Célok, utak, eszközök – párbeszéd a jövőről

Hiszen az RMDSZ és a többi magyar szervezet képviselői közötti tárgyalássorozat tétje nem csupán az, hogy az őszi európai parlamenti választások után az erdélyi magyarok is képviselő(ke)t küldhessenek Strasbourgba, hanem a magyar közösség hazai politikai képviseletének jövője is – az, hogy miként, milyen szempontok és célkitűzések mentén lehetséges egy újfajta, az eddigi beidegződéseket meghaladni képes politikai közösség létrejötte és működése. A Markó–Tőkés-találkozón elhangzott, hogy a felek augusztus végéig megpróbálnak valamiféle megállapodásra jutni. A tárgyalási alapot mindkét fél egyfajta programtervezetben rögzítette, ezt a két dokumentumot közöljük alább teljes terjedelmében.

RMDSZ: közös nemzeti célokért

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő célok megvalósítására kéri az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és más romániai magyar politikai vagy civil szervezetek együttműködését:

1. A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős változásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának.

2. A különböző autonómiaformák létrehozásához már most meg lehet állapodni egy közös cselekvési tervben:

a) A kisebbségek jogállásáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott, majd a román kormány által elfogadott törvénytervezet támogatása, beleértve természetesen a kulturális autonómia intézményeinek létrehozásáról szóló rendelkezéseket;

b) A székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének támogatása;

c) A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása egy valós helyi autonómia megteremtése végett;

d) A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet támogatása;

e) A területi autonómiára vonatkozó közös koncepció kialakítása.

3. Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban. Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. A magyar nyelvű egyházi vagy alapítványi felsőoktatás megerősítése.

4. A jogtalanul államosított egyházi, közösségi tulajdon és magántulajdon további restitúciója, a restitúciós törvény alkalmazásának felgyorsítása;

5. Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó RMDSZ-program közös vállalása, az RMDSZ ez irányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása;

6. A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése;

7. Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását;

8. Egyeztető fórumok kezdeményezése, ahol a romániai magyar értelmiségiek, civil szervezetek és egyházak véleményt cserélhetnek a vitás kérdésekről;

9. A parlamenti és önkormányzati demokrácia megerősítése. Olyan választójogi törvény támogatása, amely ezután is biztosítja a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban.

PÁRBESZÉD

az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért

Az erdélyi magyar politikai rendszerváltás tartalma

Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjék a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja

– a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés;

– a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása;

– a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben;

– konszenzusorientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában.

Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és az EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be.

Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a cselekvési ütemtervet.

A nemzeti összefogás programja

I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások

• A kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben.

• A Székelyföld területi autonómiájának támogatása

– az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ-szervezetek által;

– a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ-képviselet által;

– az RMDSZ-többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan;

– az Európai Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobbitevékenységet.

• A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan

– az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása);

– a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása;

– a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs törvényének támogatása;

– a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs folyamatának támogatása;

– a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben;

– a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása.

• A megtisztulás folyamatának elindítása:

– a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése;

– a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén;

– a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása;

– a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele;

– a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása.

• A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete:

– anyanyelvű misék;

– elemi oktatás, a magyar nyelv oktatása;

– az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon.

• Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása.

• Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása.

• Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében:

– a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet, és azt közzéteszik;

– erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét.

II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében

Ehhez szükséges:

• A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére.

• A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon.

• Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani.

• Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg.

• A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor:

– közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján,

vagy

– a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben).

• Az európai parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze.

• Megegyezés az RMDSZ érdek-képviseleti monopóliumhelyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról.

III. A támogatási rendszer reformja

• Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjék, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni:

– felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat;

– a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civil szervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálásának teljes depolitizálása.

• A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése.

Kolozsvár, 2007. július 30.

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Tőkés László elnök

Szilágyi Zsolt alelnök

Toró T. Tibor alelnök

Székely Nemzeti Tanács

Fodor Imre elnök