Rafi Lajost, a sokszor kocsmai asztalok mellett verselő, olykor saját sorsa és származása ellen lázadó cigány költőt Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Szerinte Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a roma közösség természetellenesen nem cigányként” tekint. A költő 1970-ben született Marosvásárhelyen, szülei a Gáborok törzséből való Nyárádmenti kovácsmesterek voltak. Egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Kisiskoláskori első versét a Hargita napilap közölte, azóta több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját.
A versekből kiérződő kettős önazonosságra Kemény István mutatott rá: „Ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi: cigányul és magyarul.” – fogalmazott a méltató, kihangsúlyozta a költő szokatlan hangú, átütően erős verskészségét. Példaként néhány olyan verssorra hívta fel a figyelmet, mint: „Mióta nem vagy, sok ember/ halt meg bennem.”, vagy „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”. Kemény szerint az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.
A könyvbemutatón folytatott beszélgetés következtetései szerint Rafi egyszerre „váteszi és megváltói” szerepet vállaló költő, akire téves lenne ráfogni, hogy naiv, autodidakta vagy amatőr volna.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért fiától az elégetett versekért. Mint mondotta olyan rendszert éltek, melyben mindentől félniük kellett, most viszont olyan pillanatokat kapott ajándékul, amelyekért bármelyik szülő hálás lehet. Az atyai jó tanács így szólt: „Légy érték a világnak, és legyél jobb, mint a tegnap”.
Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencesrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.