Ugyanakkor semmilyen érdemleges lépés nem történt annak érdekében, hogy csökkentsék a jelenleg közel 30 ezer töltetből álló atomarzenált, amelyet az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Izrael, Nagy-Britannia, India, Pakisztán és vélhetően Észak-Korea birtokol. Tévedésből vagy téves helyzetmegítélésből most ugyanúgy bekövetkezhet a globális holokauszt, mint a hidegháború idején.
A legjelentősebb korlát az eredeti öt atomhatalom és a több mint 180 ország számára az 1970-ben aláírt Atomsorompó-egyezmény. Ennek legfontosabb célkitűzése „az atomfegyverek és nukleáris fegyvertechnológiák elterjedésének megelőzése... és távlatilag a nukleáris leszerelés”. Az ENSZ legutóbbi 2005-ös, ötéves értékelő konferenciáján csak Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea nem vett részt – az első három előrehaladott, az utóbbi kezdetleges atomarzenállal rendelkezik.
Az amerikai kormány nem járt elöl jó példával, máris kilépett a ballisztikus rakéták használatát tiltó szerződésből, amely összekapcsolja az atomtöltetek tesztelésének és új fegyverek kifejlesztésének korlátozását annak a fenyegetésnek a megelőzési politikájával, hogy egy ország atomfegyvereket vessen be egy másik állam ellen, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ez a döntés bátorította Kínát, Oroszországot és az Atomsorompó-egyezményt aláíró többi országot arra, hogy hasonló lépésekkel válaszoljanak.
Ismerve még 1974 óta India nukleáris ambícióit, én és más amerikai elnökök következetes politikát írtunk elő: nem szabad atomtechnológiát vagy ellenőrizetlen nukleáris nyersanyagot eladni Indiának és más országoknak, amelyek nem írták alá az Atomsorompó-egyezményt. Jelenleg ezek a korlátok megszűnőben vannak.
Nem kételkedem abban, hogy India politikai vezetői éppen annyira felelősen kezelik országuk arzenálját, mint az eredeti öt atomhatalom. Csakhogy van egy alapvető különbség: az öt atomnagyhatalom aláírta az Atomsorompó-egyezményt, és leállították a fegyverekben használatos hasadóanyag gyártását.
Az indiai vezetőknek vállalniuk kellene ezeket a kötelezettségeket, és más atomhatalmakhoz csatlakozva alá kellene írniuk az atomteszteket tiltó átfogó egyezményt. Ámde ők elutasították ezeket a lépéseket, és ragaszkodnak a korlátlan nemzetközi segítséghez, hogy az India jelenlegi éves kapacitását jóval meghaladó 50 atomfegyverhez elegendő hasadóanyagot termeljenek.
Ha India igénye elfogadható, miért fogják vissza magukat az Atomsorompó-egyezményt aláíró, műszakilag fejlett államok, mint például Brazília, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Japán, hogy a kevésbé felelős államokat ne is említsük?
Miután próbaképpen megszerezte az Egyesült Államok jóváhagyását politikája iránt, India két további akadállyal szembesül: elfogadható megállapodást kell kötnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), és mentességet kell szereznie a Nukleáris Ellátó Csoporttól (NSG), ettől a 45 országot tömörítő szervezettől, amely eddig elutasította az atomkereskedelmet minden olyan állammal, amely nem hajlandó elfogadni a nemzetközi nukleáris standardokat.
Az NSG nem atomhatalom tagjai Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dél-Afrika, Dél-Korea, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Japán, Kanada, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Új-Zéland és Ukrajna.
Az IAEA és ezeknek az államoknak a szerepe nem az, hogy megakadályozzák Indiát a nukleáris létesítmények vagy akár atomfegyverek fejlesztésében, hanem, hogy biztosítsák: India a világ minden felelős országához hasonlóan jár el, aláírja az Atomsorompó-egyezményt és vállalja a többi kötelezettséget is.
Az atomhatalmaknak az élre kell állniuk, visszafogva saját tevékenységüket, hogy minél kevésbé távolodjanak el az Atomsorompó-egyezmény nemzetközi korlátozó intézkedéseitől. Mai döntéseik békés vagy halálos örökséget teremtenek a jövő számára.
A szerző az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke
© Project Syndicate, Krónika 2007.
Fordította: Fall Sándor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok