„Ezt csakis saját magának, a professzionalizmusának köszönheti. Mi már régóta együttműködünk az Arsenallal, de a tisztségre a térségből sokan mások is pályáztak. Görögországból, Horvátországból, Ukrajnából, Magyarországról származó szakemberek vettek részt az interjún” – ecsetelte a Krónikának.

Sărmășan ugyanakkor elsősorban fiatal futballistákat menedzsel, mert elmondása alapján pluszelégtételt jelent számára a tehetséggondozás, a fiatalok fejlődésének elősegítése. Úgy véli, hogy így hatással lehet a pályájukra, és reményei szerint hosszú távon hozzájárulhat a romániai labdarúgás, a válogatott és a klubok fejlődéséhez is.

„Az, hogy valaki külföldi akadémiához vagy csapathoz kerül, még nem jelenti azt, hogy szerződése örökre szól, és többet nem jön haza” – mondta. Tapasztalata szerint a romániai játékosok megítélése nagyon jó külföldön, de elsősorban fiatalokat akarnak, akiket aztán ők készíthetnek fel a felnőttek közötti bemutatkozásra.

– mutatott rá. Figyelmeztetett: a szabályok szerint hivatásoslabdarúgó-szerződést csak 16 évet betöltött játékos köthet, egy-egy átigazolás előtt pedig – a szülőkkel, edzőkkel közösen – több tényezőt is figyelembe vesznek.

„Dragomirt az Arsenal két éven át figyelte, számtalan jelentés és videófelvétel készült róla. Micovschi a Chievónál, a Torinónál, az Atalantánál és a Gentnél is volt próbajátékon, mielőtt a Genoához került” – részletezte Sărmășan, aki jómaga is több korosztályos játékos teljesítményét követi figyelemmel.

Elsősorban az ország nyugati részéről, a Partiumból és a Bánságból válogat, de például a bukaresti vagy ploiești-i utánpótlást is követi. „Bemegyek Gheorghe Hagi akadémiájára is. Miért ne?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte: bár hazai, klubközi igazolásoktól sem zárkózik el, ő elsősorban a külföldi egyesületekre „szakosodott”, de azok között is az egyes játékos egyéni igényeit veszi figyelembe. Az UTA-tól Dániába szerződtetett Adrian Petre esetében például a játéklehetőség volt mérvadó. „Egy nagyobb klubnál kockázatos lett volna, hogy nem kap elég játéklehetőséget, hiszen az visszavetette volna a fejlődését” – magyarázta.

Egyébként Hagi központja mellett a Dinamo és a Craiova akadémiáját sorolta a hazai fociképzés legjobbjai közé. A nagynevű külföldi klubok központjaiba ugyanakkor a világ minden tájáról összegyűjtik a legtehetségesebb játékosokat. „Hatékonyak az akadémiák, mert a központosított rendszerrel időt nyernek. Ha jól szervezettek, napi két edzést is tudnak tartani, miközben iskolai képzést, étkezést és szállást is biztosítanak. Nem kell időt vesztegetni az utazásra, és a városon kívül élőknek is lehetőséget adnak a magas szintű felkészülésre” – vélekedett Sărmășan.

Meglátása szerint utóbbi projekt „legjobb terméke” az a George Pușcaș, akinek bemutatkozása a korosztályos válogatottban – és meghívása a felnőtt válogatott edzésére – neki is elégtételt szerzett.

„Érdekes projekt volt a Libertynél. Sok fiatalnak adott lehetőséget a labdarúgásra. Hogy lesz-e megint Bihar megyében olyan időszak, mint akkoriban volt? A labdarúgásban minden lehetséges” – vélekedett Sărmășan. Elismerte ugyanakkor, hogy a külföldi, fejlett országokra nem jellemző az a fajta bizonytalanság, amely a hazai másod- és első osztályos bajnokságokban tapasztalható.

Közölte: ott betartják és tisztelik a szabályokat, a klubok mögött pedig erős vállalkozók és helyi közösségek állnak. És hogy mi lenne a megoldás a sportág hazai fellendüléséhez? „A klubok korrekt megszervezése, mert amíg ilyen problémák jelen vannak, az azt jelenti, hogy valahol hibákat vétenek” – állapította meg Cătălin Sărmășan.