A mindent átszövő Földrajzi Információs Rendszer

A Földrajzi Információs Rendszer a számítástechnikán alapszik, és lehetõvé teszi a földrajzi információk gyûjtését, elemzését, feldolgozását és tárolását, tulajdonképpen a térbeli kapcsolatok elemzését. A rendszer használatával kartográfiai valamint grafikai elemzések és megjelenítések hozhatók létre. Multimédia, grafikus adatbázisok, virtuális valóság, szimuláció, GIS, CAD, Internet – néhány kulcsszó, mely szavatolja az informatika és a térinformatika jövõbeli szerepét. És ezeket is átszövi a Földrajzi Információs Rendszer.

A szervezéstudomány segédeszköze

Az információs rendszerek között kitüntetett szerepe van a térbeli információkat feldolgozó térinformatikai rendszereknek. A megkülönböztetést a hellyel, térbeliséggel kapcsolatos információk speciális kezelése indokolja. A számítógépes tervezés a többdimenziós szimuláció és modellezés kapcsán szintén térbeli adatokat dolgoz fel. Azon rendszereket, amelyek a Földrõl mint közvetlen környezetünkrõl tárolt térbeli információkat dolgozzák fel, földrajzi információs vagy geoinformációs rendszereknek nevezzük, az ezekkel foglalkozó tudományterület a geoinformatika; a magyar nyelvhasználatban a térinformatika és térinformációs rendszer kifejezés honosodott meg. A térinformatika valamennyi térbeli információval foglalkozó rendszert magában foglal, és ennek csak egy részeleme a geoinformatika. A helyhez kapcsolódó információk feldolgozása több intézmény rendszertechnikai kérdésköre. A térinfomatikai indíttatású Földrajzi Információs Rendszer (FIR, angolul GIS: Geographic International System) a 20. század végén fejlõdött ki, és napjainkra már bevonult a nagy információs rendszerekbe. A Földrajzi Információs Rendszer a szervezéstudomány igazi segédeszköze, a környezetvédelem segítõtársa, hiszen a környezet állapotának vizsgálatára alkalmazzák kataszteri hivatalokban, illetve a mûholdfelvételek elemzésében. Ma a digitális térképezés sem képzelhetõ el a Földrajzi Információs Rendszer nélkül. A térinformatikai menedzsment, mérnöki gyakorlat, mûholdas helymeghatározás, települési térinformatika mind-mind a Földrajzi Információs Rendszer eredményeit és a térinformatika eszköztárát hasznosítja; programok (soft) sokasága jelent meg az elektronikus piacon (Mapinfo, Microsoft Excel DataMap, Arcview, ArcExplorer, Arc/Info, Microstation, Arcview, DataMap, Idrisi, Surfer).

A térinformatikai képzés elemei

Az egyetemi diákságot is foglalkoztatja a korszerû adatbázisok elkészítése és használata, ugyanis a mindennapi életben és kutatómunkában igen fontos a gyors és a naprakész tájékozódás. A térinformatikai képzést célirányos képzésként fogjuk fel: adatgyûjtési technikákra még a szakdolgozatok és államvizsga dolgozatok elkészítésénél is szükség van. A hallgatók alapszinten megismerkednek a térinformatika lényegével, a digitális térkép használati lehetõségeivel és más gyakorlati hasznosításokkal (kataszteri felmérések, földhivatali nyilvántartások, adatbáziskezelés, vállalkozói címjegyzékek, geomarketing – azaz települési, kistérségi demográfiai adatbázis és statisztikák összeállítása, telemarketing (a bemenõ és kijövõ szolgáltatások), a városok digitális utcatérképeivel (rétegelt információkkal: háztömbök, értékesítési címek, potenciális ügyfelek, ügyfelek adatbázisa, 3D-megoldások és modellezés stb.), kistérségek statisztikai-gazdasági vizsgálatával (kedvezményezett kistérségek, elmaradott vagy hátrányos helyzetû kistérségek, közlekedési árnyékban levõ települések, tartós munkanélküliséggel sújtott térségek), üzleti térinformatikai térképekkel (turisztikai értékkataszter és vonzástényezõk térképe, Turinform irodák térinformatikai rendszere, Céginfo stb.). Ezek mind hasznos tevékenységeknek bizonyulnak egy-egy önkormányzat döntéseinek elõkészítésében a regionális fejlesztési tanácsok életében.

A településfejlesztés is hasznosítja a térinformatikát

Lényeges, hogy a digitális adatbázisokból olyan térinformatikai eszköz szülessen, amivel a felhasználó elõnyösen hasznosítja azokat gazdasági és üzleti céljai elérésében. Napjainkra már több városi és községi önkormányzat rendelkezik térképi alapú digitális információs rendszerrel, és a diákoknak fel kellene készülniük ezeknek a rendszereknek a kezelésére. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán (Csíkszeredában) egyetemi térinformatikai laboratórium létrehozását szorgalmazzuk: az egyetemi hallgatóság megismerkedhetne a legújabb programokkal és eljárásokkal, a munkaállomások grafikus jellemzõivel, a belsõ hálózat (Intranet) kiépítésével, háromdimenziós geocentrikus koordinátarendszer megismerésével. A geoinformatikának nagy jelentõsége van a természeti erõforrások kutatásában, térbeli állapotának megfigyelésében, a közigazgatásban, a földhasználati és tájtervezésben, az ökológiai és gazdasági összefüggések feltárásában, a döntéshozásban. Ugyanakkor a közlekedési, szállítási, piackutatási feladatok megoldására is lehetõséget nyújt. A szociológiai, társadalmi összefüggések vizsgálatában a település-fejlesztés és a létesítménytervezés is hasznosítja a térinformatika eredményeit. Csaknem valamennyi földtudomány, és a környezettudomány is közvetlen kapcsolatba került az utóbbi években a geoinformatikával. A térinformatika látványos megvalósításokat tud felmutatni a geológia, az általános geológia, az ásványkincsek kutatása, a tektonika, szerkezettan, a geomorfológia (felszínalaktan) terén. A geoinformatika a modellalkotás, az adatfeltöltés, megjelenítés, elemzés és szimuláció eszközeivel segíti, támogatja a mérnöki, ökológiai és marketingmunkák döntéshozatalait.

A környezet modellje és a térinformatikai programok

Valamennyi földrajzi információs rendszer felfogható a térbeli adatok és feldolgozási utasítások együtteseként. A felhasználó az utasítások segítségével elvégezheti a térbeli adatok kezelését, elemzését és megjelenítését. A vizualizációt látványos és érthetõ térképek segítik, így a nagyközönség is megérti a körülötte zajló folyamatokat. Egy geoinformációs rendszer fejlesztésének célja, hogy modelleket alkossunk környezetünkrõl, amelyek alkalmasak a nyilvántartás, az elemzés, a szimuláció és a döntéstámogatás kérdéseinek megoldásához. A modellezés ebben az értelemben a valós világ csökkentett információkészlettel történõ leírását jelenti. Egy földrajzi információs modellben szereplõ elemeket (felszín, víz, levegõ, talaj) hívjuk földrajzi objektumoknak. Az objektum lehet egy védett növény, egy mintavételi hely, egy erdõrészlet, de akár egy ország is. A földrajzi információk európai hálózata (Geographic Information Network in Europe – GINIE) számos lehetõséget kínál a gyakorlati alkalmazások terén. A programok fejlesztése nem állt meg. Az ArcView (asztali térképezõ rendszer) széles körû térképkészítési és -elemzési eszközöket biztosít az egyszerûbb szerkesztések támogatása mellett. A többi térinformatikai program különleges számítógépes konfigurációt igényel, és lehetõséget teremt a hatékony szerkesztõi eszközök használatára, a magas szintû kartográfiai eszközök igénybevételére, az internetcsatlakozásra.