Hat erdélyi és két magyarországi városról jelent meg színes, gyermekek számára is befogadható kötet az immár tízéves Kincses Képeskönyv sorozatban. A kiadványok születéséről az alkotók beszéltek a Krónikának.
2018. január 07., 10:482018. január 07., 10:48
2018. január 07., 10:592018. január 07., 10:59
Tízéves lett 2017-ben a Kincses Képeskönyv című, erdélyi és magyarországi városok történetét látványos, varázslatos rajzokkal, felnőttek és gyerekek számára is érthető, érdekfeszítő szövegekkel bemutató sorozat, amelynek darabjai a városok különböző arcait és történeteit villantják fel.
Egyes kötetek románul, angolul és németül is megjelentek, összesen nyolc várost mutatott be eddig a 15 kötetet számláló sorozat. Románul megjelent a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, angolul a Kolozsvárt és Segesvárt, németül pedig a Segesvárt bemutató darab.
„Kezdetben senki nem volt még biztos a csapatból abban, hogy meg is tudjuk valósítani a várostörténeti sorozatot, de aztán sorra születtek a színes kötetek elsősorban Jánosi Andrea ilyen irányban is kibontakozó tehetségének köszönhetően.
Az, hogy szerzőként az én nevem szerepel az egyes könyveken vagy az öcsémé, Bálinté, annyit jelent, hogy megkapjuk a történészektől a nyersanyagot, amit a gyerekek számára is érthetően dolgozunk át” – mondta el Zágoni Balázs.
Zágoni Balázs szerkesztő
Úgy fogalmazott, mindig kihívást jelent, hogy színes legyen a kötet, nemcsak az illusztrációk tekintetében, hanem hogy legyen benne technikatörténet, oktatástörténet, szerepeljenek benne a fontos csaták és épületek, de egyik se domináljon.
– fejtette ki Zágoni Balázs. Hozzátette, az is sokat számít, hogy egy várostörténeti elem hogyan kapcsolódik a mához: ha például egy ma is álló műemlékről van szó vagy olyan személyiségről, akinek szobra áll, akkor ez úgy jelenik meg a könyvben, hogy a gyerek, aki olvasta, a városban járva össze tudja kapcsolni az adott épületet, szobrot vagy teret egy történettel.
„Ami a városok kiválasztását illeti, nem az eredetileg tervezett listánk szerint alakultak a dolgok, hiszen megkerestek bennünket önkormányzatok, múzeumok. Például Brassó rajta volt eredetileg a listán, de még nem készült el a könyv, közben meg olyan városokról, mint például Székesfehérvár, amire nem számítottunk, elkészültek.
ugyanakkor Budapestről szóló kiadványt is tervezünk, ami hosszasabb előkészületet igényel majd” – fejtette ki az ötletgazda.
Jánosi Andrea képzőművész, illusztrátor, a sorozat vizuális részének alkotója úgy értékelt, az elmúlt tíz év szerkesztői és rajzolói munka tekintetében is megfeszített volt. „Az elején nem tudtuk, mekkora fába vágtuk a fejszénket, és úgymond »lépcsőt másztunk«. Az első kötet megjelenése után kiderült, sikeres a kiadás, aztán azon gondolkodtunk, mi legyen a következő kötet. Közben érkeztek a felkérések, amiknek eleget kellett tennünk” – mondta a képzőművész.
Fotó: Sándor Csilla
Arra a kérdésre, hogy van-e kedvence a sorozatból, azt felelte, mindenik könyvbe beleszeret, amikor elkezd vele dolgozni.
De sikersztori a Segesvár-könyv, hiszen a város egy kis ékszer, angolul, németül egyaránt jól elkel helyben a kötet” – mondta Jánosi Andrea. Arra is kitért, a várostörténeti kötetek megrajzolása egyfajta időutazás, bele kell ásnia magát a különböző történelmi periódusokba, bár közelről sem oly mértékben, mint a történészeknek.
„Én egy kivonatolt, lecsupaszított várostörténeti szöveget kapok kézhez, az illusztrálásban pedig a történészek, valamint az összegyűjtött tapasztalatok, a különböző albumok, a világháló, a könyves források segítenek.
