A SZNT autonómiakoncepciója

A szavazónak kizárólagarról kell véleményt nyilvánítania,hogy „akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státustkapjon, és a település ahol él, ehheztartozzék?”. Az autonóm státus fogalma azonbanmeglehetősen tág, nemzetközi jogi normákhiányában ennek értelmezése kizárólaga törvényhozó testületen, vagyis aparlamenten múlik.
Eddig mindössze kételképzelés került kidolgozásra Székelyföldautonómiájának konkrét formájátés tartalmát illetően. Az egyik a Csapó Józsefnevével, a másik a Bakk Miklós nevévelfémjelezhető koncepció.
Az SZNT az előbbit vállaltafel. A 2003-ban kidolgozott Székelyföldautonómiastatútuma* nagyrészt CsapóJózsef 1995-ös szövegén alapszik. Atervezetet eddig kétszer nyújtották be Romániaparlamentjébe. Első alkalommal 2004. február 25-énBirtalan Ákos, Kovács Zoltán, PécsiFerenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és VekovKároly terjesztette be, másodjára 2005. június30-án Garda Dezső és Sógor Csaba. A parlamentmindkét esetben elutasította a tervezetet.
Az SZNT autonómiatervezetétszámos bírálat érte. Nemcsak az autonómiagondolatát eleve elutasító közéletiszemélyiségek és pártok részéről,hanem a autonómia mellett állást foglalóRMDSZ és számos független értelmiségirészéről is.

Az SZNT autonómiakoncepciója

A tervezet területi elvűpolitikai autonómiát javasol. Az autonóm státusúSzékelyföld a romániai közigazgatásiszerkezetbe nem illeszkedő entitásként jönnelétre. Az ország többi részén működőmegyerendszert Székelyföld esetében elveti, ésa települések és a központ közéaz addigi egy területi közigazgatási egységhelyett kettőt iktatna: a regionálisat (Székelyföld)és az alsóbb szintű, a megyéknél kisebbtörténelmi közigazgatási egységeket(székek).
Székelyföld régióa jelenlegi Kovászna és Hargita megyét, illetvea történelmi Marosszéket foglalná magába.Alsóbb szinten nyolc székből tevődik össze,melyek magukban foglalják a székely közületihelységeket: Kézdiszék (székhelyeKézdivásárhely), Orbaiszék (székhelyeKovászna), Sepsiszék (székhelyeSepsiszentgyörgy), Csíkszék (székhelyeCsíkszereda), Udvarhelyszék (székhelyeSzékelyudvarhely), Gyergyószék (székhelyeGyergyószentmiklós), Marosszék (székhelyeMarosvásárhely), Miklósvár- ésBardócszék (székhelye Barót).
Székelyföld törvényhozótestülete az Önkormányzati Tanács, végrehajtószerve az Önkormányzati Bizottság lenne.
A statútum kimondja, hogy mindenállampolgár számára biztosított ateljes és tényleges egyenlőség, azÖnkormányzati Tanács hatáskörébetartozik ennek biztosítása.
A magyar nyelv regionálishivatalos nyelv státusú, azokban a közigazgatásiegységekben pedig, ahol más kisebbségekmeghatározott lélekszámot érnek el(községben százat, városban ezret,municípiumban ötezret, szék területéntízezret), azok anyanyelve helyi hivatalos nyelv státustnyerne.
Garantálná Székelyföldzászlajának, jelvényének, a székelyszékek zászlajának, jelvényeinek, illetvea magyar nemzeti szimbólumok és más kisebbségekszimbólumainak szabad használatát, az államiszimbólumok használatára pedig a törvényesszabályozások lennének érvényesek.
Székelyföld Önkormányzataaz Önkormányzati Tanács megválasztásakorjönne létre, melyet a területen állandólakhellyel rendelkező, választásra jogosultakáltalános, titkos és közvetlen szavazássalválasztanának meg.

