Az észak-erdélyi judaizmus múzeumává szeretnék alakítani Markovits Rodion zsidó származású erdélyi magyar író, újságíró kisgércei szülőházát – közölte egy tegnapi szatmárnémeti sajtótájékoztatón Felician Pop, a hagyományos kultúra megőrzését és terjesztését szolgáló Szatmár megyei központ igazgatója.
2013. augusztus 13., 17:432013. augusztus 13., 17:43
2013. augusztus 13., 18:052013. augusztus 13., 18:05
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a két világháború közötti bútorzattal berendezett, 160 éves épületet a Szatmár megyei önkormányzat kívánja megvásárolni a múzeum létrehozása céljával. Amint az intézményvezető elmondta, egy olyan írónak kívánnak emléket állítani az épületben, aki csodálatosan írt Szatmárnémetiről és a közeli Avas néprajzi tájegység román lakosságáról. „A hazárd nyilatkozatok által felkavart jelenlegi etnikai forrongásban jó példa a zsidó író, aki a románokról írt” – jelentette ki Felician Pop.
Az intézményvezető szerint augusztus 27-én, az író halálának 65. évfordulóján új emléktáblát avatnak Markovits Rodion kisgércei házán, a jelenlegi ugyanis tévesen jelöli 1888-at az író születési éveként. Markovits valójában 1884-ben született. Markovits Rodiont az 1928-ban megjelent Szibériai garnizon című riportregénye tette ismertté, amelyet 17 nyelvre fordítottak le. A Markovits Jakab néven született író – a Rodion nevet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye főhősének neve nyomán vette fel, írói névként használta – az első világháborúban orosz hadifogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe, és harcolt az orosz polgárháborúban.
A világhírű íróval, Jaroslav Hašekkal együtt az I. Nemzetközi Brigád tagjaként rajta volt az úgynevezett aranyvonaton, ami a cári kincseket szállította el bolsevik utasításra. A két utas nem ismerte egymást, de mindkettő megírta világháborús nagyregényét: Hašek a Švejket – amelyet betegsége és korai halála után be sem tudott fejezni teljesen –, Markovits a Szibériai garnizont.
A kolozsvári Keleti Újság – amelynek később munkatársa is volt – hasábjain feltett hirdetésre több száz volt hadifogoly jelentkezett, akik megosztották vele orosz láger-élményeiket. Ezeket is felhasználva született meg a regény, amelyet ezért nevezett „kollektív riportregénynek”. A könyv világsikert aratott. Markovits következő könyve az Aranyvonat (1929), vagy az 1933-as Sánta farsang iránti érdeklődés azonban elmaradt, ráadásul az író a sikerkönyvével szerzett pénzt is elkártyázta, így visszatért a sajtóhoz, ahol 1948-as haláláig Temesváron dolgozik újságíróként.
Az 1932-ben egy temesvári lapban megjelent Micsoda falu Vécs? című írása miatt Dsida Jenő az Erdélyi Lapokban A kaszabörtön, a disznóbőr, a keresztrejtvény és egyebek címmel lesújtó nyílt levélben leckézteti meg, az ekkor már félbetörni látszó írói karrier miatt amúgy is frusztrált Markovitsot. Mint Dsida íra, Markovist a cikkben a három évvel azelőtt – sikerregénye megjelenése után – az Erdélyi Helikon íróinak marosvécsi találkozóján szerzett tapasztalatairól számol be. „Cikked – ne haragudj, Jakab, de meg kell mondanom – csupa hányaveti gúnyolódás, ízetlen ötleteskedés. Amolyan kibichozzászólások a kávéházi jakhecek modorában” – írta Dsida, a levélben megemlítve a pár évvel azelőtt megjelent Aranyvonat „kisiklását.” De kíméletlenül felemlegeti az „elkártyázott honoráriumot”, és azt, hogy milyen kényelmetlenül érezték magukat a marosvécsi kastély vendégei Markovits leereszkedő udvariassága miatt, majd amiatt, hogy egyfolytában regénye csinos anyagi sikerével hencegett, hogy aztán pár évvel később lenézően írjon a vécsi találkozóról a temesvári nyilvánosságnak.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!