Nagy-Rozsnyai Lotti még csak kilencéves, de számos romániai és nemzetközi versenyt megnyert már
Fotó: A Nagy-Rozsnyai csalás archívuma
Kézdivásárhelyen, egy olyan városban, ahol a műkorcsolya nem tartozik a hagyományos sportágak közé, különleges tehetség bontogatja szárnyait: Nagy-Rozsnyai Lotti, a mindössze kilencéves műkorcsolyázó sorra nyeri a versenyeket, szülei pedig a háttérben kitartó munkával teremtik meg számára a fejlődés feltételeit. A szülőkkel folytatott beszélgetésből kiderül, milyen kihívásokkal kell szembenézniük Romániában, ahol jelenleg még a műkorcsolya-szövetség is csak papíron létezik.
2025. január 28., 08:012025. január 28., 08:01
Tehetségének és elszántságának hála a kézdivásárhelyi Nagy-Rozsnyai Lotti műkorcsolyázó sorra nyeri a versenyeket egy olyan sportágban, amely Romániában nem kap megfelelő támogatást. Ám a kilencéves kislány és családja egyaránt elszántak.
Talán a véletlenek szerencsés összjátéka, hogy a szerb Kolarevics Knezevics Petra, aki kosárlabdaedző férjét elkísérve érkezett a Székelyföldre, gyorskorcsolyázói múltjából merítve épp pár évvel azelőtt indított műkorcsolya szakosztályt az udvarterek városában, amelyhez az évek alatt száznál is több gyerek csatlakozott. Ő lett Lotti első mentora, edzője. Tehetségére hamar felfigyeltek, és hamar feltették a szülőknek a kérdést: lesz-e energiájuk, türelmük, kitartásuk és anyagi lehetőségük, hogy Lottit elkísérjék ezen az úton.
A Kézdivásárhelyen korcsolyázó gyerekek kezdetben szabadtéren sportoltak, hiszen a városnak nem volt fedett pályája. Azóta a hiányt orvosolta a város, sőt a kézdivásárhelyi pálya Kovászna megye legjobban teljesítő jégpályája jelenleg. Ám mivel a jég nagy anyagi ráfordítást igényel, Romániában nincs nyáron (májustól augusztusig) működő jégpálya, így Lotti és családja a nyarakat külföldi edzőtáborokban tölti, Európa különböző országaiban „keresik a jeget”. A kézdivásárhelyi jégpályának pedig csak áprilisig tart a programja, így tavasszal és ősz elején az országon belül is utazgatni kényszerülnek; a csíkkarcfalvi és a bukaresti pályák vannak a leghosszabb ideig nyitva.
„Amióta Lotti két éve versenyekre jár, azóta hírét-hamvát sem hallottuk a műkorcsolya-szövetségnek: nincs semmiféle támogatás, sem a sportminisztérium, sem más hivatalos szerv részéről” – fejtették ki. Most még elérhetőek Lotti számára a nemzetközi versenyek, de ahogy idősebb lesz, a szabályok szigorodnak, és szövetségi háttér nélkül szinte lehetetlen lesz eljutni például egy kontinenstornára vagy világbajnokságra. Nagy-Rozsnyai István megjegyezte, bár lányuk sorra nyeri a versenyeket, soha senki nem kereste meg őket a szövetségtől vagy bármilyen állami szervtől; magukra voltak, vannak hagyva.
Jelenleg 95 százalékban a szülők fedezik a sportkarrier költségeit – csupán néhány kisebb támogatója van a versenyzőnek –, és bár a család nem akar senkinél pénzért kuncsorogni, minden segítséget örömmel fogadnak. Beismerik, hogy az élsportot nem könnyű finanszírozni, és tudják, hogy később még nehezebb lesz, amennyiben Lotti álmai megvalósítása felé tart, és olimpiai kvalifikációért vagy az Európa-bajnokságon való részvételért küzd.
A szülők elmondása szerint Lotti életét teljesen meghatározza a sport.
– mesélte lapunknak az édesanyja, Annamária, hozzátéve, hogy lánya napjai szinte teljesen a korcsolyázás körül forognak: korán reggel edzés, majd iskola, délután ismét edzés következik, egy kis szabadidő, majd erőnléti edzés. Este nyolckor pedig már alszik, hogy másnap újult erővel folytathassa. A jégen való edzést balettórák és erőnléti edzés egészítik ki; az élsporthoz ezek is nélkülözhetetlenek. Természetesen néha Lottinak is vannak rosszabb pillanatai, néha elszontyolodik, ha például nem mehet el egy gyerekzsúrra, vagy egy osztálytársa szülinapjáról korábban kell hazamennie, mint társainak.
„Mi szülőként néhanapján próbáljuk egy picit lebeszélni erről a nagy lelkesedésről, hogy vegyünk vissza belőle, de ő nem szeretné. Szóval mi is úgy gondoljuk, hogy ez majdhogynem kötelességünk szülőként. Ha neki megadatott a tehetség, és képes a munkára, soha nem panaszkodik, ennyire kitartó, és bármely felnőttet meghazudtolna a munkabírásával, akkor ennyit tudunk mi is tenni: támogatjuk” – fejtette ki Lotti édesanyja.