A régió szervei

A régió intézményei:az Önkormányzati Tanács, az ÖnkormányzatiBizottság és Székelyföld Elnökelennének, a székeké: a Széki Tanács,a Széki Bizottság és a Széki Elnök,a települési önkormányzatoké: aKözségi Tanács vagy a Városi Tanácsvagy a Municípiumi Tanács és a Polgármester.
Az Önkormányzati Tanács77 tagú, tagjait arányos rendszerben általánosannégy évre választanák.
Ellátja Székelyföldpolgárainak érdekvédelmét,közképviseletét, illetve a közigazgatásifeladatokat; megvalósítja a decentralizációt;„garantálja a régió költségvetéséneknyilvánossá tételét”; „érvényesítiés megőrzi a törvényességet”. Hatáskörea következő területekre terjed ki: az önkormányzatstruktúrája, intézményei; törvényerejűrendeletek; művelődés; oktatás; anyanyelvhasználat;történelmi, művészeti, építészeti,régészeti és tudományos örökség;szociális kérdések; tájékoztatás;regionális vagyon kezelése, vállalatokműködtetése; helyi adók és illetékek;pénzügy; Székelyföld képviselete.
Törvényerejű rendeleteketa következő területeken hozhat: „a régióhivatalaira és azok személyzetére vonatkozórendtartás”; „a székely székek testületeirevonatkozó rendtartás”; első szintű közigazgatásiegységek létesítése és azokhatárainak módosítása; telekkönyvezés;tűzvédelem; egészségügy; kereskedelmikamarák szabályzata; gazdasági társaságok;hitelszövetkezetek; vagyonbiztosítás; regionálisközszolgáltatás; rendfenntartás és arendőrséggel való együttműködés;bányák, energiatermelés; helyi érdekeltségűenergiafejlesztés és annak hasznosítása;mezőgazdálkodás; erdőgazdálkodás;környezetvédelem; helyi személyforgalom,áruszállítás; tömegtájékoztatás;társadalmi gondozás.
A tervezet értelmében azÖnkormányzati Tanács rendőrségetállíthatna fel az alkotmányban nem szabályozottesetekben. A rádió- és televízióadásokravonatkozóan előírásokat hozhat, de csak atörvényes rendelkezések kiegészítéseés érvényesítése terén.
Az Önkormányzati Bizottságelnökét és tagjait Székelyföld elnökenevezi ki, azonban tagjait, a bizottság elnökénekjavaslatára, az Önkormányzati Tanács titkosszavazással négy évre jelöli.
Az Önkormányzati Bizottsággyakorolja a végrehajtó hatalmat a következőterületeken: a törvényerejű rendeletekérvényesítése, felügyelete,végrehajtása; testületeinek működtetése;határozatok indítványozása; hivatalibesorolás és előléptetés; regionálisközszolgáltatások, közintézmények,regionális érdekeltségű vagyon kezelése;saját gazdasági társaságainak alapításaés működtetése; adóhatóságikompetenciák gyakorlása; költségvetéskidolgozása és végrehajtása; gazdaságifejlesztés; adóügyi, pénzügyi,kereskedelmi politika végrehajtása; hatóságiintézmények létrehozása, megszüntetése;közbiztonság, rendőrséggel valóegyüttműködés; helyi hatóságokönállóságának védelme; arégióra vonatkozó nemzetközi szerződésekés egyezmények, régiók köztiegyüttműködés; az egyenrangú nyelvek szabadhasználatának szavatolása; állami iskolákműködtetése; az állam törvényeinekalkalmazása.
Jogosult televízió- ésrádióadók, nyomtatott sajtó,tömegtájékoztatási eszközökalapítására és működtetésére.Feladatai közé tartozik a közjegyzők, vezetőbeosztású köztisztviselők kinevezése is.
Székelyföld elnökeellátja a régiók képviseletét.Általános, titkos és közvetlen szavazássalnégy évre választják: „a parlamenttagjait megillető immunitással rendelkezik”, és „nemtölthet be egyéb közhivatali vagy magántisztséget”.
Az elnök kompetenciáitképezi „az Önkormányzati Tanácsrendkívüli ülésének összehívása”;„az Önkormányzati Bizottság elnökénekkinevezése”; a kijelölt vagy visszahívottönkormányzati bizottsági tagok kinevezésevagy felmentése; felkérésre elnökölnia bizottság ülésein; az ÖnkormányzatiTanács rendeleteinek legfennebb 20 napon belüli aláírásaés kihirdetése; a Széki Tanács rendeleteitörvényességének felügyelete; atörvények, a törvényerejű rendeletekalkotmányosságának előzetes értékelésénekkérelmezése az Alkotmánybíróságnál;a jogi normák alkotmányosságárólvaló döntés kérelmezése azAlkotmánybíróságnál; népszavazáskezdeményezése az Önkormányzati Tanáccsalvaló egyeztetést követően a Székelyföldetérintő fontos kérdésekről.

