Bírálta ugyanakkor a sportminisztériumot, amiért az nem hagyta jóvá az FRF kiválósági központjainak sportidentitását, elutasította az önkormányzatok keretfinanszírozására tett javaslataikat, és meghiúsította, hogy a sportfogadásokból részesedést kapjanak. „Egyes törvénymódosítási javaslataink átmentek, mások nem. Tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, ám ehhez partnerekre is szükségünk van" – hangsúlyozta Burleanu.

Tájékoztatása szerint délután a Bihar Megyei Tanács illetékeseivel volt találkozója, a téma pedig az az FRF-projekt, amelynek részeként „felesben” létesítenek műfüves futballpályákat az ország több településén. „Az infrastruktúra nem az FRF feladata lenne, de látván, hogy nem történik előrelépés, kénytelenek vagyunk" – ecsetelte.

Hasonló elgondolás szerint képzelte el egyébként a már említett kiválósági központokat is, megjegyezve, hogy a minisztériumi döntés folytán a négyből kettőt tartanak fenn önerőből. „Amikor látod, hogy nincs elegendő klub, hogy felvállalják a juniorokat, akkor a szövetségnek közbe kell avatkoznia” – vélekedett.

Mandátuma idején csökkentették csapatonként háromra az Európai Unión kívülről érkező játékosok számát – abból is legalább kettőnek válogatottnak kell lennie –, bevezették az U21-es szabályt, továbbá kötelezték a klubokat, hogy legalább nyolc hazai futballistát foglalkoztassanak, és az átigazolási díjak tíz százalékát fordítsák vissza egy saját utánpótlásközpont működtetésére.

– mondta. Hangsúlyozta, kizárólag a labdarúgás érdekében vállalták fel ezeket a népszerűtlen intézkedéseket, de a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) részéről minden felvetésük elutasításba ütközött.

A Krónika kíváncsi volt arra, hogy Burleanu szerint mégis miért ellenzik ennyire a projektjeit. Kérdésünkre pedig úgy válaszolt: „vannak futballhaszonlesők, elképzelés nélküli emberek, az ilyen döntések pedig munkára fogják őket.”