A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat Látó Irodalmi Játékok című sorozatának 63. estjét a magyarországi József Attila Körrel közösen szervezte szerda este a G. Caféban. Czinki Ferenc és Totth Benedek írókkal Szabó Róbert Csaba, a folyóirat szerkesztője beszélgetett.
2015. augusztus 06., 19:312015. augusztus 06., 19:31
Czinki Ferenc az Egy kocsma város, Totth Benedek pedig Holtverseny című regényét hozta el, a marosvásárhelyi közönség a könyvek megszületésének előzményeiről is megtudhatott részleteket. Totth Benedek tíz évig fordítóként dolgozott, mint mondta, nagyon sokféle szöveggel került szoros kapcsolatba, nagyon jó szerkesztőkkel dolgozott együtt, akik alaposan átnézték a szövegeket, sokat tanult tőlük. Bár mindig szeretett volna saját könyvet írni, annyira megszerette a „fordítósdit”, hogy ezen ambíciói többnyire elsikkadtak. Mikor elhatározta, hogy mégis írni fog, akkor olyan témát választott, amelyhez nem kellett könyvtárazni, utánaolvasni, mert kézenfekvő volt, saját tapasztalatait, élményeit vetette papírra. Bár szándékosan kerülte a helyszín megnevezését, és még az utcákat is átnevezte, kaposvári ismerősei, ráismertek és rácsodálkoztak, hogy mennyire más így megírva a városuk. Sok helyen azt írják a könyvről, hogy ifjúsági regény, a szerző mégsem tartja annak, ám úgy véli, hogy ha egy kamasz elolvassa és megérti, akkor az ifjúságiregény-besorolás is megfelelő.
Czinki Ferenc a kocsmák írója, regényében is a kocsmák szemszögéből ír a szülővárosáról, Székesfehérvárról, amely ma is a legotthonosabb számára. Székesfehérvár egykor koronázóváros volt, aztán mezőváros lett belőle, majd, a szocializmus éveiben ipari város. Most pedig a szerző szerint identitászavarban szenved.
Czinki úgy járta be Székesfehérvár kocsmáit, hogy a helyi emberekkel beszélgetett mindenhol. Nem a főutcák elegáns kávéházait, hanem az úgynevezett köpködőket kereste, ahová csak a helyiek járnak, ahol ismerik egymást az emberek.
A regény megírásának módszertanáról elmondta, van terepmunka és van könyvtárazás is mögötte, hiszen nemcsak az élményt kereste, de utána is kellett olvasnia. A 70-es, 80-as évek kocsmakultúrájával eddig senki nem foglalkozott – mondta, majd elárulta azt is, hogy melyik a világ legszimpatikusabb kocsmája: a Papagáj presszó, ahol gyerekkora óta ismerik, a pultos egyidős a pultjával, igazi vendéglátós, aki szinte unokáinak tekinti a szerzőt és annak barátait. Az irodalmi estet a József Attila Kör, a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!