A székek szervei

A széki tanácsok aszékely közületi vidékek döntéshozóönkormányzati testületei. Hatáskörükbetartoznának a széki hivatalok és személyzetükműködési szabályzata; településekkétnyelvű elnevezése; történelmi,művészeti és néprajzi értékekvédelme; helyi szokások és hagyományokmegőrzése; kulturális létesítmények;területrendezés és településszervezés;önkormányzati intézmények megszervezése;a helyi önkormányzatok kezdeményezéséretelepülések határainak módosítása;környezetvédelem; közhasználati jog;kézművesség; lakásépítéstámogatása, szociális lakások építése;szociális gondozás és népjólét;iskoláztatás, iskolaépítés;szakképzés, szakoktatás; kereskedelem; helyivásárok és piacok; területi érdekeltségűipari termelés; erdőgazdálkodás, erdészetiszemélyzet; vadászat, vadgazdálkodás;mezőgazdaság; vízgazdálkodás ésrendészet; az idegenforgalom fejlesztése; legelők;állat- és növényvédelem;egészségvédelem; út-, gáz- ésvízhálózat; távközlés,közszállítás; utak, vasutak éskábelszállítás; közszolgáltatásés személyzet; kisajátítás;közmunkák; gazdasági szféra szabályozása;sportolás támogatása.
A Széki Tanács „a székiilletőségű polgároknak előnyt biztosít amunkaközvetítésnél a székterületén”, azonban a tervezet azt is kimondja, hogy „aszék területén a munkaközvetítéssorán nyelvi hovatartozás alapján különbségettenni tilos”, rendelkezhet a helyi rendőrség felügyeletéreés az azzal való együttműködésrevonatkozóan. Rendelkezési jogkörei kiterjednek azalap-, közép- és felsőfokú oktatásműködtetésére, megszervezésére ésfelügyeletére; a tömegtájékoztatásra;költségvetésre.
A széki bizottságok aszékely közületi vidékek végrehajtóönkormányzati testületei. Végrehajtóihatáskörei a következők: rendeletek alkalmazásaés betartatása; önkormányzati testületekműködtetése; jogszabálytervezetek benyújtása;hivatali besorolás és előléptetés;közszolgáltatások, közintézmények,állami társaságok felügyelete; területiköz- és magánvagyon kezelése; sajátgazdasági társaságok alapítása;adóhatósági hatáskörökgyakorlása; saját költségvetés;gazdasági fejlesztés; terület adóügy,pénzügy, kereskedelmi politika; területi hatóságiintézmények létrehozása ésmegszüntetése; közbiztonság védelme,rendőrséggel való együttműködés, arendőrség helyi parancsnokságainak ellenőrzése;helyi hatóságok önállóságánakvédelme; hivatalos nyelvek szabad használatánakbiztosítása; közoktatás; területikulturális ügyek igazgatása, kulturálisintézmények működtetése; a kulturálisörökség, múzeumok, tudományos éskulturális intézmények ellenőrzése ésfenntartása; a gazdaság felügyelete;környezetvédelem koordinálása; területivizek; idegenforgalom; szociális gondoskodás;egészségügy.
Saját televízió-és rádióadót működtethet. Másönkormányzatokkal megegyezéseket köthet,különböző területeken együttműködhetmás közületekkel.
A széki elnök ellátjaa székely közületi vidék képviseletét.Mindazok a hatáskörök megilletnék székiszinten, amelyek Székelyföld elnökétregionális szinten, és belföldi kapcsolatokban aszéket képviselnék.

