A bűnözés nem lehet kifizetődő

 A határokat nem ismerő szervezett bűnözésben résztvevők egyre nagyobb mértékben költik jövedelmüket házakra, autókra, luxuscikkekre, vagy más uniós országokban rejtik el a pénzt. A bűnüldöző hatóságok jelenleg nagyon nehezen tudnak lépést tartani ezzel a folyamattal. A bűnözők vagyoni eszközeinek követésére vonatkozó szabályok eltérnek az egyes országokban, amely szükségtelenül bonyolulttá és hatástalanná teszi az elkobzási folyamatot, az egyes országokon belül és külföldön egyaránt. Ma egy olyan uniós szintű jogszabálycsomagot javasolok, amely rendezi ezt a helyzetet, és megkönnyíti a rendőrség számára, hogy ott mérjenek csapást a maffiacsoportosulásokra, ahol az a legérzékenyebben érinti őket – a jövedelmük nyomon követésével.

Európában a szervezett bűnözés többmilliárdos nyereséget hoz évente. A globális kábítószer-kereskedelem önmagában 240 milliárd euró éves bevételt jelent – ez több, mint három nagy európai multinacionális cég, a Nestlé, a Statoil és a Carrefour jövedelme összesen. Az ezen cselekményekből – és az ember- és fegyverkereskedelemből, csalásból és más bűncselekményekből – származó jövedelem egyenesen a bűnözők zsebébe megy, vagy a pénzt anyagi javakra cserélik át.

A bevételt ezután további bűncselekmények finanszírozására fordítják, folyamatosan károsítva ezáltal Európa legális gazdaságát. Nemcsak az európai polgárokat fosztják meg az adóbevételekből származó pénztől, amelyet a közszolgáltatásokba, például az egészségügybe vagy az iskolákba lehetne fektetni, hanem ez a gazdasági növekedésre is hatással van, mivel torzulnak a piacok, és a legális beruházások kiszorulnak a piacról. Válság idején, amikor talpra kell állítanunk Európa megroggyant gazdaságát, a legfontosabb a jogszabályok hiányosságainak orvoslása, amelyeket a bűnözők kihasználnak.

Uniós biztosként ez a legális gazdaságunk védelmére irányuló átfogó munka része. Tavaly benyújtottam egy, a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéscsomagot, amely többek között meghatározza a káros tendenciákat és a helyes gyakorlatokat a tagállamokban, valamint rávilágít a gyenge pontokra, uniós szinten is. A hatóságok közötti, határokon átnyúló hatékonyabb együttműködés alapvető fontosságú, különösen, hogy egyes tagállamok jelentős fejlődést értek el a szervezett bűnözés gyengítése terén.

Az Egyesült Királyságban például egy év leforgása alatt a rendőrség közel 150 millió euró értékben szerzett viszsza vagyoni javakat a bűnözőktől. Olaszországban ez az összeg több mint 800 millió euró volt. A bűncselekményekből származó valódi bevétel összege azonban becslések szerint ennek a százszorosa. Ennek a bevételnek mindössze a töredékét kobozzuk csak el. Az EU-n belül a tagállamok hatóságai jelenleg is nagyon eltérő feltételek mellett dolgoznak, amikor például bíróságokon befagyasztják a vagyoni eszközöket és ezeket bűnözői tevékenységhez kapcsolják.
A rendőrség és az igazságszolgáltatás csak a megfelelő eszközökkel tudja hatékonyan kezelni a problémát egész Európában.

Az Európai Bizottság olyan jogalkotási javaslatot nyújtott be, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok azonos feltételek mellett működjenek, függetlenül attól, hogy Romániában, Svédországban, Bulgáriában vagy Spanyolországban folytatják bűnüldözői tevékenységüket. Amint az új jogszabályok érvényben vannak, a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök – és nem utolsósorban a pénz –, gyorsan befagyaszthatók, ha az ügyészek úgy vélik, hogy máskülönben eltűnnének külföldön. Olyan eszközök elkobzása is könnyebbé válik, amelyek nem szükségszerűen közvetlenül egy bizonyos bűncselekményhez, hanem inkább egy személy által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolhatóak.

Ezenfelül a bűnözők nem fogják tudni továbbra is átutalni vagyonukat egy barátjuk vagy rokonuk számára, azt remélve, hogy az ezáltal elérhetetlenné válik a rendőrség számára. Az elkobzást azonban soha nem lehet önkényesen vagy az Európa-szerte érvényben lévő alapvető jogok megsértésével végrehajtani. A jelenlegi javaslatok olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az ártatlanság vélelmének és a tulajdonhoz való jognak a tiszteletben tartását.

A rendőri hatóságok hatékonyabb munkavégzésének biztosítása lehetővé teszi, hogy a bűnözők vagyoni eszközeit a polgárok javára használjuk fel. Európa különböző részeiben számos példa van arra, hogy a bűncselekményekből származó vagyoni eszközöket hogyan lehet a társadalom javára újra befektetni. Amikor az olasz rendőrség leleplezte Bernardo Provenzanos olasz maffiafőnök tevékenységét Szicíliában, ingatlanát múzeummá alakították át.

Emellett olyan mezőgazdasági termékeket árusítanak ebben az épületben, amelyeket a korábban a maffia tulajdonában lévő földeken termesztenek, és az ebből származó jövedelmet a múzeum működtetésére fordítják. Nápolyban a kiszolgáltatott fiatalok számára hoztak létre központot egy olyan helyen, amit a maffia korábban rejtekhelyként használt.

A bűnözők vagyonát ezenfelül az áldozatok támogatására vagy a polgárok számára jobb minőségű szolgáltatásokra is lehet fordítani. Rendkívül fontos ezért biztosítani, hogy a szervezett bűnözés számára ne legyen biztonságos menedékhely.

Az Európai Bizottság javaslata hamarosan uniós jogszabállyá válik. Remélem, hogy Románia képviselői az Európai Parlamentben és a Miniszterek Tanácsában egyaránt segíteni fogják a szabályok mielőbbi életbe léptetését, hiszen közös felelősségünk annak biztosítása, hogy a bűnözés ne legyen kifizetődő.

Cecilia Malmström
A szerző az Európai Unió belügyekért felelős biztosa