Vetró András
Vetró András tárlata nyílik meg csütörtökön Kolozsváron: a kiállítás a szobrászművész több évtizedes pályafutását összegzi, különböző műfajú és témájú szobrászati alkotásokat, előkészítő és kompozíciós rajzokat mutat be.
2018. október 04., 11:232018. október 04., 11:23
2018. október 04., 11:242018. október 04., 11:24
Vetró András Kézdivásárhelyen élő szobrászművész munkáiból nyílik tárlat csütörtökön a Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó kincses városbeli Szépművészeti Múzeumban. A szobrok és rajzok című egyéni tárlat megnyitóját 18 órától tartják – közölte az intézmény.
Vetró András 1948-ban született Temesváron Vetró Artúr szobrászművész fiaként. Apjától örökölt tehetségét a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán pallérozta, szaktanárai az édesapja és Löwith Egon szobrászművész voltak. 1973-ban végezte el a főiskolát, majd a kézdivásárhelyi Nagy Mózes-líceumba nevezték ki rajztanárnak, ahol mintázást, rajzot és művészettörténetet oktatott 2013-ban történt nyugdíjazásáig. 1974-ben vette feleségül Bodoni Zsuzsa grafikus- és festőművészt, akivel a székely városban telepedtek le, fiaik szintén képzőművészettel foglalkoznak.
Kézdivásárhely tereit, utcáit számos olyan szobrászati alkotása díszíti, amelyek Háromszék nagy személyiségeinek állítanak emléket, de Románián kívül Magyarországon, Ukrajnában, Szlovákiában és Szlovéniában is találhatók általa mintázott köztéri szobrok. „1948. október 14-én Temesváron születtem, Kolozsváron építgettem alkotói tetteimnek szellemi alapköveit, negyven éve pedig próbálom megérteni a székely ember gondolatvilágát több-kevesebb sikerrel. Az ember élettere időnként szűknek bizonyul, az egyének ebbéli kitörési kísérleteit próbálom érzékeltetni a formák nyelvén.
– vallja a képzőművész.
Jelen egyéni kiállítás Vetró András több évtizedes pályafutását szemlélteti úgy, hogy különböző műfajú és témájú szobrászati alkotásokat, valamint előkészítő és kompozíciós rajzokat mutat be. A túlnyomórészt gipszből készült domborművek és plakettek mellett néhány fából faragott körszobor, illetve alumínium vagy bronz kisplasztika látható.
Témájukat tekintve egyaránt megjelennek a hetvenes években elkezdett, az anyaság misztériumából és a Don Quijote kalandjaiból inspirálódó sorozatainak darabjai, valamint a Nagy mutatvány elnevezésű sorozat egyes képei, amelyek a nyolcvanas évektől foglalkoztatják a művészt. Ezek mellett az in memoriam kompozíciók, az erdélyi magyar személyiségek portréi, a lovas kompozíciók és Földanya téma szintén nagy hangsúlyt kapnak az életműben.
Vetró András egyéni tárlatát dr. Lucian Nastasă-Kovács egyetemi tanár, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója és Németh Júlia műkritikus nyitja meg, közreműködik Bogdán Zsolt színművész.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!