A települési önkormányzatok

A székelyföldi településiönkormányzatok sajátos státust éstöbblethatásköröket élveznek, azátruházott hatásköröket illetőenkizárólagossággal rendelkeznek. A közösségiügyeket érintően kompetenciájukba tartozik azanyanyelvi oktatás; anyanyelvű kultúra, művelődésiintézmények; anyanyelvű tömegkommunikáció;szabad anyanyelvhasználat a magán- és aközéletben, közintézményekben,bíróságokon; szociális kérdések;terület- és településfejlesztés;gazdasági fejlesztés; közvagyon kezelése;„a települések nemzetiségi-etnikaiösszetételének erőszakos megváltoztatásárairányuló törekvések” és „atelepülések határvonalainak erőszakosmegváltoztatására vonatkozó törekvések”megakadályozása; községek létesítése;közrend és közbiztonság fenntartása azönkormányzatnak alárendelt rendőrségrévén; helységnevek, jelképek,kitüntetések; nemzeti ünnepek kijelölése,megtartása; műemlékek és emlékhelyekvédelme; pályázatok kiírása;ösztöndíjak; intézmények ésvállalatok működtetése; kisajátításokvégrehajtása; könyvtárak, médiatárak,levéltárak, múzeumok és másintézmények fenntartása. Továbbáifjúsági és felnőttképzés; erdő-és vízgazdálkodás; községierdők; községi legelők; településiérdekeltségű ásvány- és hévizek,gyógyfürdők, természeti kincsek; településiérdekeltségű vadállomány; településijövedelemadó 90%-a; adók és illetékek80%-a.

Anyanyelvhasználat

Székelyföld lakosainakjogukban állna az oktatás valamennyi szintjén ésformájában anyanyelvükön tanulni.Magánszemélyek és jogi személyek egyarántlétesíthetnének felekezeti ésmagánintézményeket. Anyanyelvi képzésműködhet, ha igénylik önállóóvodákban, óvodai csoportokban; önállóelemi és középfokon iskolákban,tagozatokon, osztályokban és csoportokban; afelsőoktatásban „önálló egyetemen,főiskolákon, szakkollégiumokban, egyetemi karokon,tagozatokon, évfolyamokon, felsőoktatásicsoportokban”; posztgraduális szinten.
Ugyanakkor a román nyelvelsajátításának lehetőségérőlis gondoskodniuk kell, ennek érdekében „sajátosszempontok szerint összeállított oktatásiprogram és tankönyv” meglétéről kellgondoskodniuk, felsőbb szinten pedig a szakkifejezések románnyelven való elsajátításánaklehetővé tételét is előírja. Az oktatókképzése a statútum értelmében azállam és Székelyföld közösfeladata. Továbbá garantálja a külföldipedagógusok akadálytalan alkalmazását ésa főtanfelügyelőség, a széki tanfelügyelőségszintjén külön igazgatóságok éstanfelügyelő testületek létrehozását.A közművelődésben a magyar nyelv úgyszinténszabadon használható. Garantálja a nemzeti,etnikai, nyelvi közösségek számáraszervezeteiken keresztül anyanyelvi tudományos ésközművelődési tevékenység folytatását,a nemzetközi kapcsolattartást.
A tervezet biztosítaná azanyanyelv használatát a helyi és a regionálisközigazgatásban, ennek érdekében ahivatalokba az etnikumok nyelvét ismerő és a körükbőlválasztott személyek kinevezésérőlrendelkezne. A helységek, utcák, terek, intézmények,közületek nevét egyrészt románul,másrészt az egyes településekben többségetalkotó etnikumok nyelvén kell feltüntetni, igényesetén pedig bármilyen más nyelven is. Ajogszabályokat, nyomtatványokat románul ésmagyarul, illetve adott esetben más nyelveken kell közzétenni.Az igazságszolgáltatásban a következőrendelkezések vonatkoznának az anyanyelvhasználatra:annak korlátlan használatára az igazságügyben,szabad használata a büntető, polgári ésközigazgatási eljárásban. Az eljárása polgár anyanyelvén folyna, az iratokat az érintettszemélyek anyanyelvén és az államhivatalos nyelvén egyaránt rögzítenikellene.

