2009. november 20., 10:262009. november 20., 10:26
A közszolgálati televízió szimbólummá vált toronyépületében, a kilencedik emeleti szerkesztőségi szobákban a magyar adás munkatársai évente átlag 600 politikai-gazdasági híradóanyagot, mintegy 100 riportot, 150 zenei műsort, 60–70 politikai kommentárt készítettek.
Tizenhat év után, 1985-ben megszüntették az adást. Filmanyagát a területi rádióstúdiók hangarchívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között.
Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője kihasználva az új politikai konjunktúrát, műszaki háttér nélkül, amatőr videósok segítségével újraindította a magyar nyelvű műsort. A tévétorony kilencedik emeletén ismét készültek a riportok, amelyek erdélyi magyarokról, erdélyi magyaroknak szóltak, immár a burkolt metakommunikáció helyett a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás hangján.
A változást követő első időszakban élénk érdeklődésre tartottak számot a közügyi eseményeket megjelenítő adásai, így például tudósításai az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról vagy a bukaresti televízió székháza elleni, 1990. júniusában történő támadásról. Ezek objektivitásukért és nyíltságukért a román nézők körében is népszerűek voltak, sőt a politikai elit egy része is pozitívan értékelte, hiszen a műsor a feliratozás segítségével a rendszerváltást követően hozzáférhető volt a román nézők számára.
Az újraindult magyar adás műsorának skálája kiszélesedett: a híradó és a kulturális tájékoztató műsorokon kívül kedveltek voltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarság fontos kérdéseit vitatták meg a résztvevők (népesedés, kivándorlás, anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia stb.). Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzene, tudósítások a népi kultúra ápolására irányuló különböző rendezvényekről.
A magyar adás negyvenedik születésnapját november 23-ától kezdődően különleges műsorokkal ünnepli. A 40 a 9-en heti sorozatban az adás volt szerkesztőivel beszélgetnek a mai szerkesztők, Képgyűrűk címmel pedig karácsony és szilveszter között közvetítik a csíkszeredai polgármesteri hivatallal közösen megszervezendő ünnepi találkozón készülő tévéfelvételt, amely a szerkesztőség mindenkori munkatársainak műsoros előadással egybekötött születésnapi bulijáról számol majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok