A foglyul ejtett állam

A Microsoft-botrány néven elhíresült, több kormányzati cikluson átívelő számítástechnikai közbeszerzés során történt gyanús üzletkötések összértéke elérheti az egymilliárd eurót, melynek mintegy tíz százalékát kitevő csúszópénzek magas rangú állami tisztségviselők, köztük kilenc volt miniszter zsebébe vándoroltak.

Amint egy tanú vallomásából kiderült, az ügyben a jelenlegi miniszterelnök is érintett lehet. Mindez pedig még csak a botrány kezdetét jelenti, a skandallum feltehetően alapjában rázza majd meg az egész politikai osztályt és az üzleti légkört. De a szoftbeszerzési panama korántsem egyedi eset. Kivizsgálás alatt van a több mint 90 ezer hektár erdő illetéktelen visszaszolgáltatásának ügye is, melyben honatyák, pártvezérek és bírák egyaránt érintettek.

Amint a nyilvánossá vált esetek bizonyítják, Romániában már nemcsak a korrupció általános szintje növekedett, hanem megjelent egy új jelenség, az ún. „state capture”. Ennek során az eseti korrupción túllépve a szervezett bűnözés módszeresen szerez befolyást a közhatalom felső szféráiban, és foglyul ejti az államot annak érdekében, hogy folyamatosan hatással legyen a törvényalkotásra és ennek révén a saját bűnös érdekeinek megfelelő szabályrendszereket hozzon létre. Egy ilyen folyamat zajlik jelenleg Romániában.

Ha sikeresen beépül, az oligarchia az érdekeit már nem kívülről, hanem közhatalmi funkciókból tudja érvényesíteni, így a magánérdek már nem devianciaszerűen, hanem normaszerűen rendeli maga alá a közérdeket. A jelenség már most észlelhető bizonyos minisztériumok élére jutott oligarchák esetében, akik diszkrecionálisan rendelkeznek közpénzek felett.

Az ilyen szituációk furcsasága, hogy a „state capture” esetében nehéz megmondani, pontosan hol jelenik meg a korrupció. Ugyanis ebben az esetben az állami döntéshozót vagy alkalmazottat nem kell megkenni ahhoz, hogy félretegye a közjóval kapcsolatos megfontolásait, hiszen eleve azért került a pozíciójába, hogy egy magánérdeket érvényesítsen.

Ezért a jelenség nem a korrupció számszerű növekedésén keresztül érzékelhető, hanem a következményeiben. Ilyen helyzetben ugyanis a befektetők elveszítik a bizalmukat az ország iránt, menekítik a tőkéjüket, és az egész gazdasági életet a kiszámíthatatlanság jellemzi. Nehéz lenne azt állítani, hogy Romániában most nem ez a helyzet.

Mindezek össztársadalmi következményei pedig igen fájdalmasak. Az állandósuló bizalmatlanság és az állam pártatlanságába vetett hit teljes eróziója eredményeképpen a GDP-növekedés alacsony szinten ragadhat, leállhat a munkahelyteremtés, és megvalósulhat a közép-kelet-európai régiótól való tartós leszakadás.

Dr. Gulyás József

A szerző nagyváradi jogtanácsos