Pénzügyek

A tervezet értelmébenSzékelyföld regionális, széki éstelepülési önkormányzatai hatásköreikellátása érdekében pénzügyiautonómiával rendelkeznének. Ugyanakkorelismeri, hogy az államnak joga van a regionálisdiszparitások csökkentése érdekébenpénzügyi kárpótlási mechanizmusokatkialakítani.
A önkormányzatok egyarántellátnák az állami és a helyi adókbegyűjtésének feladatát. Forrásaikat „azállam által teljesen vagy részben átengedettadók”; az azok után járó illetékek;„állami bevételből való részesedések”;„saját adók, illetékek, különadók”;„saját vagyonból származó jövedelmek”;„magánvagyonból származó jövedelmek”;adományok; „az államtól átvállaltszolgáltatások és feladatok arányábanállami költségvetésből átutaltpénzeszközök” jelentenék. Az önkormányzatokterületén beszedhető adók és illetékek80 százaléka, illetve a jövedelemadók 90százaléka helyben maradna.
A székek forrásait atelepülési önkormányzatok és aregionális önkormányzat részérőlátutalt költségvetési kiegyenlítések,a régió forrásait a településiönkormányzatoktól és az államiköltségvetésből befolyó költségvetésikiegyenlítések, illetve mindkét esetben sajátjövedelmei és az esetleges adományok képeznék.

A konkurrens autonómiakoncepció

Csapó Józsefkoncepciójától nagymértékben eltérBakk Miklós koncepciója. A 2003-as Autonómia-csomagtervaz autonómia igényét nem a népekönrendelkezési joga felől fogalmazza meg, hanem asajátos regionális identitás felől. Ez akoncepció nem a nemzetállami eszme leképezése,hanem Románia teljes közigazgatási rendszeréneka politikai decentralizáció jegyében valóújragondolása. A spanyol és olasz mintátkövetve regionalizálná az államot,alkalmazná az aszimmetrikus regionalizmus elvét. Arégiók egymástól különböző,politikai, társadalmi, kulturális és természetiadottságaikkal összhangban állóautonómiamegoldásokat dolgozhatnának ki.
Ehhez a megközelítéshezilleszkedve az ugyancsak 77 tagú SzékelyföldÖnkormányzati Tanácsában sajátosparitásos hatalommegosztást juttatna érvényre,a mandátumok 80-20 százalékban, vagyis 62-15arányban oszlanának meg a magyar és románközösség között.
Ugyancsak lényeges különbség,hogy a régión belül Bodzavidék különlegeskörzet státust kapna, Marosvásárhely pedigúgyszintén sajátos státussal rendelkezne,és egyik székhez sem tartozna. n A szerző politológus

* Székelyföld autonómiastatútuma (Terra Siculorum - Tinutul Secuiesc). SzékelyNemzeti Tanács[http://www.sznt.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=18& Itemid=48], 2007. 02. 12.