézerkutatások terén kontinensünk nagyhatalomnak számít – mérlegel a tanszékvezető. – Az sem árt, ha Szegedről a nagyvilágra, benne Európára tekintünk, mert az öreg kontinens bizony kapaszkodhat. Néhány tudományterületen megőrzött vezető pozíciója mellett Európa elkényelmesedett, ma éppen az iparban kerül lépéshátrányba”.
Szatmári professzor tájékozott szerte a világban.

Mielőtt tanszékvezető lett, több mint 10 évig foglalkozott alapkutatásokkal Németországban, a göttingeni Max Planck Intézetben, illetve alkalmazott kutatásokkal, az éppen kint tartózkodása idején létrehozott lézerlaboratóriumban.  Immár másfél évtizede a Kínai Atomenergiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója, 2002-től tiszteletbeli professzora. Nem kis büszkeséggel újságolja, hogy már az ötödik speciális lézerberendezés kutatásfejlesztésére kapott megbízást a kínai kutatóintézettől, melyet irányításával Szegeden, a tanszéken készítenek el.

Az együttműködés eredményeként Szatmári Sándor kezdeti tanácsadói szerepköre államközi megállapodássá terebélyesedett. Ennek keretében Szegeden, a Kísérleti Fizikai Tanszéken – a kínai kutatóintézettel közös kutatási projektek keretében – vállalták számos speciális lézerberendezéskutatás-fejlesztését. Az ebből származó bevételek elsődleges szerepet játszottak a tanszéki laboratórium létrehozásában, világszínvonalú működtetésében, műszereinek, eszközparkjának bővítésében. Ennek eredményeként lett tagja a szegedi labor az európai országok szakmai szervezetének, a Laserlab-Europe-nak. – Az ELI-re vonatkozó döntéssel Európa lézeres nagyhatalmai immár maguk mellé emelik, a világ élvonalával egyenrangúként kezelik a „kis” Magyarországot. Most olyan, iparszerűen működő kutatóintézetet kell megalapoznunk, amelynek nincsenek hagyományai hazánkban. A szuperlézer megvalósítása, működtetése hatalmas szakmai és nem kis pénzügyi kihívás. Miként tudunk ennek eleget tenni?

„A »szuperlézer« olyan berendezés, amelynek teljesítménye a ma Magyarországon kezelt berendezések teljesítményének több mint tízezerszerese! Ebből fakadóan iparszerűen működő kutatóintézetet kell megalapoznunk, hogy mozgatórugója legyen – egy, a tudományok széles területeit magában foglaló – tudományos, technológiai, sőt gazdasági fejlődésnek – folytatja dr. Szatmári Sándor. – Magyarország kis ország, kevés a magyar lézerfizikus. Ezért ezt az intézetet értelmes munkával és arra érdemes munkatársakkal kell megtöltenünk. A szuperlézerprogramban megfelelő irányítással a teljes hazai szakembergárdára feladat vár, mert csak erőink egyesítésével leszünk sikeresek! Bár szegediként szólok, mégis azt állítom, hogy nem sajátítható ki a magyar ELI program, abba be kell kapcsolódnia minden hazai tudósnak, intézménynek! Nem véletlen, hogy a szegedi tanszék HILL laboratóriumának szakmai irányítását közösen látjuk el Földes István kollégámmal, a Budapesten működő Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadójával. A lézerfizikában akár egy év alatt is újrarendeződhetnek a sorok, ezért tudományos intézményeink potenciálját egyesítve tudunk csak eredményesen építkezni. Sőt!

A hazaiak mellett a szegedi ELI-ben a külföldi tudósokra is számítanunk kell. Ez újabb kérdést vet fel: magyarok és külföldiek fognak együtt dolgozni. Milyen bérért? Mivel európai intézményről van szó, amely célkitűzéseiben, működésében is európai mércének kell, hogy megfeleljen, nyilván európai javadalmazást kell biztosítanunk.”

Csakhogy a jó nevű külföldi kutatóintézetek is munkaerőhiánnyal küzdenek. Nemcsak nálunk kevés a kiválóan képzett fizikus, hanem egész Európa hiányt szenved belőlük. A magasan képzett tudományos szakemberek hiánya fokozódik, ha a magyarországi intézettel párhuzamosan a két szomszédos országban is megnyílnak a lézeres kutatóintézetek. A fiatalok mérlegelésében fontos szempont az is, hogy egy-egy szakterület nemzetközileg elismert, aktív alakjaival kerüljenek szakmai kapcsolatba. Ilyenekből sajnos a magyar lézeres kutatóintézetekben kevéssel találkozunk.

Azzal kell szembesülnünk, hogy nemcsak a fiatalok, hanem elismert tudósaink egy része is végleg elhagyja Magyarországot. A külföldi tudományos munka, az ottani fizetés, a gyorsabb karrier vonzza a magyar szakembergárdát is. Ha legrátermettebb fiataljaink, tudósaink a külföldet választják, kikkel töltjük fel az új intézetet Szegeden?

Büszkék lehetünk a szuperlézerre, méltán hirdethetjük, hogy Szeged a tudomány Tisza-parti fellegvára, mégsem dőlhetünk hátra elégedetten. Szatmári professzor kérdése meszszebbre vezet: a reáltantárgyak iránti érdeklődés évtizedek óta csökken, nemcsak Magyarországon, hanem másutt is. A fizika, a fizikai tudományok társadalmi megbecsülése komoly kívánnivalót hagy maga után. A szuperlézernek hazánkba kerülése a megújulás, a motiváció szükségességére figyelmeztet a reáltárgyak oktatásában általános iskolától az egyetemig, ami magában foglalja a pedagógusképzés megújítását is!

Ki lesz a főnök?

Az ma még változatlanul nem világos, ki lesz a szuperlézerprogram magyarországi szakmai vezetője. Kiválasztása nagyban meghatározza, hovatovább eldöntheti a program sikerét. Szatmári professzor szerint ekkora szakmai kihívás megköveteli a külföldi tudományos körök számbavételét!
Nélkülözhetetlen tisztázni a további szereposztást is: ki, milyen programért felelős, és milyen ütemben haladjunk? Joggal vetődik föl a kérdés: miért nem vállalt, vállal nagyobb szerepet a program előkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia?

Igaz, hogy a legmagasabb színvonalú tudományos teljesítmény nem mérhető könnyen, azonban Európa és a világ szakmai tudományos közösségei pontosan tisztában vannak az értékrendekkel. Ez kell, hogy iránymutatónk legyen! A Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Magyar Innovációs Szövetség által életre hívott, a lézeres szakma legkiválóbbjait egyesítő testület határozhatja meg a nemzetközi trendekhez igazodó kutatási irányokat a szuperlézer esetében is.
Nagyon előreszaladtunk? Egyelőre örvendjünk és reménykedjünk, hogy nem vallunk szégyent az EU-ban.

Egri Sándor
A szerző társadalmi aktivista, a Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke (Tokaj-Szolnok)