Kiss Sándor, a Wagner Nándor hagyatékát kezelő Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke és a most felavatott szobrok
Fotó: Bálint Eszter
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony péntek délután felavatott mellszobra. Az ünnepi eseményen előadásokkal is emlékeztek a város neves szülöttjére, és könyvet is bemutattak, amely végigkíséri Wagner Nándor életútját Nagyváradtól Magyarországon és Svédországon át Japánig, ahol alkotóként kiteljesedett. Ma pedig már mind a négy országban megtekinthetőek köztéri alkotásai.
2024. november 15., 19:252024. november 15., 19:25
2024. november 15., 19:302024. november 15., 19:30
Wagner Nándor nagyváradi szobrászművész halálának 27. évfordulója volt az apropója a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) pénteken megszervezett eseménynek, amely egyszerre volt főhajtás az ismert és elismert alkotó előtt, és mutatott rá arra, mennyire él még ma is a művész alkotásai révén, sőt még a jövő is tartogat meglepetéseket. Az egybegyűlteket Kiss Sándor, a Wagner Nándor hagyatékát kezelő Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte, felelevenítve Wagner Nándor életének fő stációit.
A PKE aulájában fogadja a betérőket Wagner Nándor és Csijo asszony mellszobra
Fotó: Bálint Eszter
Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Érettségi után Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de a háború megszakította tanulmányait. A világégés után Magyarországon telepedett le, több szobrával díjat nyert. A magyarság erkölcsi feltámadását ábrázolta Corpus Hungaricum című munkája, melyet múzeumi raktárban történt 45 éves pihentetése után Székesfehérváron avatták fel 1999. október 6-án. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ezért a forradalom leverése után el kellett hagynia az országot, Svédországba ment, Lundban rajzot tanított. Összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. 1969-ben feleségével, Akijama Csijo japán képzőművésszel áttelepültek Japánba, a felkelő nap országában hunyt el 1997. november 15-én.
Wehner Tibor művészettörténész A nagyváradi Wagner Nándor címmel tartott előadást, amelyből kevésbé ismert részleteket is megtudhattunk a művésznek a váradi Ady Endre utcában álló szülőházától – amelyen 2005. december 19-én domborműves emléktáblát helyeztek el – Japánig tartó életútjáról. Kiderült például, hogy váradi iskolai évei során román osztálytársai durvaságával kellett szembesülnie, de az is, hogy amikor hosszú évek után végre haza tudott látogatni szülővárosába, már nem találta meg szülei sírját, így nem tudott méltó búcsút venni.
Wehner Tibor művészettörténész Wagner Nándor életútját ismertette az egybegyűltekkel
Fotó: Bálint Eszter
Mint ismeretes, a Filozófusok kertjének egy 3D nyomtatóval készült másolata másfél éve látható volt Nagyváradon: 2023. június 20-án a 11. Szent László Napok keretében nyitották meg a monumentális alkotást bemutató kiállítást a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár előcsarnokában, a művet pedig hónapokon át megcsodálhatták az érdeklődők és a könyvtárlátogatók. Akkor felmerült, jó lenne, ha a szoborcsoport kiöntött formában is megjelenne Nagyváradon, a PKE szomszédságában, a zsinagóga és az ortodox templom közötti terület megnyitásával létrejövő téren, amelynek kialakítását a városháza még Ilie Bolojan polgármestersége idején jelentette be. Ám a térrendezés sem kezdődött el, és a szoborcsoport kapcsán sem történt hivatalos bejelentés.
A pénteki esemény keretében Kiss Sándor bemutatta a Nagyváradról Masikóig című kötetet, amelynek szerkesztője Szigeti-Horváth István volt. Mint elhangzott, a kötet első része Wagner Nándor élettörténete – egy részét ő maga meséli el, miután a könyv szerzői lejegyezték a művész által szalagra mondott visszaemlékezéseket, de cikkek is felidézik az alkotó és műveinek sorsát.
A könyv második része az Academia Humana Alapítvány negyedszázados történetét tárja az olvasók elé, bemutatva Wagner Nándor Kárpát-medencében felállított szobrainak történetét, illetve az Academia Humana Alapítvány, a Wagner Csijo asszony által alapított, a PKE által lebonyolított, évi 100 000 forint értékű Wagner Nándor Díjjal elismert fiatal tehetségek névsorát 2006-tól 2023-ig.
Cserna Csaba előadóművész Wagner Nándor gyermekkori élményei című előadásában a művész memoárjából olvasott fel izgalmas részleteket többek között gyerekkoráról, nagyszüleiről, a nagypapájával közös csínyekről.
