2011. november 18., 11:592011. november 18., 11:59
A törvény lehetővé teszi, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak eltérjenek a törvényes vagyonközösség ismert szabályaitól és a házassági életközösség tartamára szerződéssel rendezzék egymás közötti vagyoni viszonyaikat. Ez a jogintézmény már csak Romániában újdonság, más államok gyakorlatában már régóta működik a házassági vagyonjogi viszonyok terén a törvény szabályaitól való eseti eltérés legismertebb és egyre nagyobb teret hódító formája, a házassági szerződés.
Magyarországon például a házassági vagyonjogi szerződés jogintézménye 1987 óta teszi lehetővé, hogy a házasulók és a házastársak az életközösségük időtartamára vonatkozó vagyoni viszonyaikat saját belátásuk szerint rendezzék. Természetesen ott is egyénenként változó, hogy a szerződést egy mindkét fél számára előnyös iratként vagy „rossz ómenként” kezelik. Vannak, akik szerint egy ilyen, esetleges bizalmatlanságot feltételező, „illúzióromboló” irat csupán beárnyékolná a kapcsolatukat, mások viszont bölcs, megfontolt aktusként értékelik a házassági szerződést, amellyel méltányosan rendezhetik vagyoni viszonyaikat, megkímélvén magukat az utólagos viták terheitől. Érdemes tehát megismerni, miről szól a házassági szerződés, ennek hiányában hogyan oszlik meg a házastársak vagyona, és hogyan térhetnek el közös megegyezéssel a házastársak a törvényes vagyonközösség rendszerétől.
Az új polgári kódex a törvényes házastársi vagyonközösség mellett tartalmazza az alternatív, nevezetesen az egyezményes vagyonközösségi és a vagyonelkülönítési rendszerek szabályait is, szabad választási lehetőséget biztosítva azoknak, akik a saját egyéni életviszonyaikhoz igazítva szeretnék rendezni a házasságukkal kapcsolatos vagyoni kérdéseket. Aki házassági szerződést köt, korábban megszerzett vagyonának bebiztosítása mellett lényegében azt akarja, hogy a házasságkötéssel a családjogi szabályok értelmében automatikusan életbe lépő vagyonközösség korlátozottan vagy egyáltalán ne érvényesüljön.
A törvény szerint ugyanis minden közös, amit a pár a házasságban együtt vagy akár külön-külön szerez, ha pedig a felek között nem készült házassági szerződés, a törvény betűje szerint kell eljárni, márpedig senki sem szeretné a hosszú évek kemény munkájának eredményeit egy esetleges kudarcba fulladt házasságért feladni. A szerződéssel a felek maguk választhatják meg, hogy melyik vagyonjogi rendszert kívánják alkalmazni az egymás közötti viszonyukban. Ezt megtehetik úgy is, hogy a vagyonuk meghatározott részeire különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, de részben vagy egészben eltérhetnek a választott rendszer szabályaitól is, feltéve, hogy az eltérést a törvény nem tiltja.
Házassági szerződés hiányában, vagy ha a szerződés nem rendelkezik eltérően, a felek között a jövőben is a törvényes vagyonközösség (comunitatea legală) szabályai érvényesülnek. E tekintetben alapvetően az eddigi előírások élnek tovább, az új Ptk. azonban némileg korszerűsítette, pontosította a szabályokat. A legfontosabb alapszabály e körben, hogy a házastársak osztatlan, egymás közt egyenlő arányú vagyonát képezi mindaz, amit a vagyonközösségük fennállása óta együtt vagy külön-külön szereztek, közösen viselik a közös vagyonuk terheit, illetve a bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.
Egy válás során a vagyonközösségbe tartozó minden vagyontárgy fele-fele arányban oszlik meg a váló felek között, akkor is, ha csupán az egyik félnek köszönhető azok megléte. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség alatt keletkezik. Éppen az ilyen viták elkerülésére hasznos a házassági szerződés, melyben a házastársak eltérhetnek a törvényes vagyonközösség szabályaitól.
A törvény szerint a házastársak különvagyonához tartozik a házasság létrejöttekor már meglevő, illetve a házasság idején örökölt vagy személyesen ajándékba kapott vagyon, akárcsak a személyes használatra és a foglalkozás gyakorlására szolgáló vagyontárgyak, továbbá a különvagyon értékén szerzett vagyon, de különvagyonnak minősül például a szellemi alkotások díja és a személyes sérelemért kapott kártérítés is. Az egyes vagyontárgyaknak a különvagyonhoz tartozása bármilyen úton bizonyítható, de éppen az utólagos nézeteltérések megelőzése végett ajánlatos leltárt készíteni a felek által a házasságba hozott ingóságokról.
