A manók készülődnek, avagy az apaság örömei

 Ami azt jelenti, hogy ezerszázat kapsz vissza, tehát tízszázalékos kamattal kapod vissza a kölcsönt. Na, szerinted jó lesz így? Az a helyzet, hogy tényleg meg akarom szerezni a jogosítványt, tudod, ha meglesz könnyebben tudok majd mozogni, terepre járni, anyagokat gyűjteni, szervezni, szóval, ami a munkámmal jár. S azt is megígérem, hogy az elmaradt vizsgáimat is leteszem, s megírom az államvizsga-dolgozatom. Na, tudom, hogy téged sem vet fel a pénz, de azt az ezer lejt csak kiszorítod valahogy, nem? Rendben, megoldjuk, a részleteket ne nekem add, hanem öcsédnek, hogy ő is iratkozzon be a jogosítványért, megbeszéltük? Megbeszéltük.

A második. Szia, Apu, nem tudnál kisegíteni valami kis pénzzel? Az a helyzet, hogy megszűnt a munkahelyem, és tartozom a cégnek egy kis, korábban felvett, de teljesen még nem törlesztett kölcsönnel. Tudod, amikor három évvel ezelőtt megvettem azt a használt kocsit. Jól van, tudom, igazad volt, hogy ne vegyem meg, főleg addig, amíg nem szerzem meg a hajtási engedélyt, s abban is, amikor azt mondtad, hogy nem éri meg a vásár, mert túl sokba kerül a forgalomba való beíratás. De megszabadultam tőle, mert eladtam Józsikáéknak, csak még ők sem tudtak teljesen kifizetni. Tudod, milyen szar a helyzet, senkinek sincs pénze, mindenki tartozik mindenkinek. De törlesztenem kell a cég felé, mert különben a munkanélküli-segélyhez szükséges papírjaimat csak becsületszóra adják ki, hogy év végéig törlesztek. Nem akarok balhét, mert tényleg mindig rendesek voltak velem szemben. Valahogy kihúzom tavaszig, aztán elmegyek Hollandiába Jan bácsiékhoz, mert azt üzenték, hogy várnak, van munka, s abból aztán neked is megadom a hitelt. És megígérem, hogy amikor Hollandiából hazajövök, beiratkozok a reklámszakra. Tudom, hogy téged sem vet fel a pénz, de azért ugye segítesz? Rendben, megoldjuk, a pénzt a bankba tedd, különben elolvad, mint a hópehely, megbeszéltük? Megbeszéltük.

A harmadik. Szia, Apa, az az igazság, hogy Anyuval összevesztem. Mindig azt mondja, hogy lusta vagyok, és rendetlen, és nem tanulok eleget, és minden szanaszét van a szobámban. Pedig ez nem igaz, mert én csak azért nem vetem meg reggel az ágyamat, mert sietnem kell iskolába, és nincs idő. De amikor délután hazaérek, mindig a helyére teszek mindent. És nem igaz, hogy nem tanulok, mert tanulok, csak magyarul sem értem a kémiát, hát akkor angolul. S azt nem értem, hogy miért kell kémiával kínozni minket, kilencedikeseket, amikor senki sem lesz belőlünk vegyész. De tudod, nem is ez a baj, hanem az, hogy Anyunak visszafeleseltem, és azt mondta, hogy kisasszony, ha nem szeded össze magad, a jövő nyári vakációban nem mész haza Erdélybe. Ugye nem gondolta komolyan, s ugye, megbeszéled vele, hogy a következő nyarat is otthon tölthessem, veletek, Tatával, Mamával s a barátaimmal? Ugye segítesz? Rendben, megoldjuk, csak nyugodjál meg, és a szobádat tartsd rendben, tanulj rendesen, és ne feleselj, mert bár a kamaszkorban valóban vannak ilyen viták, mindig a kamaszok húzzák a rövidebbet. S különben is tudod: okos enged, szamár szenved, megbeszéltük? Megbeszéltük.

A negyedik. Szia, Apa nem tudnál segíteni egy kicsit? Egyedül nem tudok felmenni a padlásra, mert még kicsi vagyok. Tudod, fel kell készülnöm a télre, nem hoznád tehát le a padlásról a szánkómat? És kérlek, hogy cseréld ki a szánkó zsinórját, mert még a tavaly elszakadt, s ha lesz egy kis hó, akkor szánkózni kell mennünk Vivienékkel és Robiékkal. Tudod, hogy én is segítek neked, amikor meg kell fogni a deszka végét, hogy ne mozogjon, amikor fűrészeled. S tudod, hogy én is segítettem neked pityókát és murkot hámozni, amikor Anya főzte az ebédet. Apa, amikor kicseréled a szánkó zsinórját, segíts nekem még egy kicsit. Tudod, Krisztina azt mondta, hogy a nyári vakációban bármikor lemehetünk hozzá, nála megszállhatunk, és pancsolhatunk a tengerben. Tehát levennéd nekem a polcról a hátizsákomat s az úszógumit, mert fel kell készülnöm Konstancára. Megbeszéltük.