Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése

Megítélésünk szerint az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg, vagy kerülnek átmentésre újabb, szintén eredménytelen és nem professzionális rendszerekbe.

Anyagunkat vitaindítónak szánjuk, nem titkolva, hogy az elmúlt idõszakban (beleértve az RMDSZ és Tõkés László közti egyeztetéseken felmerült „pénzelosztási\" vitákat is) nem kerültek nyilvánosságra konstruktív javaslatok a támogatási rendszert illetõen, vagy a nyilvánosságra került anyagok nem generáltak érdemi vitát.

A támogatási rendszerben általunk meghatározott legfontosabb problémák a következõk:

– a rendszer idejétmúlt, nem modern;

– a támogatáspolitikai rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn;

– nem létezik kvalitatív kritérium, nincs igazi verseny a beadott projektek között;

– nem létezik igazi kvantitatív kritérium sem, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek;

– nem motiváltak a szereplõk a projektek készítésében;

– nem létezik tényleges szétválasztás a normatív és a projektalapú támogatások közt;

– nem létezik súlyozás a projektek közt.

A legfontosabb lépés a rendszer gyors modernizációja, pontrendszerek kidolgozása, amely egyértelmûvé teszi a projektek rangsorát. A projekteket minél objektívebb kritériumok alapján kell pontozni, nyilvánosan, transzparens rendszerekkel, az újabb EU-s pályázatokban is használt pontrendszerek alapján. Ugyanakkor nagyon sürgõsnek tartjuk a politikai döntéshozók szerepének a minimalizálását a pályázati elbírálóbizottságokban és szakmai kuratóriumok létrehozását. A szakmai kuratóriumok számára egy nyilvános vita alapján szerkesztett támogatási rendszert szabályozó pontrendszer kell hogy legyen a fogódzó pont.

A támogatási rendszerek megreformálásában fontos, hogy jól átlátható, EU-s szabványoknak megfelelõ pénzügyi, elszámolási rendszerekkel legyenek párosítva. Ennek mindenképpen vonatkoznia kell a költségvetések megtervezésére és az elszámolási rend (elszámolási szabályzat) kialakítására.

Semmiképp nem javallott, hogy magyarországi mintákat másoljon le az erdélyi magyar támogatáspolitika, de ugyanakkor elkerülendõ az is, hogy lejárt, nem bevált EU-s támogatási formák struktúrája kerüljön felhasználásra. Itt kiemelnénk, hogy a PHARE-rendszerek a legtöbb esetben nehézkések, bonyolultak, nehezen elszámolhatóak és nem segítik az objektív – minõségi és mennyiségi – kritériumok érvényesülését az elbírálásokban. Sokkal inkább használhatóak a SAPARD-rendszerek – átdolgozva civil használatra – vagy a strukturális alapok mûködési rendszerei. Fontos, hogy a román törvénykezés által meghatározott szabványok érvényesüljenek a pályázati rendszerekben, mivel ez sok esetben megkönnyíti az elszámolást, a számvitelt, és nem „kényszeríti a pályázókat\" a kettõs elszámolások bevett rendszereire.

Kiemelt jelentõséggel bír a programok, támogatási rendszerek meghatározásánál, hogy széles körû társadalmi egyeztetés elõzze meg. Ennek a társadalmi egyeztetésnek kell alapul szolgálnia a projektstruktúrák véglegesítéséhez, és a programok támogatási és pontrendszerének véglegesítéséhez is.

A támogatásokat strukturálni kell. A fõ struktúrákon belül kell meghatározni a támogatások altípusait: kulturális, oktatási, vallási, gazdasági, ifjúsági, sajtó–média stb. alegységekben. A támogatási rendszert központosítani kell, egy központi, reprezentatív és ellenõrzõ szereppel bíró kuratórium létrehozásával, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekrõl. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé (a regionális kuratóriumok javaslata alapján), és azokat véleményezi a központi kuratórium. A többi projektet a központi kuratórium szúrópróba alapján ellenõrizheti. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselõinek és más területekrõl (nem Erdélybõl) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértõknek is. A kuratóriumok javasolt tagsága: 7–10 fõ. A javasolt központi kuratórium feladata a projektek elbírálásának ellenõrzése, az átláthatóság megteremtése, kommunikáció és a nemzeti megmaradást elõsegítõ programok, kiemelt projektek elbírálása.

A támogatási rendszer véglegesítése elõtt reprezentatív felmérésekkel kell igazolni a programok, intézmények fontosságát, valamint a reprezentatív, kiemelt programok meghatározásának független (összeférhetetlenséget elkerülõ) ajánlólevelek alapján, valamint kvantitatív és kvalitatív kritériumok segítségével kell történnie.

A támogatási struktúrákban szereplõ projektek nem fedhetik egymást, egy projekt csak egy bizonyos helyrõl kaphat támogatást. Szigorúan kell venni a programok megvalósíthatóságának feltételeit. Ugyanakkor a projektek benyújtásánál szükséges, hogy a pályázó „tiszta legyen\" a romániai (és esetekben nemzetközi) pénzügyi és bûnügyi szervek elõtt, és mindezt igazolni is tudja.

Javasolt fõ támogatási struktúrák:

1. Kiemelt projektek, programok támogatása (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez a rendszer maximálisan az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. A projekteket közvetlen tárgyalások útján, szakmai bizottságok döntése alapján kell meghatározni. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). A támogatásnak a teljes projekt számára meghatározónak kell lennie, nem lehet kisebb a projektre szükséges éves összeg 15 százalékánál.

A regionális kuratóriumoknak kell elemezniük a programot, majd a központi kuratórium dönt e projektek támogatását illetõen. A támogatás értéke nem haladhatja meg az illetõ program összköltségvetésének 60 százalékát.

