Dokumentumok Petőfi esküvőjéről

Várady Lajos és Melega Péter, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye levéltárosai segítségével kerestük a korabeli anyakönyv másodpéldányának bejegyzéseit, valamint azt az írásbeli nyilatkozatot, melyet az evangélikus (ágostai hitvallású) Petőfi Sándor a születendő gyermekek vallása tekintetébe, a római katolikus szertartás szerinti esküvőt megelőzően kötelező volt megtenni. Sem az erdődi római katolikus plébánia házasságkötési anyakönyvének másodpéldányát, sem pedig a reverzálist bizonyító iratot nem találtuk. Előkerültek azonban Sipos Ferenc volt egyházmegyei kormányzó Erdődre és Petőfi házasságára vonatkozó feljegyzései.

Egy 1991-es bélyegzővel ellátott postai küldemény fedőlapjára írt, s Ratky Rita irodalomtörténésznek címzett, keltezés nélküli levélfogalmazványában az egyházmegye akkori kormányzója arról tesz említést, hogy az általa egykor tanulmányozott 1847-ik évi iktató tartalmazta a reverzálisra (a „felmentésre”) vonatkozó dokumentumot.

„Ezelőtt vagy 10–15 évvel elkérték tőlem ezt az iktatót a hatósági emberek, de nem hozták vissza” – jelzi a levélben az egyházmegyei kormányzó, s gyaníthatjuk ebből, hogy más dokumentumot is elvihettek akkor a Szekuritáte ott gyakran megfordult munkatársai. Hogy köztük volt-e az erdődi anyakönyv másodpéldánya, s egyáltalán létezett-e, megkérdőjelezhetővé teszi a püspökség 1847-es iratai közé (az összekötött iratcsomó végére) utólagosan elhelyezett két dokumentum.

Láng Ferenc kerületi esperes, Erdőd múlt század eleji plébánosa 1909. január 7-én a következő levelet postázta a püspökségnek: „Sietve küldöm a Petőfi házassági bejegyzésének lehetőleg hű másolatát. Sem a levéltárban, sem a Historia Domusban erre vonatkozó adat nincsen.”

A levél csatolmányaként pedig az eredeti anyakönyv 200/b – 201-es lapjának fejléce, valamint Petőfiék házasságkötésének bejegyzése található. Feltételezhető (bár nem valószínű), hogy az 1847-es esztendő házasságkötéseiről Kalós István eskető pap év végén nem készítette el a Püspöki Levéltárnak kötelezően beküldendő másolatot, de az sem kizárt, hogy az Egyházmegyei Levéltár 20. század eleji vezetője ellenőrizni szerette volna a náluk lévő anyakönyvi másodpéldány betűhű bejegyzéseit. Filológus szemmel ugyanis érdekes, ahogy Petőfi Sándor és Szendrey Júlia neve a beküldött másolatban előfordul.

Petőfi y-nal, míg Szendrey Júlia neve i-vel szerepel, a „Származások és lakhelyek” rovatban pedig Petőfi Sándornál Félegyháza, Szendrey Júliánál pedig Erdőd, valamint Pest helységek vannak bejegyezve. Bevallás szerint történhetett mindez (Petőfi Sándor ugyanis Kiskőrösön, Szendrey Júlia pedig Keszthelyen született), s a származás helyén a 19. században nem feltétlenül a szülőhelyet értették.

Az Állami Levéltár Szatmár megyei részlegén őrzött s az eredeti anyakönyv sárgult lapjainak meghalványult beírásairól Lucian Cucuiet igazgató jóvoltából rendelkezésünkre bocsátott fénymásolat igazolja, hogy 1909-ben Láng Ferenc erdődi plébános betűhíven másolta le a ma ereklyének számító bejegyzéseket. Az anyakönyvi bejegyzés adatai, valamint Sipos Ferenc egyházmegyei kormányzónak a Ratky Ritához írt levélfogalmazványához csatolt, s az erdődi várkápolna történetét  tartalmazó rövid áttekintése pedig magyarázatot ad a kápolna faláról eltüntetett, az erdődi csűrök egyikében 2009-ben megtalált emléktáblával kapcsolatosan két éve felmerült és megfogalmazott kérdéseinkre.

„A várkápolnában – írja Sipos Ferenc – egy emléktáblával volt megörökítve Petőfi és Szendrey esküvője”. Nem feltételezés tehát, hogy az előkerült táblát eredetileg valóban az 1904-ben üressé vált várkápolna falán helyezték el. A márványtáblán felfedezett, majd javított elírás (Petőfi nevét ugyanis a kőre y-nal írta először a betűmetsző) arra enged következtetni, hogy az emlékjel megrendelői és készíttetői Petőfi Sándor nevének írásakor az eredeti házasságkötési anyakönyv bejegyzését vették irányadónak.

Muzsnay Árpád
A szerző szatmárnémeti újságíró, művelődésszervező