A kéjsóvár Géronte szerepét Szilágyi János, Manon szerepétaz áprilisi bemutatón kiválóan teljesítő Egyed Apollónia alakítja
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
2024. november 20., 21:332024. november 20., 21:33
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1924. novemberében halt meg Giacomo Puccini olasz zeneszerző, kinek műveit ma már a világ szinte minden operaszínpadán folyamatosan játsszák.
A műsorra tűzött darabok között, a számos népszerű mű mellett talán mostohább helyzetben van a nézők számára kevésbé ismert Manon Lescaut, hiszen, a nagyon sokat játszott Tosca, Bohémélet, Pillangókisasszony darabok mellett – legalábbis szűkebb létkörünkben – ezt a darabot kevesebbszer mutatják be, kevesebbet beszélnek róla, tehát egyúttal természetes, hogy ily módon a nagyérdemű előtt árnyékban marad viszonylagos elhanyagoltságára okot nem adó kétségtelen értéke.
A Manon Lescaut darab Puccini harmadik operája, 1893-ban mutatták be a torinói Teatro Regioban, ezzel a darabbal a szerző egyúttal kitör az első két operája sikertelenségéből és nemzetközi elismerést nyer. Minden bizonnyal ez elsősorban a darab zenei minőségének köszönhető, hiszen Puccini igazi remeket alkot, a finoman megszőtt zenei vonalak, harmóniák gyönyörűek, magával ragadóak, a különböző figurák nagyon pontosan rajzolódnak ki, a szövegkönyv bármiféle esetlensége, hiányossága ellenére. A darab története Manon, az ártatlanságból folyamatosan lecsúszó, majd felkapaszkodni, megtisztulni vágyó kétes moralitású személyiségén vezet végig. A „romlás virágát” követi mindvégig, akár a tenger túli száműzetésbe, sőt a halálba is, az egyre inkább maga is lecsúszó és elkeseredő hűséges társa, Des Grieux, és a kettőjük szerelmét támadják meg, vagy adott esetben támogatják a további szereplők.
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Manon ambivalens testvérét, Lescaut őrmestert Balla Sándor, a tehetős, kéjsóvár Géronte szerepét Szilágyi János, Edmondo diákot Bardon Tony, a kocsmáros-lámpagyújtogató szerepét Szabó Levente, az énekes szerepét Gárspárik Szilvia-Klára és az őrmestert Peti Tamás Ottó alakítja.
Annál is inkább említésre méltó alkalomról beszélünk, hiszen a kolozsvári operaházban ez év áprilisában bemutatott darab színre vitele minden kétséget kizáróan nagyon megfelelő szakmai kezekbe került. A darab rendezője a kolozsvári színpadra immár 33 éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – folyamatosan
Teszi ezt természetesen ezúttal is egy kitűnő csapattal, amelyből nem hiányzik a már számtalanszor közreműködő Székely László díszlettervező lenyűgöző és rendkívül monumentális színpadterve, valamint Bianca Imelda Jeremiás ragyogóan pazar és a rendezői összképhez kitűnően illeszkedő jelmezei is, melyek mind hozzájárulnak az előadás egyediségéhez. A kétségtelen sikerhez egyenrangúan hozzájárul a Horváth József vezette zenekar, az előadásban kiemelt szerepet teljesítő balettkar és kórus, de ugyanakkor az előadást háttérből megvalósító műszak is.
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Kürthy András hozzáértő irányítása alatt a darab mindvégig hűen megmarad a korhoz, amelyben keletkezett. A rendező, ahogyan azt már több alkalommal is bevallotta, kellőképpen „megbízik a zenében” ahhoz, hogy ne felesleges, semmitmondó frivolkodással, modernizálással lehetetlenítse el a darab mondanivalóját, hanem inkább a megfelelően színre vitt és érzékeny megformált szerepek révén mozgasson meg bennünket.
Mindent összeadva, ez egy olyan előadás, amelyet látni és újralátni kell. Csak remélni lehet, hogy ez a gondolat a kolozsvári közönséghez is eljut majd és a csütörtöki, november 21-i 18.30-kor kezdődő előadáson a nézőtér is a színpadhoz hasonlóan túlfűtött lesz a betöltött helyektől és az előadás vibráló hangulatától.
Szabó Mária
a szerző zenetanár, zenész
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
szóljon hozzá!