2010. április 28., 09:412010. április 28., 09:41
„Az idei volt a 16. fesztivál, ahol erdélyi magyar kiadók is felvonultatták könyveiket, és a harmadik fesztivál volt az új helyszínen, a Millenáris Parkban. Idén általában a magyarországi kiadók közül kevesebb volt jelen, az előző évi felületnek körülbelül 60 százaléka volt beépítve. Ehhez bizonyára a gazdasági válság is hozzájárult, kevesebben engedhették meg maguknak, hogy a viszonylag magas standbért kifizessék, de az érdeklődés is lanyhább volt, mint a korábbi években. Még a csúcsidőszaknak számító péntek délután, szombaton és vasárnap is megtörtént, hogy fél órán át senki nem állt meg a standunknál” – mesélte Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője. Persze voltak forgalmasabb övezetek is.
Az Európa Könyvkiadónál lehetett találkozni a díszvendéggel, az izraeli Ámosz Ozzal, és nagy keresletnek örvendett Gabriela Adameşteanu is, akinek a 26 évvel ezelőtt íródott nagyregényét, az Elveszett délelőttöt Koszta Gabriella fordította le magyarra. Az erdélyi kiadók egyébként idén nem fizettek bért a kiállítási felületért.
A könyves céh külön standját máskor is féláron bérlik a szervezők, de idén ezt az összeget is sikeresen megpályázták a Magyar Nemzeti Kulturális Alapnál. Kilenc erdélyi kiadó volt jelen kötetekkel: az aradi Nyugati Jelen, a csíkszeredai Bookart és Pro-print, Kolozsvárról az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Koinónia, a Komp-Pressz, a Polis és a Kriterion (A Művelődés folyóirat kiadványaival együtt), valamint Marosvásárhelyről a Káli vezette Mentor Kiadó.
Tavaly csak hét kiadó ajánlotta a köteteit a fesztiválon. Idén a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal volt kisebb az összforgalom. „Nem mondom, hogy nem volt érdeklődés, de vásárló határozottan kevesebb volt, mint a korábbi években. A Művelődés általában olcsóbb kötetekkel rukkol ki, azokat vitte el, a többi kiadó szép kivitelezésű, drágább köteteket prezentált. 15–150 közötti címmel jöttek a kiadók, egy-egy kiadványból maximum 15 példány fogyott el” – összegezte az eredményeket Káli.
A könyves céh elnöke elmondta, hogy a szakma képviselői nem csak a tartalomra, de a kivitelezésre is pozitív megjegyzéseket tettek, az erdélyi könyveket lapozva. „A Mentor Kiadót szép dicséret érte: a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára azt mondta, hogy a magyar nyelvterületen ilyen témakörben mi adjuk ki a legszebb könyveket. Meghívtak az idei, szeptemberben a budapesti Néprajzi Múzeumban tartandó néprajzi könyvbörzére” – tette hozzá Káli Király István.
A romániai standnál az Irodalmi Jelen egyes szerzőivel, Szőcs Gézával, Kopacz Máriával, Szűcs Lászlóval, Hargitai Ildikóval találkozhattak az olvasók, illetve a Bookart szervezett még dedikálást, Bacher Iván egyik náluk megjelent kötete kapcsán. A többi kiadó nem vitt szerzőket, mivel szervezési gondok miatt nem került bele a céh programja a fesztivál műsorfüzetébe. Az erdélyi stand legdrágább kötete az Aradot bemutató képes album volt, ugyanakkor a vásárhelyi néprajzi kiadványok sem olcsók. Szabó Sándor Erdélyi néphagyományok, valamint Barabás László Akiket fog a figura című kötete több mint 60 lejbe kerül, vagyis ezeket a kiadványokat 6–7 ezer forintért kínálták. „Az egyik észt látogatónk, akinek az édesanyja magyar, azt mondta: ide bankrablás után szekérrel vagy teherautóval kell jönni” – mesélte Káli.
Az erdélyi kiadók közül egyébként a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó külön standon kínálta kiadványait, ők könyvbemutatókat is szerveztek, szerzőik közül többen dedikáltak a csütörtöktől vasárnapig tartó könyvszemlén.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.