Petőfi Sándor szobra a Maros megyei Fehéregyházán, ahol utoljára látták a költőt
Fotó: Haáz Vince
Megjelent a Petőfi Sándor összes versét tartalmazó kritikaikiadás-sorozat utolsó, hatodik kötete, amelyben az 1848-1849-es időszak versei találhatók. Petőfi nagy terjedelmű epikus művét, Az apostol című verses elbeszélést is tartalmazza a kötet.
2025. február 13., 17:442025. február 13., 17:44
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) és az Universitas Kiadó társkiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósult kötet
és bővült azoknak a szakkönyveknek a száma, amelyek tisztán mutatják meg Petőfi alakját és nyelvének környezetét – idézte az MTI az MNMKK OSZK közleményét. Petőfi Sándor összes költeményének teljes kritikaikiadás-sorozata 52 év alatt valósult meg, amely a költő élethosszának kétszerese – áll a dokumentumban.
A kötet megjelenése lehetőséget adott arra is, hogy a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára született újabb kutatási eredményeket beépítsék a kiadásba. Így nemcsak a költő előtt tiszteleg, hanem azok előtt a kiváló filológusok előtt is, akik az elmúlt öt évtizedben a sorozat megvalósításán dolgoztak – írják a közleményben.
Kiemelték, Petőfi életművének feldolgozásában kulcsszerepet játszott a 2008-ban elhunyt Kerényi Ferenc, a kiemelkedő Petőfi-kutató, aki az utolsó két kötet jelentős részét elkészítette.
A kritikai kiadás rögzíti a szöveg teljes és hiteles alakját, feltárja a keletkezés idejét, körülményét, felfejti a szöveg kulturális referenciáit, valamint a korabeli fogadtatásra vonatkozó részletes információkkal gazdagítja az olvasást – áll a közleményben.
Petőfi Sándor költeményei kritikai kiadásának utolsó kötetét az MNMKK OSZK fenntartásában működő Országos Idegennyelvű Könyvtárban kedden mutatták be. A kötet a nemzeti könyvtár könyvesboltjában vásárolható meg.
A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!