2009. november 05., 09:522009. november 05., 09:52
Az első lapszám Arany János Vojtina ars poétikája című versével kezdődik, a beköszönő sorokban pedig ezt olvashatjuk: „Szokatlan bár, de korántsem véletlen, hogy Arany János intelmeit, a Vojtina ars poétikáját helyeztük a folyóirat élére. Azt jelzi az idejét nem múló költői hitvallás, hogy folyóiratunk klasszikus értékeinket tekinti mércének, irányadónak.
Ezért idézi fel már az első számban Arany János, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós és Tamási Áron szellemi hagyatékát.” Hozzáteszik azonban, hogy az élő néphagyomány ápolására éppúgy gondot kívánnak fordítani, mint az anyanyelv művelésére, a „megtartó keresztény hit világára és a mai irodalom-művészet hajtásaira.” A kiadványban külön rovatban foglalkoznak az Erdélyi Gondolat, de más erdélyi kiadók által megjelentetett könyvek ismertetésével is.
A tartalomban többek között Ráduly János Petőfi Sándor utolsó hét napja című írása is szerepel, melyben a szerző Orbán Zoltán visszaemlékezéseit közli, aki az 1848–49-es szabadságharc idején Bem tüzéreként tevékenykedő dédapja, Orbán Lajos Petőfivel kapcsolatos élményeit rögzítette.
Radnóti Miklós születésének 100., halálának 65. évfordulója tiszteletére az Erdélyi Toll első számában a költő Levél a hitveshez és a Himnusz a békéről című versét közölték, melyeket Brauch Magda Radnóti Miklós antifasiszta költészete alcímmel ellátott szövege kíséri.
A mintegy kétszáz oldalas kiadványban emellett olvashatunk verseket Beke Sándortól, P. Buzogány Árpádtól és Nagyálmos Ildikótól, és egyebek mellett a lapszám végén gyermekirodalmi alkotások is szerepelnek. A folyóirat szerkesztői Beke Sándor mellett Brauch Magda és Csire Gabriella, az előfizetés egy évre 80 lejbe kerül, emellett megvásárolható számos erdélyi és partiumi város könyvesboltjaiban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok