2010. március 15., 09:522010. március 15., 09:52
Mint arról már beszámoltunk, a 370 kilogrammos ágyúcsövet 1907-ben Kézdivásárhelyen csatornázási munka során ásták ki, 1923 és 1971 között a Székely Nemzeti Múzeumban állították ki, majd az Országos Történeti Múzeum alapításakor több más műtárggyal együtt Bukarestbe szállították.
Negyven év „száműzetés” után egyelőre három hétre sikerült hazavinni. Vargha Mihály múzeumigazgató a megnyitón hangsúlyozta, a szakembereken és a háromszékieken múlik, sikerül-e otthon tartani a székely ereklyét, ehhez azt kell bebizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeumban legalább tízszeres a látogatottsága, mint Bukarestben.
Erre a pénteki megnyitó jó kezdet volt, hiszen a kiállítóteremben és az előtérben sem fértek el a látogatók, a többség a múzeum udvarán várta, hogy bejuthasson és megnézhesse Gábor Áron agyúját. Az ünnepségen a Magyar Férfidalárda zengte a Gábor Áron rézágyúja című dalt, a gidófalvi Csillagőrző egyesület huszárjai pedig díszőrséget álltak. Tamás Sándor beszédében arra emlékeztetett, hogy az ágyú öntésének idején, Kézdivásárhelyen néhány hónap alatt húszezer font lőport gyártottak, és mintegy hetven ágyút öntöttek.
„Gondoljunk bele, hogy egy 370 kilogrammos ágyúcsőben, hány kiskanál, asszonyok által felajánlott gyertyatartó, óranehezék, mérlegsúly van beleöntve, hány harang némult el, hogy az újraöntés után ágyúként a haza védelmét szolgálja” – fogalmazott az önkormányzat elnöke. Kedves Gyula hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese együttműködést ajánlott fel, hogy elkészítsék az eredeti ágyútalp másolatát, nagyobb kiállítást rendezzenek be, de amint mondta, ennek az a feltétele, hogy az ágyúcső a Székely Nemzeti Múzeumban maradjon.
A szakember kezdetben attól tartott, hogy az ágyúcső nem eredeti, ám megvizsgálta és bebizonyosodott, hogy valóban Gábor Áron öntvénye. A bejegyzés alatt álló Székely Őrtüzek Egyesület tagjai aláírásokat gyűjtöttek az ágyú otthon tartása érdekében, az íveket minden látogató aláírta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok