Az ortodoxok és a kettes számrendszer

Az ortodoxok és a kettes számrendszer
Nem kis felháborodást keltett országszerte, amikor az ortodox egyház vezetői bejelentették: nem támogatják a biometrikus útlevelek bevezetését, merthogy azok a 666-os számot, a Sátán számát tartalmazzák. Emberek tömegei vonultak utcára, tiltakozva a biometrikus útlevelek bevezetése ellen, a szenátus pedig elnapolta az okmányok bevezetéséről szóló döntést. A média és fogyasztói boldogan csámcsogtak a száraz hírbe belelopott aprócska misztikumon.

2009. május 15., 11:402009. május 15., 11:40

A történet érdekessége, hogy senki – illetve majdnem senki – nem  tette fel mindeközben a kérdést: hol lenne az útlevélben az a bizonyos 666-os szám, és ha már ekkora problémát okoz, miért nem lehetne eltekinteni tőle. Mindenekelőtt hadd mondjuk el, mitől a „Sátáné” a 666-os. A Jelenések Könyvének 13. fejezetében olvassuk a következőket:

„Akkor láttam, hogy egy másik vadállat emelkedik ki a földből. Két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány. Az első vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt, amely kigyógyult halálos sebéből. Nagy csodajeleket vitt végbe, még tüzet is bocsátott le az égből az emberek szeme láttára. A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat előtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult.

Hatalmat kapott, hogy lelket leheljen a vadállat szobrába, hogy megszólaljon a vadállat szobra, meg hogy megölje azokat, akik nem borulnak le a vadállat szobra előtt. Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát. Ez a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat”.

Az egyház felháborodása tehát akár jogos is lehetne, hiszen – a Jelenések Könyvének tanúsága szerint – a „vadállat”, vagyis a Sátán mindenkit megjelöl majd a számával, aki pedig nem viseli ezt a számot, attól megvonják az „adásvétel”, magyarán a földi élethez szükséges műveletek elvégzésének jogát. Érthető, hogy az egyház és a hívek minden erejükkel tiltakoznak az ellen, hogy a Sátán számával megjelöljék őket.

Térjünk vissza a hivatalos okmányokhoz. Az útlevél – egyebek mellett – egy mikrocsipbe, illetve egy vonalkódba rejtve tartalmazná tulajdonosának valamennyi személyes adatát. Vonalkódot mindenki látott: különböző vastagságú fekete-fehér vonalak egymásutánjáról van szó, amelyek egyedi kombinációja lehetővé teszi az azonosítást. A vonalkódok egységes rendjét Európában az EAN-13 elnevezésű szabvány biztosítja.

Nem célunk a vonalkódok rendszerének teljes bemutatása; az útlevélhez kapcsolódó történet megértéséhez elegendő annyi, hogy a vonalak vastagságát a kettes számrendszerrel is le lehet írni (a vonalkódolvasók is ezt veszik alapul), mivel minden vonal adott egységnyi vastagság (az EAN-13 szabványban 0,33 mm) többszöröse. Ha a fehér közöket a 0, a fekete vonalakat pedig az 1-es szám jelöli, akkor egy vonalkód részlete például a következőképpen is felírható: 1011001.

Ami annyit tesz, hogy egységnyi fekete vonalat követ egységnyi fehér köz, majd kétegységnyi fekete vonalat, kétegységnyi fehér köz, végül egységnyi fekete vonal zárja a sort.
Minden egyes vonalkód – univerzális szabvány szerint – tartalmaz az elején, a közepén és a végén egy-egy, rendszerint a többinél hosszabb vonalakkal jelölt szekvenciát, amelyek csupán azt a funkciót szolgálják, hogy a vonalkódolvasót tájékoztatják: itt kezdődik, és itt végződik a kód. Ezek a zárószekvenciák egységnyi fekete, egységnyi fehér és egységnyi fekete vonalat „tartalmaznak”, amelyeket a kettes számrendszerben az 101 számsorral lehet leírni. És most érkeztünk el a legérdekesebb részhez.

Az ortodox egyház matematikusai, jelesül egy athoszi szerzetes, Hristodul Aghioritul szerint a kettes számrendszer 101-es száma megfelel a tízes számrendszerbeli 6-osnak, így a vonalkód elején, közepén és végén levő 6-osok összességében 666-ot adnak, ami a Sátán száma. A magyarázat kétségtelenül erőltetettnek tűnik, de még mindig nem értünk a történet végére. A kettes számrendszerbeli 101-es szám ugyanis nem a 6-osnak, hanem az 5-ösnek felel meg.

Az útlevélben – és Európa szinte valamennyi vonalkódjában – tehát nem a 666-os, hanem az 555-ös szám van „elrejtve”. Hristodul Aghioritul érvelését vakon átvették az ortodox egyház legmagasabb körei, anélkül, hogy utánanéztek volna szavai valóságtartalmának.

Ezek után több kérdés vetődik fel. Egyrészt nem tudni, milyen érdeke fűződik az egyháznak ahhoz, hogy ezt a képtelenséget továbbra is erőltesse, hiszen nyilvánvalóan a leleplezés és a nevetségessé válás veszélyét egyaránt hordozza. Másrészt viszont az a furcsa, hogy nem akad az országban egy matematikus, vagy akár egy általános műveltséggel rendelkező ember, aki az egész helyzet fonákságát és képtelenségét leleplezze (tisztelet a nagyon ritka kivételnek, akiknek a szava sajnos sokkal kisebb súllyal esik latba, mint az idézett szerzetesé vagy a pátriárkáé).

Bár az is igaz, hogy az utcára vonuló tüntető, jószándékú emberek számára ez már nem is lényeges. Ha ugyanis az ortodox egyház azt mondja, hogy a bináris 101 a decimális 6-osnak felel meg, akkor az – legalábbis az átlagos román hívő fejében – pontosan úgy is van. Kérdések, gondolkodás nélkül. Ördögük van.

Szerző: Lukács János

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban