Az égi pályák körforgásáról, avagy a cera di spagna kolozsvári felfedezéséről

A professzor szerint az említett kiadásból alig néhány tucat maradt fenn napjainkig, így a kolozsvári példány értéke felbecsülhetetlen, és Romániában unikumként tartják számon. Az Akadémiai Könyvtár egyik szakavatott dolgozója Stratan professzor elmondása alapján megállapította, hogy a világon is egyedülálló kincsre leltek.

Az 1543-ban, Nürnbergben kiadott De revolutionibus orbium… egykori possessorai bizonyára nem gondolták, hogy a nagy felfedezések kora 2009 őszén kezdődik Kolozsváron. A De revolutionibus… kolozsvári példánya az unitárius kollégium tudós tanára, a Padovában tanult Árkosi Benedek orvosdoktor adományaként 1647-ben került Ernyei Mosa István birtokába, majd innen a kolozsvári unitárius eklézsia könyvespolcára.

Az Árkosi Benedek és Ferenc könyveiről 1661-ben készült jegyzékében Kopernikusz műve a 18. sorszám alatt szerepel. A kolozsvári unitárius eklézsia 1738-ban készült könyvjegyzékében is nyilvántartják a könyvritkaságot. 1948-ban az iskolák államosításával az Unitárius Kollégium könyvtára is a Román Tudományos Akadémia fennhatósága alá került. A kolozsvári Akadémiai Könyvtár ízléses, az utcaképbe „tökéletesen belesimuló” épülete 1974-ben nagylelkűen helyet biztosított az államosított Római Katolikus Lyceum, a református kollégium, a kolozsvári unitárius Kollégium, a kolozsvári ferences zárda, a Balázsfalvi Görög Katolikus Érsekség és a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspöki Könyvtárnak. Kutatók százai keresték fel minden esztendőben a Farkas utcai könyvtárat, de úgy látszik, a vagyont érő Kopernikusz-kötet elkerülte figyelmüket. A szerencsés kezű professzor felfedezése nyomán a bibliofil világ figyelmébe Kolozsvár és Kopernikusz kerül – legalábbis ezt írta az egyik újságíró.

A könnyen felejtő késő maradék nagy-nagy szerencséjére néhány „jelentéktelen” kutató már 1973-ban felfedezte Kopernikuszt, s az 1543. évi editio princeps „egyetlen” kolozsvári és az „egyetlen” brassói példányát is. A kolozsvári példányról Hajós János Kopernikusz születésének 500. évfordulóján Korai Kopernikusz-vonatkozásainkról címen közölt tanulmányt a Korunkban. (Megállapításait az 1999-ben megjelent Barangolás kolozsvári könyvtárakban című művében is megismételte.)

Binder Pál 1973-ban a Brassói Lapokban A nagy csillagász hazánkban címen méltatta a kopernikuszi fordulat jelentőségét és írta le (igaz, hogy tévesen) a De revolutionibus orbium… koronás városban őrzött példányát. Dankanits Ádám XVI. századi olvasmányok című, 1974-ben a Kriterionnál megjelenő kötetében nemcsak a Kopernikusz-recepcióról írt, hanem a 2009-ben „felfedezett” mű címlapjának fényképét is közölte.

Puiu Sidonia 1994-ben a kolozsvári De revolutionibus orbiummal egybekötött Agricola mű leírásakor (Circulaţia cărţilor lui Georgius Agricola în Transilvania) felhívta a figyelmet a nürnbergi nyomda termékére is. Owen Gingerich An annotated Census of Copernicus’ De revolutionibus (Nuremberg, 1543 and Basel, 1566), Leidenben 2002-ben megjelenő művében összeszámlálta a világon fellelhető „néhány tucat” kötetet és a Kárpát-medencei példányokat leszámítva kb. kétszázhetven exemplárumot regisztrált.

„A magyar Kopernikusz-vadász” Farkas Gábor Farkas nemrég megjelent tanulmányában – Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében – részletező pontossággal adatolja a magyar Kopernikusz-recepciót és mondja ki, hogy: „jelen pillanatban az 1542-es kiadásból [De lateribus et angulis triangularum] 62 db, az 1543-as kiadásból 279 db (a kolozsvárival és a brassóival), az 1566-os kiadásból pedig 326 db (a ljubljanaival és a kalocsaival) példány ismert”. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai sorozatban hamarosan megjelenik Bíró Gyöngyi magyarországi kutató „Menjetek, szép könyvek, Kolozsvárra!” Unitárius intézményi- és magánkönyvtárak Kolozsvárott a kezdetektől 1738-ig című könyve. A kiadás előtt álló kötet szerzője részletes leírását és bibliográfiát állított össze a kopernikuszi műről (is).

A kolozsvári „felfedezés” jelentőségét természetesen nem akarjuk alábecsülni, csupán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy számon tartjuk könyveinket, és tudjuk, mit és mennyit érnek a kommunista hatalom által elrabolt kincseink. A De revolutionibus orbium... possessorai Krasznai Ferenc, Árkosi Benedek majd Ernyei Mosa István, végül a kolozsvári unitárius eklézsia „...az Úr házának kincsei közé tevé(k)” az értékes kötetet.

Az évszázadok során az unitárius közösség nem rejtette sem véka alá, sem dupla falú páncélszekrénybe egykori jótevői adományát, hanem nemzedékek sorát okította tudományra, filozófiára, emberségre s arra, hogy a könyvek értéke nem az eurómilliókban van, hanem a tudomány önzetlen továbbadásában. Talán ennek is tudható be, hogy egy homoródmenti kis faluban, Oklándon, Elekes András asztalosmester, papja tanácsára, a templomot díszítő 1771-ben készült egyik kazettán a kopernikuszi heliocentrikus naprendszert ábrázolta.

Szerző: Kovács Sándor, unitárius teológiai tanár