2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentõsebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) mûködését kell segíteni. Kiemelkedõen fontos, hogy csakis többéves múltra visszanyúló intézmények mûködését szabad támogatni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát.

a. Legalább 5 (nagyobb támogatás esetén 10) éve létrehozott intézményeket lehet támogatni.

b. Az erdélyi jelentõségû, nemzetmegtartó jelleggel bíró intézményeknek nagyobb értékû támogatásban kell részesülniük.

c. Csakis alkalmazottak, vagy állandó munkatársakkal, székhellyel rendelkezõ intézmények támogatása javallott.

d. E támogatott intézményeknek jelentõs programokat kell futtatniuk legalább 3 éve.

e. A normatív támogatás értéke nem haladhatja meg az illetõ szervezet éves mûködési költségének 40 százalékát.

f. Normatív támogatásban csak 3-5 ajánlólevéllel, sikeres mûködést bizonyító dokumentumokkal rendelkezõ intézmények részesülhetnek.

g. A normatív támogatásban részesülõ intézmények listáját kétévente felülbírálja egy szakmai bizottság.

3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedõ erdélyi programokat, valamint helyi jelentõséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ezért mindenekelõtt szét kell választani két különbözõ kategóriába a projektalapú támogatást:

– regionális, egész közösség számára meghatározó programok – a támogatási alegység értékének maximum 65 százaléka;

– helyi jelentõséggel bíró projektek – a támogatási alegység értékének maximum 40 százaléka.

A programoknak (mindkét esetben) a nemzeti megtartó erõ, a nyitás, megismertetés szempontjait kell teljesíteniük, erõs kulturális és hagyományõrzõ, illetve, építõ jelleggel kell bírniuk. (Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggõ programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentõségû kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát.

a. Több éve futó programok támogatása kiemelt jelentõséggel bír.

b. Kvalitatív kritériumok (nemzetközi jelentõséggel bíró programok, magas hozzáadott értékû programok, nemzetmegtartó jelentõségû programok) alapján javallott a támogatás odaítélése.

c. A támogatás odaítélése szempontjából a kvantitatív kritériumoknak kiemelkedõ jelentõséggel kell bírniuk (programokon résztvevõk száma, indirekt érintettek száma, multiplikátor-hatás stb.)

d. Szigorú és eltéveszthetetlen illetve félreértelmezhetetlen pontrendszer alapján kell meghatározni a nyerteseket. Kvalitatív és kvantitatív kritériumok kiemelten fontosak (résztvevõk száma, programok hatása, kulturális gazdasági hozzáadott érték).

e. A program fenntarthatósága kiemelt jelentõséggel bír a pontozásnál. (az önálló, középtávú fenntarthatóságot igazoló projekteket kiemelten kell támogatni).

f. A programok támogatása maximum az illetõ projektek költségvetésének 60 százaléka lehet.

4. „Pilot projektek\". Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka kell hogy legyen az ilyen típusú támogatás.

a. A projektprogram-támogatások kritériumainak érvényesnek kell lenniük ezen programokra is.

b. Hiánypótló programok kell hogy legyenek.

c. Az újonnan létrehozott projektek költségvetésének a támogatása maximum 40 százalékos lehet.

5. A rendszer fenntartásának költségei – az adminisztratív költségek nem haladhatják meg az össztámogatások értékének 5 százalékát.

a. A rendszer mûködtetésének költségei adminisztratív, irodai, média- és személyzeti költségeket foglalhatnak magukba.

b. A költségeket auditra, átvilágításra és a transzparencia biztosítására lehet használni.

c. A kuratóriumok tagjai napidíjban részesülhetnek, a napidíj felsõ határa az EU által meghatározott, Romániára érvényes napidíj lehet.

Ezen támogatási rendszer kidolgozását, részletes összerakását egy szakértõi csoportokból és cégekbõl álló munkacsoportnak kell végeznie, amely az EU-s támogatási rendszerek kritériumaiból ihletõdik. A támogatási rendszer kidolgozását független szakértõi vita, majd társadalmi egyeztetés követi, és nyilvános fórumok, majd szakértõi csoportok véglegesítése után lép majd érvénybe. A programrendszer életképességét, fejlesztését folyamatosan szem elõtt kell tartaniuk a döntéshozóknak. A támogatási rendszer kidolgozása és a nyilvános vita, majd a program véglegesítése legalább 90 nap. A rendszert életbelépése után legalább kétévente felül kell bírálni. A rendszert legalább kétévente monitorozni, auditáltatni kell független cégekkel, szakmai csoportokkal. A rendszert az elõbb említett kritériumok alapján modernizálni, aktualizálni kell, amilyen gyakran csak megkövetelik a változó gazdasági, politikai tényezõk.

Ezen támogatási rendszer kialakítása egy széles körû társadalmi egyeztetést és „tényleges szakértõk\" bevonását igényli. Nem egy aktuális politikai célnak kell alárendelni, hanem igenis idõt, energiát és szakértelmet igényel. Kidolgozásának hozzá kell járulnia az erdélyi társadalom modernizálásához, a párbeszéd erõsödéséhez, és egy átfogó, erdélyi magyar demokratikus átalakulás egyik alapeleme lehet. Nemcsak politikai akarat kell, hanem az, hogy a civil és gazdasági szereplõk szándéka el tudja indítani ezt a folyamatot.

Ilyés Szabolcs

A szerzõ politológus, pályázati szakértõ, az ErGo Egyesület igazgatója.

Az anyag összeállítását az ErGo Egyesület szakemberei segítették, lektorálták.