A nemzethez tartozás létalapja

A közös értékek,az európai biztonság és stabilitáskiterjesztése, a bővítés következeteshíveként Magyarország kezdettől támogattaa román csatlakozási törekvéseket, smeggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésbenközösek ma és a jövőben is.
Mind a magyar, mind a románnemzet legjobbjai – történelmi korszakokon átívelően– Európában látták sajátországuk és népük méltóhelyét. Az igazi európaiság sosem állt,és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshozvaló ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogokáltalános uralma, és különösen azEurópai Unió érték- ésjogközössége segít túllépniazokon a problémákon, amelyeket főleg a 19. századóta egyrészt az állam, másrészt anyelvi, történelmi és kulturális közösségetalkotó nemzet viszonyának meghatározásaokozott. Mind a magyar, mind a román nép számárarengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések,amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni.Az állam integritása és a kulturálisközösséget képező nemzet nem egymástkizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásomelőtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét,ahol a románság zöme él. A magyar alkotmányegyébként őket is államalkotótényezőként ismeri el. Mind az országos románönkormányzat székházában, mind agyulai ortodox templomban, ahol nagy örömömrevalóságos tömeg gyűlt össze, a románnemzet részeként üdvözöltem őket. Ittvan tehát az idő, és itt van a lehetőség, hogya történelmi sérelmeken és bizalmatlanságontúllépjünk.
Szolgáljanak támaszulazok a történelmi pillanatok, amikor a közösértékek, magasabb eszmék jegyében mindkétnép fiai akár életük vagy szabadságukárán is kiálltak a szabadság mellett, ésfelkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Megrendülve ésmély tisztelettel hajtok fejet azok előtt a romániaimagyarok, románok és szászok előtt, akik 50évvel ezelőtt nyilvánosan is szolidaritástvállaltak az 1956-os magyar forradalommal, és súlyosmegtorlás áldozatai lettek. És emlékezemazokra is, akik nemzetiségre való tekintet nélkül,közösen indították el 1989-ben a diktatúraelleni harcot, s léptek arra az útra, amely máraaz Európai Unióba vezette Romániát.
Tagságunk az EurópaiUnióban történelmi lehetőség Magyarországés Románia kapcsolatában. Az Unió egységa sokféleség megőrzésében. Az EurópaiUnió nemcsak az oly sokat emlegetett alapszabadságoktérsége. Olyan alapelvek is jellemzik, mint aszubszidiaritás, a decentralizáció és aregionalizmus. És az Unió is osztja azokat az elveket,amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, aNemzeti Kisebbségek Védelméről SzólóKeretegyezményben, a Regionális vagy KisebbségiNyelvek Európai Chartájában vannak lefektetve.Az ezekben is kifejeződő uniós értékközösségad alapot országaink jövőorientáltegyüttműködésének. Az együttműködésalatt pedig nem csupán az egyébként is működőgazdasági kapcsolatokat vagy adott ügyekben összehangoltpolitikai fellépést értek. Ennél sokkaltágabban, de egyben a két nép és kétország viszonyát jellemző fogalomként azegyüttműködésnek jóindulatú ésfelszabadult kölcsönösséget kell jelentenie.
Románia másfélmillió lelket számláló magyar közösségotthona is. Õk, miközben Románia állampolgárai,önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvükés kultúrájuk alapján eltéphetetlenszálakkal kötődnek Magyarországhoz és azegész Kárpát-medencei magyarsághoz. Létükalapja a magyar nemzethez tartozásuk. Emberi méltóságukhozvaló joguk – ami minden emberi jog alapja – követelimeg ennek elismerését és sértetlenségét.A romániai magyar közösség nélkülözhetetlenszerepet játszott a romániai rendszerváltásban,az elmúlt másfél évtized belsőátalakulásában és a demokráciakiépítésében, továbbá azország euroatlanti integrációjában.Románia teljesítményéhez az ő munkájukis hozzájárult, amiért köszönet éselismerés illeti őket. Történelmi feladatuk amagyar–román viszony új alapokra helyezésébenvaló közreműködés. Különelismeréssel kell szólnom az erdélyi történelmimagyar egyházak szerepéről, amelyek rengeteget tettekés tesznek a magyarság identitásánakmegőrzéséért.
A romániai magyarság maaz Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Ez indokolja mind az anyaországhoz való viszonykülönleges intenzitását, mind pedig Romániánbelüli helyének sajátosságát. Azutóbbinak, a fent felsorolt európai nemzetközijogi szerződésekkel összhangban, megfelelő jogokban ésintézményekben is formát kell öltenie. Aromániai magyarság önszerveződésétés érdekérvényesítésétbiztosító politikai, jogi és kulturáliskeretek továbbépítése – beleértvea román törvényhozás asztalán lévőkisebbségi törvény elfogadását, azegyházi kárpótlás kiteljesítését,valamint a különféle autonómiaformákrólfolytatandó demokratikus párbeszédet – mindkétnemzet és mindkét ország érdeke.
A Bãsescu elnök úrral, aromán parlament két házának vezetőivelés a kormányfővel folytatott tárgyalásaimonmeggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenénekés kilátásainak megítélésébenszámos kérdésben azonos a véleményünk.Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós közösséggelfémjelzett új korszakban közös feladatunk az,hogy bizalommal és egymás megértésérenyitottan törekedjünk a magyar–román együttműködésfejlesztésére. A Magyar Köztársaságelnökeként mindent megteszek ezért.

Bukarest, 2007. február 12.