Cserna Csaba Wagner Nándor memoárjából adott ízelítőt
Fotó: Bálint Eszter
– hangzott el, de az is kiderült, hogy ez a nagyapa – finoman szólva – nem kimondottan kedvelte a románokat. Wagner Nándort amúgy – anélkül, hogy egy szót is tudott volna románul – a görögkatolikus iskolába íratták be, ahol, mint már egy korábbi előadásban is hallhattuk, bántalmazták román osztálytársai, ráadásul egy betegség miatt újra is kellett tanulnia járni.
Zárásképpen Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora saját Wagner Nándor-élményét osztotta meg a hallgatósággal. Elárulta, hogy 2011-ben, amikor felállították a Filozófusok kertjét Budapesten, a Gellért-hegyen, meglátogatta, és azóta nem telt el év, hogy ne tért volna vissza.
Pálfi József rektor saját Wagner Nándor-élményét osztotta meg az egybegyűltekkel
Fotó: Bálint Eszter
– utalt az alkotásra, amelyben öt alak áll egy körben, akiktől világvallások eredeztethetők: a fekvő Ábrahám, tőle balra Ekhnaton, akinek a nevéhez fűződik az ókori Egyiptom legjelentősebb politikai és vallási reformja, a Napkorong tiszteletének, mint monoteista államvallásnak a bevezetése. Tőle balra áll Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce.
A kompozíciót a művész 1985-ben mutatta be Japánban, majd a szoborcsoport újabb három alakkal bővült, a körön kívül, egy vonalban kapott helyet Assisi Szent Ferenc, Mahatma Gandhi és Bódhidharma. Ezt a változatot állította fel végül Wagner Nándor a műtermét övező kert teraszán, és ezt ajándékozta Budapestnek is, ahol a Gellért-hegy egyik éke.
Visszavárják. 2023-ban Váradon járt a Filozófusok kertje
Fotó: Szent László Napok/Facebook
Wagner Nándornak – saját bevallása szerint – élete legfontosabb alkotása a Filozófusok kertje. Az alkotás gondolata a II. világháború után fogant meg a művészben, a 20 évig készült műalkotás egyetlen üzenete a béke akarása. Az alkotó így fogalmazta meg szoborcsoportjának ma is aktuális üzenetét: „Együttműködés egymás jobb megértéséért! … Hogy a különböző kultúrák és vallási irányzatok képesek legyenek közelebb kerülni egymáshoz, vissza kell térnünk ahhoz, ami összeköt bennünket”.
Elárulta továbbá, hogy Wagner Nándor és Csijo asszony szobra nem várja örökké a PKE-re betérőket az aulában, hanem az új épületszárny megépülése nyomán kikerül a szabadba.
A pénteki esemény záró mozzanataként felavatták Solti András szobrászművész alkotásait, a két, külön-külön márványtalapzaton álló szobrot, amelyek a Sulyok István-emléktábla két oldalán kaptak helyet. Ünnepi beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke felidézte, hogy Wagner Nándor 2005 májusában tért haza Nagyváradra, akkor avatták fel az egész alakos József Attila-szobrot, amely a Petőfi-parkban található. Az 1954-ben készült, félszáz évig gipszben rejtőzködő alkotását Wagner Csijo, a művész özvegye adományozta a városnak, és 2005. május 3-án, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként avatták fel az özvegy jelenlétében.
Wagner Nándor és Csijo asszony szobrának avatásán Tőkés László mondott ünnepi beszédet
Fotó: Bálint Eszter
– fogalmazott Tőkés László. Aki szerint Wagner Nándor valóban hűséges fia volt hazájának.
„Idegen földön élve is meg volt győződve arról, hogy amint maga írta: »az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgálhatom«. Ebben a szellemben és ezzel a lelkülettel alkotott és kívánta megosztani művét népével, hazájával. Bárhová szakadt szülőföldjétől, de hazaszármaztatott szoboralkotásai révén mintegy hazatalál. (…)
(…) Háborgó és ellenségeskedő világunk démonikus zűrzavarában, a keleti meditáció és a hitbéli elmélyedés lelki csendjével adózzunk Nándor és Csijo asszony emlékének” – zárta ünnepi beszédét Tőkés László.
Wagner Nándor-kiállítás nyílt kedden a világhírű szobrász szülővárosában, Nagyváradon a város magyarságának ünnepe, a Szent László Napok keretében.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
szóljon hozzá!