– ecsetelte a képzőművész.
Jánosi Andrea illusztrátor
Jánosi Andrea ha forrásokra támaszkodva is, de külön világot teremt, mint mondta, egyrészt szárnyalhat a fantáziája, van szabadsága, másrészt a pontosságnak, amihez ragaszkodni kell, különböző rétegei vannak.
„Van a topográfiai pontosság, persze valamennyit enged ebből az ember, főleg ha felülről nagy távlatokat kell befogni. Ahogy közeledünk az objektumokhoz, a következő az építészeti sík, ahol oda kell figyelni az épületek külalakjára, a homlokzatokra, tagolásokra, itt pontosabbnak kell lenni. Aztán jön a tárgyi szint, az eszközök, járművek, tárgyhasználat, öltözékek, kiegészítők megrajzolása, itt már inkább rám bízzák a dolgot, de ezt is szeretem ellenőriztetni a szakemberekkel. Az arcok pedig végképp az én dologom, valamint az, hogy hány emberrel, kutyával, macskával gazdagítom az utcaképet” – mondta az illusztrátor. Beszámolt arról, hogy az alkotócsapat tagjai folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, így volt ez a legújabb, a Csíkszeredát bemutató könyv esetében is, amikor helyi történészekkel, szakértőkkel működtek együtt.
A Mikó-várban gyűltünk össze havonta, inspiratív volt a környezet, gördülékeny a munka. Csíknak nagy értéke Csíksomlyó, és ez a kötet szerves részét képezi, megjelenik a kegyhely története a ferences rend megjelenésétől egészen napjainkig – ez külön kis kincse a könyvnek” – mondta Jánosi Andrea. Úgy fogalmazott, ebben a munkában a rutin nem működik: nem lehet könnyebb egy városról megjelenő kötet létrehozása csak azért, mert már jelentek meg kötetek a sorozatból.
Fotó: Sándor Csilla
„Mindenik könyv ugyanolyan fegyelmet, figyelmet, időt és munkát igényel. Számomra egy kötet megrajzolása, festése pont ugyanolyan szép és szerethető munka, mint tíz évvel ezelőtt” – értékelt a képzőművész.
Zágoni Bálint a várostörténeti sorozat másik ötletgazdája, szerkesztője, szerzője, akinek nevéhez fűződik a Nagyváradot, Segesvárt és Sepsiszentgyörgyöt, valamint a legújabb, a Csíkszeredát bemutató kötet. A Krónika kérdésére elmondta, a legutóbbi könyv szerkesztése kicsit más volt számára, mint a korábbiak.
Mivel a Csíki Székely Múzeum nyolc munkatársa is írt a könyvbe, kezdetben attól tartottam, hogy túlságosan heterogén lesz a végeredmény. Szerencsére mindenkinek sikerült ráhangolódnia erre a stílusra, és a múzeum egyik munkatársa kimondottan a szöveggondozásra összpontosított, így a könyvet lapozva nem érződik, hogy hány szerző tollából származnak a szövegek” – mondta Zágoni Bálint.
Zágoni Bálint szerkesztő
Úgy értékelt, sikeres az elmúlt tíz év, hiszen összesen több tízezer példány jelent meg ebben a hiánypótló sorozatban. A sorozatról részletek a Kincseskönyv.ro holnapon találhatók.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.
Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.
A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.
A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját.
Erdély épített örökségének talán legismertebb gyöngyszeméről, a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templomról szól a Híradó.hu Értékek útján című videósorozatának legújabb része.
Magyar filmeket vetítenek Temesváron a napokban, a július 7-ig tartó rendezvénysorozat keretében több friss alkotást láthat a közönség – közölte a szervező Liszt Intézet Bukarest.
Csíkszeredában mutatja be természetfotókat felsorakoztató kiállítását a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ).
Július 3-tól várják a klasszikus zene iránt érdeklődő közönséget az idei Farkas utcai nyári hangversenysorozatra. A kolozsvári koncertekre szerda esténként 19 órától kerül sor a Farkas utcai református templomban.
Soha nem látott számú közönség- és szakmai díjat adtak át a szatmárnémeti Harag György Társulat június 29-én tartott, az ünnepi évadot lezáró gáláján.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)