Ha a házasulók vagy a házastársak a törvényes vagyonközösség rendszerétől eltérően kívánják rendezni vagyonjogi viszonyaikat, a megoldás a házassági szerződés, melyben a felek maguk határozhatják meg, hogy a házasságba hozott, illetve a házassági életközösség során szerzett vagyon kit milyen mértékben és módon illet meg, így méltányosabb és elfogadhatóbb helyzetet teremtve egymás számára. Ez az úgynevezett egyezményes vagyonközösség (comunitatea convenţională) rendszere, melyben a vagyonközösség és a különvagyon tartalma kizárólag a szerződő felek akaratától függ. Sok esetben előfordul, hogy egy adott vagyonrész csak az egyik házastárs munkájának eredménye, vagy amikor a házassági szerződés azért lehet indokolt, mert valamelyik korábbi befektetésük, munkájuk eredménye kerülne közös tulajdonba a különvagyon hasznaként, amelyet méltánytalannak tartanának egymásra nézve.
A felek úgy is rendelkezhetnek, hogy egyes vagyontárgyak (ingatlan, gépkocsi, készpénz stb.) valamelyikük különvagyonából átkerül a közös vagyonba, ha viszont el kívánják ismerni egyikük külön teljesítményét, a közös vagyonból utalhatnak át a különvagyonba bizonyos vagyontárgyakat, de a fele-fele arányos részesedés szabályától is eltérhetnek a szerződésükben. Magyarul, az egyezményes vagyonközösség kikötésekor úgy is dönthetnek a felek, hogy például a közösen szerzett vagyon egyharmada az egyik, míg kétharmada a másik felet illeti meg.
Viszont az a házastárs, amelyik részt vesz a másik szakmai tevékenységében, részesedést igényelhet a vagyonszaporulatból, ha a részvétele meghaladja a szokásos házastársi segítség mértékét. Ugyanakkor a törvény szerint a szerződő házastársak olyan, a túlélő házastárs javára szóló záradékot is iktathatnak szerződésükbe, mely szerint az özvegy még az örökség elosztása előtt ingyenesen megkapja a közös vagyon egy meghatározott alkotóelemét, mely betudható lesz az örökségbe.
A házastársak a törvényes rendszertől úgy is eltérhetnek a szerződésben, hogy a viszonyukban a jövőre nézve teljesen kizárják a vagyonközösséget és közöttük a vagyonelkülönítés (separaţia bunurilor) lesz az irányadó. Ez esetben a házassági szerződéshez mindig csatolni kell az elkülönített vagyontárgyak leltárát. A rendszer lényege, hogy az egyik házastárs vagyonszerzése, gyarapodása vagy esetleges eladósodása nem hat ki a másik vagyonára, tehát nem keletkezik igényük egymással szemben. A házastársak a saját vagyonukat önállóan használják, kezelik, és nem felelnek egymás tartozásaiért sem, egymás vagyontárgyainak használata pedig haszonélvezeti kötelezettségeket von maga után. Nem sértheti viszont a vagyonelkülönítési szerződés a szülői jogok és kötelességek együttes gyakorlásának és az öröklési rendnek törvényes jogelveit.
Fontos előírás, hogy a közös életvitellel szorosan öszszefüggő költségeket, a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat a házastársak közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek, a család érdekében végzett munka pedig a költségviselésben való részvételként értékelendő. A vagyonelkülönítési rendszer megszüntetése esetén a felek kölcsönösen elszámolnak egymás között. Az elszámolás után fennmaradó követelések fedezetére a törvény a tartozó fél vagyontárgyaira vonatkozó visszatartási jogot biztosít.
A házassági szerződés szempontjából szerződő felek csak a házasságot kötni szándékozók vagy a házastársak lehetnek. Más személy akkor sem lehet szerződő fél, ha a vagyontárgyat, amelyről a felek rendelkeznek, történetesen ő juttatta a házasfelek valamelyikének vagy mindegyikének. Házassági szerződés nemcsak házasság előtt, de annak idején is köthető, hogy tisztázza a házastársak vagyoni viszonyát. A házasulandók által kötött vagyonjogi szerződés a házasságkötés napján lép hatályba, és csak egy év múltán módosítható, míg a házastársak szerződése a megkötés napjától vagy a szerződésben meghatározott időponttól érvényes, és bármikor módosítható.
A házassági szerződés megszűnik a házasság felbontásával vagy megszűnésével, a házasság tartama alatt pedig közös megegyezéssel vagy bírósági határozattal szüntethető meg. A vagyonközösség megszűnése után kötött szerződés már nem házassági, hanem a házastársi közös vagyon megosztására irányuló szerződés.
Házassági vagyonjogi szerződést csak közokiratban, közjegyző előtt lehet érvényesen megkötni, módosítani vagy megszüntetni, különben a szerződés semmis. A közjegyző a szerződés példányait elküldi bejegyzés végett az anyakönyvi hivatalhoz, esetenként a vagyontárgyak természetétől függően a telekkönyvi és a cégbírósági nyilvántartáshoz is, valamint a házassági vagyonjogi rendszerek központi nyilvántartásához. Megjegyzendő, hogy a házassági szerződés harmadik személlyel szemben csak a kötelező nyilvánossági eljárások teljesítése mellett érvényesíthető.
Gulyás József
A szerző nagyváradi jogtanácsos
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok