Bekerül-e Magyarország az ENSZ BT-be?

Eredetileg még három ország pályázott a tagságra (Azerbajdzsán, Szlovénia és Örményország), de Örményország visszavonta pályázatát. Magyarország is beadta pályázatát, hogy elnyerje a 2012–2013-as időszakra a tagságot; a titkos szavazás a 193 ország voksai alapján dől el. Magyarország nem első ízben lenne nem állandó BT-tag, az 1955-ös felvételét követően két időszakban is részt vehetett a Tanács munkájában, 1968–69-ben és 1992–93-ban.

Utóbbi időszak során nagy kihívást jelentett a délszláv háború kezelése. Ezekben az esetekben nem volt szüksége az országnak lobbitevékenységre, mert a Szovjetunió felbomlásáig rotációs rendszerben, megegyezés alapján kerültek be a kelet-európai régió országai, most azonban két másik országgal kell versengenie a szavazatokért. A magyar BT-tagságért összetett kampány folyt. A budapesti Külügyminisztérium célja az volt, hogy minél több országot nyerjen meg az ügynek. A New York-i ENSZ-képviselet végezte a kampány oroszlánrészét, ahol helyben lobbizhattak diplomatáink a tagországok képviseletein. Schmitt Pál államfő főleg New York-i útján vett részt bilaterális tárgyalásokon, ahol előterjesztette BT-tagság-igényét. Magyarország kampánycéljai között szerepelt például, hogy kamatoztassa a demokratikus átmenet során szerzett tapasztalatait, és ezzel segítsen hozzá forduló államokon, átadhassa szakemberei tudását a cukorbetegség- és rákkontollrendszerek kiépítésének esetében.

A nem állandó tagság szerepe

Az ENSZ BT a kollektív biztonság záloga. Az ENSZ-tagok vállalták, hogy egymással és harmadik féllel szemben kizárják a támadó háborút, támadás esetén egymásnak segítséget nyújtanak, vitáikat békés úton rendezik, és e célok megvalósítása érdekében nemzetközi szervezetet hoznak létre. A békeszegő államokkal szemben a BT felléphet, intézkedhet. 1965 óta az ENSZ BT 15 tagból áll (ez a taglétszám a korábbi 11 tagot, 5+6 tagot váltotta fel). Ma az öt állandó tag (Franciaország, Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Orosz Föderáció, Amerikai Egyesült Államok) mellett 10 nem állandó tagsággal rendelkező ország képviselteti magát. A nem állandó tagság időtartalma kétéves. Több elvet figyelembe kell venni a nem állandó tagok megválasztásakor. Ilyen a méltányos földrajzi elosztás elve, az adott állam hozzájárulása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, az adott állam hozzájárulása a szervezet céljainak megvalósulásához.

A BT állandó tagjainak vétójoga van (ez a szóhasználat terjedt el), ez pontosabban nagyhatalmi egyhangúságot jelent, azaz az állandó tagok egyetértésének elvét foglalja magában, az állandó tagok nem rendelkeznek ilyen jogkörrel. A BT eljárási és érdemi kérdésekben eltérő módon hoz határozatokat. Az eljárási kérdésekben határozathozatalhoz a Tanács bármely kilenc tagjának igenlő szavazata elegendő, de érdemi kérdésekben más a helyzet, akkor az igenlő kilenc szavazatból ötnek állandó tagtól kell származnia. Ez kitűnően szemlélteti, hogy a nem állandó tagok súlya a BT-ben jóval kisebb, mint az állandóaké, mégis fontos szerepet játszanak azok az országok, amelyek elnyerik a nem állandó tagsági helyeket, mert részt vesznek a szervezet döntéshozatalában és így a világ problémáinak rendezésében. Erre van lehetősége Magyarországnak is, kérdés, hogy a döntés pénteken rá esik-e.

A tagság megszerzésének menete

A 23 tagú kelet-európai választási régió pályázatainak benyújtása után a jelentkezők közül ki kell választani a leendő nem állandó tagot. A Közgyűlésen a 193 tagország titkos szavazással dönt a jelöltek között. Első fordulóban szükséges a szavazatok kétharmadának a megszerzése, ha egyik ország sem kap ennyi szavazatot, új fordulóra kerül sor. Az országok támogatottságáról nincsenek hivatalos adatok, valójában nem is lehetnek, csak ígéretek, ugyanis a nem állandó tagságról az ENSZ Közgyűlésében név nélkül szavaznak az országok. Mégis becslések láttak napvilágot mind a szlovén, mind az azeri oldalról, csak mi, magyarok hallgatunk esélyeinkről. Azerbajdzsán az Arab Liga és az Iszlám Konferencia támogatását élvezi. Oroszország is az azeriak mellé állt, segíti BT-kampányukat, azzal érvel Azerbajdzsán mellett, hogy már így is elég európai tagja van a BT-nek, válasszanak Európán kívülit. Buzdítja a fejlődő harmadik világbeli országokat, hogy voksukat Azerbajdzsán mellé tegyék. A szlovének előzetes becslések szerint magukénak tudhatják az európai uniós országok kétharmadának támogatását, és számos fejlődő világból származó ország szavazatát is. A szlovén esélyeket ronthatja, hogy 1998–99-ben is tagok voltak.

A magyar támogatottság kérdésesebb, ha valóban nem támogat saját közösségünk se. A magyar BT-lobbi megtett mindent az ellenfelek nyilatkozatai ellenére, hogy minél több országot maga mellé állítson. A fő szövetségesekre leginkább a harmadik világban számíthatunk. Az előzetes egyeztetések és lobbi ellenére nem lehet tudni, hogy melyik ország nyeri el a megtisztelő feladatot. A tapasztalatok szerint az országok közel harmada az utolsó pillanatra hagyja a döntést, és meghozatalát nagykövetére bízza. E mellett az ígéretek igen nagy százalékát az országok nem tartják be, utólagos felmérések az egyes szavazások után 20-25 százalékos ígéretszegést jegyeznek. Amennyiben egy ország tagja lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az növeli nemzetközi tekintélyét, és ha pozíciójához méltóan, hatékonyan és aktívan tevékenykedik, pozitív nemzetközi megítélését is. Pénteken eldől, hogy az elkövetkezendő két évben lesz-e helye Magyarországnak az ENSZ döntéshozatalában. Remélem, hogy igen.

Petró Katalin

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének doktorandusa