Nagy-Rozsnyai Lotti nagy álma, hogy egyszer kijusson az ötkarikás játékokra
Fotó: A Nagy-Rozsnyai csalás archívuma
A szülők óriási anyagi és időbeli áldozatot hoznak, hogy Lotti álmait támogathassák: az edzőtáborok, utazások és a felszerelések költségei hatalmas terhet rónak rájuk; keresetük jelentős része erre megy, de nem sajnálják, támogatják kislányuk álmát.
Mint elmondták, bár a kislány jelenleg egy kézdivásárhelyi sportegyesülethez (KSE) tartozik, igazából már túllépte azt, és ezért is hatalmas felelősség hárul rájuk. Ők szülőként keresik az edzőtáborokat – néha alkalmasat találnak, de van olyan is, hogy nem a legjobbat. Igyekeznek lányuk fejlődését biztosítani. Többször jártak Budapesten is, ahol Lotti többek között Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázótól és Baráth Annától tanulhatott.
– magyarázzák. Jelenleg Lottinak bukaresti edzőnője van, Codruța Moiseanu, aki havi három hetet tölt Kézdivásárhelyen a KSE által leszerződtetett szakemberként.
A dobogó legfelső fokán a székelyföldi műkorcsolyázó egy tavaly októberi bukaresti versenyen
Fotó: Nagy-Rozsnyai Annamária/Facebook
Tapasztalataik szerint sajnos a műkorcsolya igencsak marginalizált sportág Romániában. Edző is csak 3-4 akad az egész országban, aki rangos versenyekre fel tud készíteni sportolókat, Lotti olyan szerencsés, hogy edzője egyike ezeknek. Egyébként a szülők halkan megjegyzik, ha nem alakult volna ki háborús helyzet, talán Oroszország irányában keresgélnének, esetleg oda járna a lányuk néha tanulni, hiszen ott van a legnagyobb hagyománya ennek a sportnak, de a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé, így itthon próbálják a legjobb feltételeket megteremteni a kis versenyzőnek.
„Volt olyan, hogy az edzője azt mondta, fejezze be az edzést, mert nem ment annyira jól, de ő nem akarta elhagyni a jeget, meg akarta jól csinálni. Ez az ő élete” – magyarázza Nagy-Rozsnyai István, hozzátéve, az álma jelenleg az, hogy egyszer kijusson az olimpiára, illetve hogy képes legyen négyes ugrásokat végrehajtani. (Különben a műkorcsolya az első téli sportág, amely helyet követelt magának az olimpiai számok között, és az elsők között volt a női versenyzők indulásában is).
„Mi úgy érezzük, hogy sodródunk az eseményekkel, de közben próbáljuk megtalálni a legjobb utat a számára” – állapítják meg a kézdivásárhelyi szülők, hozzátéve, lányuk tehetségének köszönhetően új világba csöppentek, amit addig ők sem ismertek. Ebben folyton tanulnak ők is, sok nehézséggel szembesülnek, de Lottiért kitartóan küzdenek.
A magyar férfi kézilabda-válogatott 31-30-ra kikapott a társházigazda horvátoktól a világbajnokság negyedöntőjében, így búcsúzott, és a nyolcadik helyen végzett.
Eltűnik a föld színéről Temesvár egyik jelképe, hogy helyet adjon az ország második legnagyobb arénájának: a megyei tanácselnök aláírta az oly sok emlékezetes sportpillanatnak otthont adó Dan Păltinișanu-stadion lebontását rögzítő szerződést.
A magyar férfi kézilabda-válogatott teljesítette célkitűzését, a negyeddöntőbe jutást a világbajnokságon, mivel 29-23-ra legyőzte Katart a középdöntő utolsó fordulójában, a varasdi csoport szombati játéknapján.
A magyar bajnoki címvédő Ferencváros 2-0-s vereséget szenvedett csütörtök este az Eintracht Frankfurt vendégeként a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának hetedik fordulós mérkőzésén, de még továbbjutásra áll.
Nagy lépést tett a negyeddöntőbe jutás felé a magyar válogatott a férfi kézilabda-világbajnokságon, miután 29-26-ra legyőzte Ausztriát a középdöntő második fordulójában, csütörtökön, a varasdi csoportban.
A legendás labdarúgó, Puskás Ferenc életének legizgalmasabb időszakát meséli majd el a Puskás munkacímű sorozat – közölte a filmet gyártó INANI Production Kft. csütörtökön az MTI-vel.
Júniusban két felkészülési mérkőzést játszik a magyar labdarúgó-válogatott, az elsőt hazai pályán Svédország, míg a másodikat Azerbajdzsán ellen idegenben. Ezzel teljes a nemzeti együttes idei programja.
Marosvásárhely egyik igencsak ígéretes sportolója, a mindössze tízéves Váradi Zsolt már most országos szinten bizonyította tehetségét a motorversenyzés világában.
Kiírták a versenytárgyalást egy új erdélyi stadion megtervezésére és megépítésére. A mintegy 64 millió euróból megvalósítandó, 12 ezer férőhelyes stadion Beszterce határában, a 4000 lakost számláló Aldorf falu területén épül meg.
A magyar vízilabda reális célkitűzése az, hogy mindkét szakágban ott legyünk a 2028-as olimpián, és csapataink dobogóra, de akár a végső győzelemre is esélyesek legyenek – szögezte le a Krónikának adott interjúban Madaras Norbert.
szóljon hozzá!